Takács Péter még nem látja a 26 milliárdos képalkotó bevásárlás eredményeit, de megtartotta az utolsó államtitkári beszédét

Búcsúzott, összegezte eredményeit, kicsit „megcsipkedte” az ellenzéki sajtót, és kért is valamit hallgatóságától Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján.

Államtitkárként pont ebben a teremben szólaltam meg először nagy nyilvánosság előtt, úgy tűnik, az utolsót is itt mondom – kezdte búcsúbeszédét Takács Péter államtitkár, a Fidesz képviselő-jelöltje. Hozzátette azt is, hat hét van hátra a kormányzati ciklusból, így már nem várható tőle új, nagy horderejű bejelentés, csak a korábban meghozott kormánydöntések végrehajtásával lehet kalkulálni a parlamenti választásig.

Jelezte, folytatódik az ellátások finanszírozásának korrigálása. A tavalyi egyszeri 150 milliárdos forrásbővítés után idén újabb 80 milliárd forinttal egészíti ki a kormányzat a betegek kezelésére fölhasználható keretet. Terveik szerint az idei többletből járóbeteg-ellátásra, laborvizsgálatokra, speciális orvosi eszközökre, új technológiák, gyógyszerek befogadására költenek. Jelenleg terveik „finomhangolása” zajlik – mondta és azt is hozzátette: a részletek egy része még nem publikus. A számok még „munkastátuszban” vannak, és a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az egyetemek és a NEAK közti egyeztetések zajlanak.

A kórházi adóságokkal kapcsolatban megjegyezte: a kormányzati cél egy tervezhető, „tolerálható” adósságszint elérése. Szerinte ebben is sikeresek voltak, hiszen egy 4000 milliárd forintos kasszában 95 milliárd forintos év végi kórházi adósság már olyan mérték, amelyet a rendszer képes kezelni és ütemezetten konszolidálni. Úgy fogalmazott, az intézményrendszer „adaptálódott az elvárásokhoz”, és a legtöbb kórház a számára kijelölt teljesítménykeret 98–100 százaléka között működik.

Az államtitkár jelezte: a tavaly összegyűlt kórházi adósságok rendezése megkezdődött, az erre szánt összeg első részletét február elején utalták az intézményeknek, a második részlet pedig megérkezik március végéig.

Emlékeztetett arra, hogy a finanszírozási többletek a betegelégedettség javítását célozzák, ezért azt kérte a teremben ülő kórházi vezetőktől, nézzenek utána, miért nem látszik az a sok pénz a CT-, és MR várólisták rövidülésében, amit a közelmúltban a területre költöttek. Mint mondta: 26 milliárd forintért vásároltak nagy értékű képalkotó diagnosztikai eszközöket és további körülbelül 20 milliárd forinttal növelték a vizsgálatok finanszírozását. „Egyes intézményeknél mégsem látom az új foglalható időpontokat” – rótta fel az államtitkár. Hozzátette: a potenciálisan kiadható időpontoknak mindössze 15-20 százalékát teszik elérhetővé a betegek számára az érintett intézmények és 80 százalékát úgynevezett konzultációs időpontként tartalékolják. Mint mondta: a beteget jobban frusztrálja az, ha hetekig nem tud időpontot szerezni, mintha kap egy időpontot, és aztán félórát megcsúszik az ellátása.

Az államtitkár szerint a ciklusa alatt „70 százalékban elvégezte” azt, amit eltervezett. Mint mondta: maga is elcsodálkozott, amikor munkatársai egy erdélyi előadásra készített 52 oldalas prezentációba tudták csak „összesűríteni” mennyi intézkedés fűződik ehhez a négy évhez. Külön is megköszönte munkatársainak, az ágazat szereplőinek az elmúlt ciklusban végzett munkájukat, név szerint is dicsérve Bidló Judit és Lengyel Lászlót helyettes-államtitkárokat.

Amikor hallgatóság soraiban ülő Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára tőle szokatlan módon – ezúttal tőle szokatlan módon - dicsérte Takács Péter gyógyászati segédeszköz-támogatási rendszerrel kapcsolatos munkáját, a politikus tréfásan megjegyezte: reméli ezt munkatársai is rögzítették. Végül azzal búcsúzott: – Májusban folytatjuk, addig most már nagy kormányzati döntések nem lesznek, majd a hatodik Orbán-kormánnyal haladunk tovább a megkezdett úton.