A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik – ezt írták a Javítóba az állammal című szakmai anyag megalkotói, a Falakon Túl Munkacsoport ismert szakembereit a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze. Szerdán mutatták be azokat a szakpolitikai, szabályozási és gyermekvédelmi ajánlásaikat, amelyek a zárt és félig zárt gyermekvédelmi intézményekben előforduló gyermekbántalmazások megelőzését segítenék.
A civilek reformjavaslata öt pontból áll, ezek
az alapellátás megerősítése,
a szakemberek megtartása és támogatása,
a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése,
a független monitoring és a külső kontroll visszaépítése,
illetve a gyermekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
70 oldalas jelentésükben leírták a jelen helyzetet: a gyermekvédelmi alapellátás működésének egyik legsúlyosabb torzulása, hogy a családok nem valós gondozási szükségleteik alapján kerülnek a rendszer látókörébe, hanem elsősorban alacsony társadalmi és szociális státuszuk miatt. A szükségletalapú ellátást felváltotta a szegénységalapú megközelítés. Miközben a jogszabályok tiltják az anyagi okból történő beavatkozást és gyermekkiemelést, a gyakorlatban az alacsony jövedelmi helyzet az egyik leggyakoribb ok. Rendszerszintű etnikai torzulásról írtak, eszerint a roma gyerekek jelentősen felülreprezentáltak a szakellátásban. Arányuk elérheti az 50–60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességnek csak 20 százalékát teszik ki. A roma családok nagyobb valószínűséggel kerülnek a jelzőrendszer látókörébe, velük szemben gyakoribbak a szankciók.
Zuhanórepülésbe kapcsolt a szociális szféra, a NER családbarát Magyarországán teljes kudarcot vallott a gyermekvédelemA szakemberek emlékeztettek arra, hogy a Eurostat adatai szerint súlyos nélkülözésben – a medián jövedelem 40 százaléka alatti szinten – élő gyerekek száma folyamatosan nő. Míg 2014-ben a 18 éven aluliak között 118 ezer gyerek, a korosztály 7 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2023-ban már 13,1 százalékuk, 224 ezer gyerek. Az öt éven aluliak között 2014-ben 47 ezren voltak, 2023-ban 76 ezren tartoztak ebbe a jövedelmi csoportba. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, az elérhető támogatásokat és adókedvezményeket elsősorban a magasabb státuszú családok tudják igénybe venni.
Kifogásolják, hogy az alapellátás kliensei alapvetően a veszélyeztetettnek tekintett gyerekek és családjuk, de számuk csak becslésekkel határozható meg, mert az Orbán-kormánya 2012-ben megváltoztatta a statisztikai adatgyűjtés módját.
Csak a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzet maradt meg mint kategória, ami semmilyen módon nem alkalmas a veszélyeztetettség meghatározására,
azt rendszerint önkényesen használják a gyermekjólét és gyermekvédelem területein dolgozók. Az elhanyagolás megítélése gyakran keveredik a szegénységgel. Szerintük ennek oka a szakemberek megfelelő ismereteinek, érzékenységének hiánya vagy korlátozottsága, a kormányzat szociális érzéketlensége és felkészületlensége, illetve pártpolitikai szempontok is szerepet játszanak az egyértelműen szegény- és romaellenes, kirekesztő és diszkriminatív megközelítésben.
Duplájára nőtt a nélkülöző gyerekek száma Magyarországon, de az Orbán-kormány elégedett a helyzettelA KSH adatai szerint növekvő mértékű a védelembe vételek száma, erre általában miatt kerül sor. A családból való kiemelés általában a sikertelen védelembe vételt követően történik meg. Az utóbbi években a súlyos, kritikus férőhelyhiány miatt sok gyámhivatal elhalasztja vagy elkerüli ezt a megoldást, mert nincs hová elhelyezni a gyereket, vagy tudja, hogy nem lesz jobb a helyzete, mint otthon.
Tavaly év végén 20 843 18 éven aluli gyereket láttak el gyermekvédelmi szakellátásban – növekvő mértékben túlzsúfolt és hiányos személyi feltételek között.
A súlyos viselkedési és magatartási problémákkal küzdő gyerekeket speciális otthonokba utalják, többnyire más gyerekotthonokból vagy nevelőszülőktől.
Vannak közöttük fogyatékossággal, mentális betegségekkel küzdők is, akik kisebb bűncselekményeket, szabálysértéseket követtek el, de az intézményekben nem megfelelően képzett szakemberek és háttérszolgáltatások várják őket. Így rendszerint tovább romlik a gyerekek állapota, amit számtalan ombudsmani vizsgálat is megerősített.
A Kúria úgy döntött, nem felelős a Belügyminisztérium, ha egy gyermeket a gyermekotthonban bántalmaznakHárom éve, 2023-ban összesen 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz vagy központokhoz gyerekek fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazása, vagy elhanyagolás miatt. Ez 50 százalékkal több az előző évekhez képest. A gyermekotthonokban sem jobb a helyzet, 2024-ben 1619 jelzés érkezett hasonló okok miatt a felügyeletet gyakorló Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz. Az esetek többségében kiskorú gyerek volt érintett, de érkezett jelzés fiatal felnőttekre vonatkozóan is. Az összes jelzés 70 százaléka kortársbántalmazásra vonatkozott.
Ügyészségi adatok szerint 2024-ben, 4350 gyerekkel, vagyis 14 évnél fiatalabbal, és 8444 14-18 év közötti fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárás, főleg lopás miatt.
A gyermekkorúak 1,1 százaléka ellen-, a fiatalkorúak 64 százaléka ellen emeltek vádat. A 2024-ben regisztrált 13 194 bűncselekményt elkövető gyerek közül 2078-an éltek gyermekotthonban vagy lakásotthonban, 93-an javítóintézetben.
A szakemberek szerint az elmúlt évekre jellemző forráskivonás és a szakmai megbecsültség hiánya súlyos szakemberhiányhoz vezetett a gyermekvédelmi alapellátásban, így nincs lehetőség intenzív, hosszú távú családgondozásra, csak „tűzoltásra”. A szakellátásban, zárt intézményekben lévő gyerekek, fiatal felnőttek jelentős része megalapozatlanul van ott, vagy megelőzhető lett volna az állami gondozásuk. A Falakon Túl Munkacsoport eljuttatja javaslatcsomagját a vasárnapi választásokon listát állító pártokhoz is, és azt várja tőlük, tegyenek valós lépéseket az állami gondoskodásban élő gyerekek bántalmazásának megelőzése érdekében.
