Ismét kampányt indított az állami fogászati ellátásért Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnöke, aki hat évvel ezelőtt már kétszer is tiltakozó akcióba hívta kollégáit. Ezúttal kollégájával, Antalóczy Ágnessel közösen összefoglalót tett közzé a fogászati alapellátással kapcsolatos tévhitekről. Így például – szerintük – nem igaz, hogy a térítésmentes állami ellátás könnyen elérhető, mert a kapacitáskorlátozó állami beavatkozások, valamint az egyre nagyobb szakemberhiány miatt gyakran heteket is kell várniuk a betegeknek, mire beülhetnek a fogorvosi székbe. A legrosszabb helyzetbe a gyermek-fogszabályozásra szorulók kerülnek, nekik ugyanis akár négy-hat évet is kellene várniuk, de az ínybetegségekkel küszködőknek a paradontológiai kezeléséig akár több hónap is eltelhet.
A két szakorvos arról is igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy az állami ellátásra jogosultaknak valóban térítésmentes a fogmegtartó kezelés, valamint a foghúzás, a 62 éven felülieknek pedig a fogpótlásból is csak a technikai költségeket kell állniuk. Lapunk kérdésére, hogy mit remélnek az új kampánytól, Nagy Ákos azt válaszolta:
gyors kormányzati beavatkozást, mert csak az elmúlt három évben mintegy félszáz körzet szűnt meg és 140 ezer ember maradt alapellátó fogászat nélkül, további 740 ezernek pedig azért nincs fogorvosa, mert tartósan betöltetlen körzetben él.
Ez összesen már mintegy 900 ezer ember ellátáshoz jutását nehezíti. A keszthelyi szakorvos szerint a betegek nagyobb távolságra is hajlandóak lennének utazni, ha azonnal beülhetnének egy fogorvosi székbe és így enyhülhetnének a kínjaik. Szerinte orvostársai gyakran azért adják fel a közfinanszírozott ellátást nyújtó praxisaikat, mert lehetetlen kijönni abból az összegből, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) havonta kapnak.
A fogorvosok eddigi finanszírozását is megfúrja a Pintér-féle belügy, kitört a felháborodásNoha a 2019-es tiltakozás után javult a helyzet, reálértéken húsz százalékkal bővítették a fogászati kasszát, de továbbra sem sikerült elérniük, hogy a háziorvosokkal azonos finanszírozási többlethez jussanak. Említette, hogy például a fogorvosok közül a 100 százalékos bértámogatást sem kapta meg mindenki. Sokan csak 80 vagy 30 százalékot kaptak. Így nekik a kisebb összegből még nehezebb kigazdálkodniuk az elszabaduló energiaárakkal és az inflációval megugró fenntartási költségeket. Felvetésünket, hogy a NEAK adatai szerint a fogászatoknak nem sikerült visszatornászniuk a teljesítményüket a 2019-es szintre, azaz most kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt, Nagy Ákos nem vitatta, de hozzátette azt is, hogy azóta számos olyan finanszírozási szabály lépett életbe, amely mellett lehetetlen több beteget ellátni. Így például
növelték az egy beavatkozásra elszámolható időt. Az alig egy perc alatt beadható fájdalomcsillapító injekcióra most öt percet kell ráfordítaniuk, a valós beadási időt meghaladó többletpercekkel pedig arányosan csökken a hatórás rendelési idő alatt ellátható betegek száma is. Például ez is az oka annak, hogy nő a foghúzásra várók sorban állási ideje is.
Az ellátatlanság azért is probléma, mert a foghiány és a kezeletlen szájüregi betegségek következményei befolyásolják az emésztést, a beszédet is. Két évvel ezelőtt jelent meg Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Fadgyas-Freyler Petra, a KRTK-KTI és a Corvinus Egyetem kutatóinak tanulmánya. Elemzésükhöz a NEAK adatait használták és egyebek mellett azt is megállapították, hogy a kisgyermekek nagy részénél (2-6 éves kor között) a szuvas fogak feltárása gyakran elmarad, 75-95 százalékuk nem kap kezelést. De nincsenek jobb helyzetben a felnőttek sem, hiszen a 65 éven felüliek 30 százalékának és a 75 éven felüliek 40 százalékának már egyetlen saját foga sincsen. Ha idősebb korukra is sikerült volna megőrizni a szájüregi egészségüket, kevesebb krónikus betegséggel kellene megküzdeniük – fogalmaztak.
Ingyenes fogászati ellátás: marad 62 év felett a jogosultsági korhatár