Megjelent az a kormányrendelet, amellyel az egészségügy megkapta a 80 milliárdos kórházi kassza kiegészítését.
Mint arról korábban írtunk: Takács Péter a Magyar Kórházszövetség február végi konferenciáján jelentette be, hogy folytatódik az ellátások finanszírozásának korrigálása, így a tavalyi 150 milliárdos forrásbővítés után idén újabb 80 milliárd forinttal egészíti ki a kormányzat a betegek kezelésére felhasználható keretet. A tervek szerint a 2026-os többletből járóbeteg-ellátásra, laborvizsgálatokra, speciális orvosi eszközökre, új technológiák, gyógyszerek befogadására költenek.
Bár korábban úgy értesültünk, hogy a leköszönő kormányzat már nem hirdeti ki az erről szóló jogszabályt, csütörtökön mégis megjelent az a Magyar Közlöny, amelyben két, az egészségügy finanszírozását is érintő rendeletet is kihirdettek. A módosításokkal az aktív kórházi szolgáltatások és a járóbeteg-rendelések finanszírozási díjtételeit emelik meg visszamenőleg.
Takács Péter még nem látja a 26 milliárdos képalkotó bevásárlás eredményeit, de megtartotta az utolsó államtitkári beszédétA kormányrendelet értelmében az aktív fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás 2025. november és 2026. február közötti teljesítményeire egyösszegű kiegészítő finanszírozást állapít meg. Ezt már a belügyminiszter 13/2026. (IV. 23.) rendelete által megemelt, 2026. márciustól fizetett díjparaméterek alapján számolják ki,
vagyis a kórházak utólag magasabb áron számlázhatják le a korábban elvégzett beavatkozásokat. Hasonló visszamenőleges pluszforrást kapnak a laboratóriumi ellátók is.
A 80 milliárd forintos többlet nem klasszikus „adósságrendezés”, hanem olyan beépülő forrás, amely a díjtételek korrekcióján keresztül hosszabb távon is emeli a finanszírozást. A kórházak szempontjából az egyik legfontosabb változás, hogy az aktív fekvő osztályok immár legfeljebb 10 százaléknyi többletteljesítményt számolhatnak fel az alapdíj 30 százalékával, a korábbi 4 százalékos plafon és 25 százalékos szorzó helyett. Ez azt jelenti, hogy
az intézmények több műtétet és több vizsgálatot tudnak úgy elvégezni, hogy azért kapnak térítést az egészségbiztosítótól.
A rendelet emeli egyes, különösen költséges rehabilitációs esetek – súlyos idegrendszeri sérültek, politraumatizált vagy égésbetegek – finanszírozási szorzóit is, ezzel mérséklődik az ellátásokért utalt finanszírozási összeg és a költségek közötti különbség. Azaz az intézmények érdekeltté válhatnak, hogy kapacitás korlát felett is ellássák a betegeket.
Ugyanebben a Magyar Közlönyben jelent meg az a jogszabály, amely a Paksi Atomerőmű beruházásában közreműködő cégek alkalmazottainak fogászati ellátását oldja meg a közfinanszírozás terhére. Három szolgáltató nyújthat az érintett dolgozóknak fogászati kezeléseket, amelyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő térít a rendelőt üzemeltetőknek. Ez gyakorlatilag kapacitásbővítést jelent paksi bővítés környezetében, miközben az ország más részein továbbra is tartósan betöltetlen fogorvosi körzetekkel küzd a rendszer.
Csaknem egymillió magyarnak nincs saját fogorvosa, az elmúlt három év alatt mintegy félszáz praxis szűnt meg