Rekordrészvétel jöhet, kezdődik a 2026-os parlamenti választás

Rekord részvételt várnak az elemzők és a közvéleménykutató cégek a vasárnapi választásokon. Szinte egységes a vélemény, hogy a szavazók legalább háromnegyede az urnákhoz járul, de akadnak olyan előzetes mérések is, melyek szerint nem kizárt a 80 százalék feletti részvételi arány – bármelyik verzió is valósulna meg, azt jelentené, hogy megdől a rekord.

A rendszerváltás óta ez lesz a tizedik országgyűlési választás, a szavazók eddig 16 alkalommal járulhattak az urnákhoz. A Fidesz-KDNP-s kétharmad 2011-ben írta a választási törvényt, 386-ról 199 fősre csökkentve az Országgyűlést, egyúttal egyfordulóssá téve a szavazást, így 2014 óta már csak egyetlen tavaszi vasárnapon dől el a parlament összetétele. Korábban viszont, 1990 óta kétfordulós rendszerben dőltek el a mandátumok, az első fordulóban az országos és területi listák mellett ugyan egyéni választókerületből is be lehetett jutni a T. Házba, ám ehhez 50 százalék plusz egy voksot kellett megszereznie a jelölteknek. A legelső választási fordulóban ez mindössze öt – három MDF-es és két független – indulónak sikerült, négy évvel később két MSZP-s örülhetett az első forduló után, 1998-ban egyedül az azóta elhunyt Rapcsák Andrásnak jött össze a bravúr a hódmezővásárhelyi körzetben. Újabb négy esztendő múltán viszont 45 mandátum sorsa már az első körben eldőlt, 2006-ban pedig 66 képviselő – 28 jobb- és 38 baloldali – tudta biztosan, hogy helye lesz az új parlamentben. Az utolsó, 2010-es kétfordulós voksolás pedig valóban (fülke)forradalmat hozott, hiszen a 176 mandátumból 130 sorsa már az első körben kiderült, s mind a Fidesz-KDNP javára, megalapozva ezzel a 16 évnyi kétharmados uralmukat.

Az első szabad választás első fordulója 65,1 százalékos részvételt hozott. A kétfordulós választási rendszerben a második körre jellemzően csökkent a részvételi hajlandóság, leszámítva az 1998-as, illetve a 2002-es voksolásokat: előbbinél az első forduló az elmúlt 36 esztendő legalacsonyabb, 56,2 százalékos részvételét jelentette, köszönhetően elsősorban a kormánypártok, vagyis az MSZP-SZDSZ lanyha kampányának, ugyanis biztosak voltak az újrázásban. A második körben nemcsak a szavazók száma nőtt meg, hanem a kisgazda visszalépéseknek köszönhetően fordítani is tudott a Fidesz, illetve szövetségesei. Négy évvel később viszont minden addiginál nagyobb aktivitást hozott az első forduló, a 70,5 százalékos részvételi arány új csúcsot jelentett, igaz, csak két hétig, ugyanis elsősorban Orbán Viktor turbókampányának köszönhetően 73,51 százaléknyian voksoltak, de még így is csak kozmetikázni sikerült az első fordulós eredményen.

A 2014 óta érvényben lévő, egyfordulós rendszerben a legtöbben eddig négy éve járultak az urnákhoz, de a választói aktivitás így is több, mint három százalékkal elmaradt a 2002-es csúcstól.

Az 2026 voksolás nemcsak a részvételi arány miatt lehet különleges, hiszen soha nem fordult elő, hogy ilyen kevés pártnak sikerüljön országos listát állítania. Ez ugyanis mindössze ötnek jött össze. És az is szinte biztos, hogy az újonnan felálló parlament lesz a legkevésbé sokszínű a rendszerváltás óta, hiszen a jelen mérések alapján maximum négy, de az is előfordulhat – ha a Mi hazánk nem jut be –, hogy csak hárompárti – Fidesz, KDNP, Tisza alkotta – Országgyűlés alakul a választások után. Az eddigi negatív csúcsot 2002 tartotta, amikor a Fidesz, az MDF, az MSZP és az SZDSZ alkotta a parlamenti patkót.

Ami a vasárnapi választást illeti: a szavazókörök a korábbiaknak megfelelően reggel 6-tól este 7-ig tartanak nyitva, és több mint 10 ezer szavazókörben lehet majd leadni a listás és egyéni szavazatokat (nemzetiségi szavazólap esetén pártlistára nem lehet voksolni).

A külképviseletek közül több helyszínen és néhány budapesti átjelentkezős szavazókörben is meghaladja a 3000 főt a névjegyzéken szereplők száma – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Választási Iroda. Ezeken a helyeken maximum 800 fős bontásban szedik szét a névjegyzéket és külön asztalhoz vagy alszavazókörbe osztják a szavazókat. „Mindezek ellenére bizonyos napszakokban kialakulhatnak sorok a szavazóhelyiségek előtt” – fogalmazott az NVI hozzátéve, hogy azok a választópolgárok, akik legkésőbb 19 órakor beállnak a várakozó sorba, még leadhatják szavazatukat. Azt viszont előre nem lehet tudni, hol alakulnak majd ki sorok.

A szavazóköri azonosításához lakcímkártya már nem szükséges. Elegendő, ha érvényes személyi igazolványát, útlevelét vagy vezetői engedélyét magával viszi a választó. Borítékot pedig a szavazatszámláló bizottság kizárólag kérése ad a választónak – tájokoztatott az NVI.