Nyakunkon a választás, érdemes áttekinteni, milyen rendszer és számítási mód szerint jön létre az új parlament. Ezek az ismeretek a választói magatartásra is befolyással lehetnek.
Az Országgyűlésnek régebben 386 tagja volt, közülük 176-ot egyéni választókerületben, 210-et listás képviselőként választottak meg. A kétharmados Fidesz aztán átírta a szabályokat: a létszámot csaknem felére csökkentette, és az arányokat is megváltoztatta – az egyéni képviselők javára. A 2014-es választástól kezdve 199 képviselő alkotja a parlamentet, ebből 106-an kerülnek be egyéni jelöltként, 93-an pedig listáról. Szintén 2014-től a két választási fordulót a Fidesz egyre redukálta.
Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazólapon adhatja le szavazatát: az egyiket az országos listák valamelyikére, a másikat a lakóhely szerinti egyéni választókerület jelöltjeinek egyikére – fogalmaz a Political Capital választási kisokosa. A magyarországi lakcímmel rendelkezők csak személyesen szavazhatnak: a Magyarországon élők hazai szavazókörben, a külföldön tartózkodók külképviseleten. Aki magyar állampolgár, de nincs itthoni lakcíme, egyéni jelöltre nem, csak országos listára szavazhat, méghozzá levélben.
A nemzetiségi választók viszont – amennyiben regisztráltatták magukat a nemzetiségi névjegyzékben – csak egyéni jelöltre és a nemzetiségük által indított listára szavazhatnak, pártlistára nem. A német és a roma nemzetiséghez tartozó választóknak van esélyük arra, hogy a kedvezményes mandátum lehetőségével élve a saját nemzetiségi listájukról egy-egy képviselőt a parlamentbe küldjenek. Eddig ez csak a németeknek sikerült. Bekerülésük esetén a nemzetiségi képviselők nem növelik a parlament létszámát, a pártoknak annyival kevesebb mandátum jut.
Százával akartak regisztrálni romákat a nemzetiségi választói névjegyzékbe, az NVI feljelentést tettMa délutánig lehet feliratkozni a nemzetiségi névjegyzékbe, eddig csaknem 80 ezer szavazatot veszítettek a pártokAzoknak a pártoknak, amelyeknek sikerült országos listát állítaniuk, a szavazatok 5 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Azok a szavazatok, amelyeket a küszöb alatt végző pártokra adnak le, nem hasznosulnak a mandátumszámítási folyamat során – rögzítette a Political Capital.
Iránytű Intézet: Magabiztosan vezet a Tisza Párt, kétpárti parlament lesz, a többség kormányváltásra számítAz 5 százalékot elért pártok listáját a töredékszavazatok is gyarapítják. Töredékszavazatnak minősülnek azok a voksok, amelyeket az egyéni választókerületben induló vesztes jelöltek kaptak. Értelemszerűen ez csak azokra a jelöltekre vonatkozik, akiknek pártja országos listát állított. A függetlenként vagy listával nem rendelkező pártok színeiben induló jelöltek töredékszavazatai – László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét idézve – mennek a kukába.
Szintén töredékszavazatnak számít az úgynevezett győzteskompenzáció, amit szintén a Fidesz hozott be 2010 után a választási rendszerbe. A győzteskompenzációval a közelmúltban külön cikkben foglalkoztunk. A lényeg: a már mandátumot szerzett egyéni jelölt pártja még azt a szavazatmennyiséget is megkapja, amennyivel az illető megelőzte a második helyezettet. A Political Capital számításai szerint a győzteskompenzáció 2014-ben hat, 2018-ban és 2022-ben öt-öt mandátumot jelentett a Fidesznek. Ha ezúttal az ellenzék nyer, akkor a győzteskompenzáció a Tisza Pártot fogja segíteni.
A Fideszen már a trükk sem fog segíteni, a Tisza Párt hatástalanította a kétharmados fegyvertLászló Róbert kérdésünkre hangsúlyozta: mivel a parlamenti helyek többségét egyéniben megválasztott képviselők töltik be, az egyéni jelöltekre leadott szavazatok eleve többet érnek, mint a listás szavazatok. Ennél is fontosabb, hogy országos lista – és 5 százalékos eredmény elérése – esetén az egyéni jelöltre leadott szavazatok valamilyen módon a listán, tehát kétszeresen is hasznosulnak. A nagy pártok irányába torzítja az arányokat, hogy szinte minden egyéni választókerületben csak a Fidesz vagy a Tisza jelöltjének van reális esélye nyerni.
László Róbert azok közé tartozik, akik rekordmagas részvételt várnak a választáson, ennek csak a mértékét tartja kérdésesnek. Azért lehetünk biztosak a rekordban – magyarázta –, mert a részvétel az előző két választáson is magas volt, olyan helyzetben lépte át a 70 százalékot, amikor valójában csak a Fidesznek volt erős mozgósítási potenciálja. Most viszont az ellenzéknek is van. Az eddigi csúcsot a 2002-es választás második fordulója hozta 73 és fél százalékkal. A Political Capital szakértője szerint könnyen elképzelhető, hogy idén áprilisban a 80 százalékot is meghaladja majd a részvétel.
A Fidesz lemaradt mozgósításban a Tisza Párt mögött, de sokan már a valódi veszélyt se hinnék el Orbán ViktornakA Political Capital adatai alapján a határon túli levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot hoztak a Fidesznek, 2018-ban nem voltak hatással a végeredményre, 2022-ben viszont két mandátumot is a Fidesz javára fordítottak. László Róbert elmondása szerint a levélszavazatoknak ezúttal kisebb súlyuk lesz, mint az előző választáson volt. 2026-ban nem várható ugyanis, hogy 95 százalékos lesz a Fidesz támogatottsága – jelentette ki. Hiszen megjelent egy olyan ellenzéki erő, amelyik a határon túli magyarok szemében nem számít ellenségnek. Bár a Tisza nem tudta olyan mélyen megvetni a lábát Erdélyben vagy a Vajdaságban, mint a Fidesz, de azt azért nehéz elképzelni, hogy ne lenne képes minimum 10-20 százalékot begyűjteni.
Határon túl nincs B terv, úgy gyűjtik a szavazatokat a Fidesznek, mintha nem lenne holnapA másik ok: a regisztráltak között ma már viszonylag sok olyan nyugaton élő magyar állampolgár van, akinek nincs itthoni lakcíme, ezért levélben fog szavazni. Márpedig róluk tudható, hogy túlnyomó többségük nem a Fidesszel szimpatizál.
Tévhit, de nem teljesen alaptalan
Sok választó fejében él az a tévhit, hogy a parlamenti küszöb alatt maradó kis pártok szavazatait hozzáadják a Fidesz szavazataihoz – hozta szóba Lázló Róbert. Ez természetesen nem igaz – tisztázta gyorsan –, de a félreértésnek van alapja. Állítását egy példával illusztrálta. Tegyük fel – mondta –, hogy „A” párt 49 százalékot, „B” párt 48 százalékot szerezne, egy kis párt pedig 3 százalékot. Ha a kis párt szavazói inkább „B” pártra szavaztak volna, akkor a „B” párt 51-49 százalékos arányban megfordította volna a végeredményt. Így viszont vereséget szenvedett úgy, hogy 3 százaléknyi szavazat nem hasznosult. Természetesen ennél sokkal bonyolultabb a választási rendszer, és a kis párt szimpatizánsainak sem mindegyike hajlandó más pártra szavazni. Ez csak arra példa – mutatott rá László Róbert –, hogy egy nem bejutó pártra leadott vagy nem leadott szavazatok hogyan tudják akár a végeredményt is átírni.
