Petíció, és üzengetések helyett egy fehér dokumentum kell – hangzott el kedden a BMC-ben tartott, Filmreform 2026 címmel tartott háttérbeszélgetésen. A Kolozsi László forgatókönyvíró – korábban multinacionális cégeknek dolgozó ügyvéd – és társai által szervezett eseményen csaknem száz, különböző szakmai szervezeteket képviselő filmes az elmúlt tizenhat év után bekövetkező mozgóképes rendszerváltás közös előkészítését tűzte ki célul és egységes fellépést sürgetett.
A gyűlésen első körben a legalapvetőbb rendszerproblémákat sorolták fel. Fekete Ibolya, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének (AHD) elnökségi tagja másokkal együtt abszurdnak nyilvánította, hogy
Magyarországon a televíziós produkciók finanszírozásában nem vesz részt a közmédia, ellentétben a világ összes többi országával.
Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnöke mindemellett megjegyezte, hogy két-három kereskedelmi tévécsatorna nélkül nem készülhettek volna sikeres független mozifilmek, mert ezek a műsorszolgáltatók úgynevezett előfinanszírozási modellben segítették az olyan művek létrejöttét, mint például a Herendi Gábor rendezte Futni mentem. Többen kritizálták a fiatal filmesek által kiadott 17 pontos petíciót, mely szerintük kissé „előreszaladt”.
Filmrendszerváltást! – nyílt levélben kezdeményeznek párbeszédet a leendő Tisza-kormánnyal a fiatal filmesekMiközben a jelenlévők próbáltak minden problémát megbeszélni, megjegyzendő, hogy nem minden filmszakmai területnek van szakmai képviselete. Ahogy Kolozsi megjegyezte, a forgatókönyvíróknak 2007 óta nem volt, igaz, azt a hiányt most pótolták, mert mint Szurdi Panni bejelentette, két napja megalakult a vadonatúj érdekképviselet, a fiatal producereket tömörítő szervezet pedig egy nappal a gyűlés előtt tartotta az első ülését. Ennek értelmében a különböző szakmai érdekképviseletek más és más „készültségi szinten” vannak.
Az élen a Madoke – Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete jár, amely a legutóbbi Verzió filmfesztiválon állt elő a dokumentumfilmes finanszírozás megújításának tervéével egy húszoldalas dokumentumban. Ugrin Julianna producer a jelenlegi problémák közé sorolta, hogy a folyamatos pályázás, azaz a nem létező határidő káoszt okoz,
sokkal célszerűbb lenne, ha például negyedéves lebontásban fix pályázati összegek lennének, így minden produkció sokkal tervezhetőbb lenne.
A szakmai programok terén jól állnak a játékfilmes rendezők, Kocsis Ágnes AHD-elnök több dokumentum kidolgozásáról számolt be. Ferenczi Gábor, aki az ELTE filmszakának tanáraként szólalt meg, elismerve, hogy nekik nincs programjuk, azon egyszerű oknál fogva, hogy az egzisztenciális túlélésért küzdenek – de a filmes oktatás kérdése kiemelten fontos feladat lenne. Ehhez kapcsolódott Vincze Teréz, a Múosz Magyar Filmkritikusok Szakosztálya színeiben, aki kiemelte a filmes szakfolyóiratok, könyvek kiadásának megoldását, ami a mozgóképes kutatásokhoz elengedhetetlen.
Szóba került a magyarországi filmfesztiválok helyzete és finanszírozása is. Több szervező konstatálta, hogy ennek a szegmensnek még nincs érdekképviseleti szervezete, ennek megszervezésére azonnal megteszik a szükséges lépéseket. Szóba kerültek más olyan filmes szakmák is, amelyeknek nem alakult még szervezete, így nem is képviseltethették magukat, de a kerekasztal a jövőben várhatóan bővülni fog. Mindazonáltal igen fontos megfogalmazás volt a jelenlévők részéről, sőt, ebben konszenzusos egyetértés volt, hogy itt és most van a cselekvés ideje, a momentum, mellyel élni kell, hiszen a rendszerváltás országos, így egyben a művészetekre is kiterjed.
A mintegy öt órán át tartó vita alatt sok minden felvetődött, például, hogy le kell-e bontani a Nemzeti Filmintézet (NFI) rendszerét vagy csak a vezetőket kell cserélni.
Ennek kapcsán Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója – aki elmondása szerint „civilben” volt jelen – felhívta figyelmet a helyzetre, amit korábban megírtunk: mivel a mozgókép az egyetlen művészeti ág, amelynek volt kormánybiztosa, csak itt automatikus a pozíció megszűnése, ami akkor következhet be, amikor a következő kormány működése elkezdődik, így Káel Csaba mandátumának lejárta eddig is ismert tény volt. Káel Csaba mindazonáltal a megy is, marad is karakter, hiszen a szervezet igazgatósági tagságáról nem mondott le, miképpen Pál Ákos vezérigazgató távozása sem került eddig szóba. Ráduly György megerősítette azt is, hogy azt majd a Tisza-kormány dönti el, hogy szükséges-e a jövőben kormánybiztos, az NFI-nek ki lesz az elnöke.
Káel Csaba megy is, marad isAz, hogy ki lesz a Tisza-kormány filmes felelőse, még nem világos, erre utal az is, hogy a szervezők meghívtak egy kapcsolattartót a győztes párttól, de ők úgy reagáltak, hogy ez még nem időszerű. Az új filmszakmai vezetővel kapcsolatban csak pletykák vannak. Jelen volt azonban több esélyes, például Petrányi Viktória producer, Joó Tamás producer-filmdiplomata, Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, aki a legutóbbi Filmszemlén még pózolt is Magyar Péterrel. Ami biztos, hogy a jelenlévők a Tisza párt mozgóképes felelősével május 8-án fognak találkozni és átadni neki a „fehér dokumentumot” az Eurocine 2026 rendezvényen. Ahogy a Hungexpo igazgatója, Ganczer Gábor fogalmazott, meghívták az illetékest, aki el fog jönni, csak még nem tudni ki az.
