Egyelőre nem hívta vissza a rendőröket a Belügyminisztérium a fővárosi gyermekvédelmi intézményekből, továbbra is naponta kétszer, háromszor beköszönnek a csoportokba a hatóságok emberei – tájékoztatta lapunkat a napokban egy gyermekfelügyelő.
Fővárosi és vidéki gyermekvédelmi intézményekben razziázik a rendőrségA Népszava írta meg december közepén elsőként, hogy a Belügyminisztérium döntése értelmében rendőrök jelentek meg a fővárosi gyermekotthonokban, akik azt rögzítették, ki volt korábban büntetve, illetve folyik-e a dolgozó ellen büntetőeljárás. A gyerekeket is kikérdezték, ám erről a törvényes képviselőket nem értesítették, így ők nem voltak jelen a meghallgatásokon. A rendőrség cikkünk megjelenése után közleményben azt írta: „a rendőri jelenlétre az általános kríziskezelési felkészültségünk, képességünk és tapasztalatunk ad alapot”. Azt is megjegyezték, hogy „nem razziáról van szó, (...) kollégáink nem hatósági mivoltukban lépnek fel, így nem is kihallgatásokat vagy meghallgatásokat végeznek, hanem beszélgetnek, riportot készítenek mind az ellátásban részesülő gyermekekkel, mind a nevelőkkel, az ott dolgozókkal”.
- Mi szívélyesen fogadjuk őket, elmondjuk, hogy ki van szökésben, de amikor a speciális szükségletű gyerek „ránk rúgja a fél csoportot”, akkor nem kapunk segítséget
– mondta most lapunknak az említett gyermekfelügyelő.
„A kollégámat a napokban bántalmazta egy ilyen fiú, két nevelt szedte le róla” – fogalmazott. Tehetetlenek az intézmények, ilyen gonddal szinte minden csoportban küzdenek, már 12 éves korban kezdődnek a problémák – tette hozzá. A feljelentések megtörténnek, de nem a rendőrség dolga elhelyezni az ilyen gyerekeket, a Területi Gyermekvédelmi Szolgálattól pedig állítása szerint minden esetben azt a választ kapják, hogy várólistára teszik őket, de nincs hely a speciális otthonokban, javítóintézetekben.
„A pszichológus pedig 50 gyerekkel foglalkozik heti egy órában, az már jó, ha öt gyerek bejut hozzá. Megint ott tartunk, mint a 90-es évek elején, amíg vér nem folyik, nem történik semmi”
– tette hozzá.
A gyermekfelügyelő úgy fogalmazott: a kollégákkal sokat beszélgetnek arról, hogy új kormánya van az országnak, de azt mondja, akkora a baj a gyermekvédelmi rendszerben, hogy a közeljövőben nem remélnek a szakmai munkában érdemi változást. „Nincs elég férőhely, és nagyon kevés a munkavállalói létszám is, akik nem hagyták el a területet, éjjel, nappal dolgoznak. Nincs pszichiátriai, pszichológiai ellátás, ezért veszélynek vannak kitéve a gyerekek, és a dolgozók is. A drogos fiatalok számára hiányzik a rehabilitációs ellátás”.
Arra számítanak a közeljövőben – mondta -, hogy a fizetésük emelkedik, és a munkakörnyezet is javulhat, mert „lassan ránk omlik egy-egy szoba”.
Zuhanórepülésbe kapcsolt a szociális szféra, a NER családbarát Magyarországán teljes kudarcot vallott a gyermekvédelemMeleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke hasonló tartalmú visszajelzéseket kap, nemcsak a gyermekvédelem, hanem az egész szociális szféra területéről.
Van megkönnyebbülés a kormányváltással összefüggésben, de a kétség is jellemző
- mondja. Az egész szociális rendszer a gyermekvédelemmel együtt romokban van. A kollégák első körben béremelésben reménykednek, és a kifogástalan életvitel vizsgálat eltüntetése is erős igény. De azt is látják – fogalmazott -, hogy a Tisza-kormány komoly pénzügyi gondokat örökölt az Orbán-rezsimtől, minden ágazatnak nagyon sok intézkedésre és pénzre lenne szüksége. Kérdés, hogy a szociális ágazat mennyire lesz majd versenyképes. Megjegyezte: elindult a szakmában egy közös gondolkodás, civil szervezetek, szakszervezetek közös platformot alakíthatnak ki érdekeik képviseletére, a rendszerszintű reform előkészítésére.
„Bízunk benne, hogy azért ez össze fog jönni, és az új kormány, és a területért felelős miniszter részéről is lesz tárgyalókészség”.
Egy, a gyermekvédelemre rálátó szakember pedig azt mondta lapunknak, hogy „felszabadultság, fellélegzés, tenni akarás, a változás várása” jellemzi a területen dolgozókat. Nagyon nagy a várakozás arra, hogy nyíltan beszélhessenek a problémákról. Hatalmas az igény a központosítás megszüntetésére. A lakásotthonokat azért hozták létre, hogy családias körülmények között nevelkedjenek a gyerekek. Ám az étkezésről, a tanszervásárlásról, vagy akár egy csap megjavításáról nem helyben döntenek, hanem a tíz- vagy akár több száz kilométerre lévő központban.
„Ez minden, csak nem családias körülmény, sokkal inkább maga a kiszolgáltatottság”
– állította.
Várhatóan a napokban jelenti be Magyar Péter leendő miniszterelnök, hogy az egyes területekért, így a szociális ügyekért ki lesz a felelős miniszter. (A Tisza elnöke eddig, a szerdaival együtt 9 minisztert nevezett meg, és mivel 16 tárcavezető lesz, még 7 névvel adós). Ami biztos, hogy szociális ügyekben Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány létrehozója és vezetője, a magyarországi roma felzárkóztatás és integráció ismert képviselője és aktivistája volt a szaktanácsadója. Bódis a választáson egyéni képviselői mandátumot is nyert.
Fejlődés helyett túlélés – ezt tette Vásárhelyi JánosSzabadlábra helyezték Vásárhelyi Jánost, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofil exigazgatójátSzőlő utca: Újabb két hónappal meghosszabbították négy gyanúsított letartóztatását Már 224 ezer gyerek él súlyos nélkülözésben Magyarországon, az államot is javítóba küldenék miattukÁtadták, csak éppen gyerek nincs a nyolc férőhelyes új szolnoki Kis Darázs lakásotthonban