Bár a Belügyminisztérium szerint is jogszerűtlen, mégis egyre több beteg szembesülhet azzal, hogy a közfinanszírozott, egynapos sebészeti ellátáshoz csak akkor juthat hozzá, ha úgynevezett „alapítványi hozzájárulást” fizet – tudta meg a Népszava.
Egy a fővárosban élő idős páciens az állami időpontfoglaló rendszerben regisztrált a százhalombattai szakrendelő egynapos kézsebészeti ellátására.
– A jelzett időpontban – avatta be a részletekbe lapunkat a beteg lánya, F. Bea – az orvos azzal fogadott minket, hogy mivel nem ide tartozunk két út van előttünk.
Az egyik, hogy ő most ad itt egy papírt arról: megvizsgálta édesanyámat és a műtétet valahol elvégeztetjük. A másik pedig az, vállaljuk, hogy műtétenként 150 000 forint kötelező adományt adunk az egészségháznak, és akkor egy hónapon belül megműtik édesanyámat. (Ebben az esetben várhatóan 3-4 beavatkozást jelentene.)
Az édesanyám először nem nagyon tudott erre mit válaszolni, így behívtak engem is. Egy papírt is elénk raktak, hogy ezt az összeget az intézményt működtető alapítványnak kell befizetnünk. Ha ezt vállaljuk, akkor az anyukám kap beutalót a műtét előtti vizsgálatokra, és később keresni fognak az időpont egyeztetés miatt. Nagyon megdöbbentő helyzet volt. Az orvos azzal is érvelt, hogy a magánszektorban ezért a beavatkozásért, amire az édesanyámnak szüksége van, ujjanként 300-500 ezer forintot is elkérhetnek, tehát ehhez képest végül is a 150 000 forint nem annyira vészes. Így először elfogadtuk az ajánlatot.
Később az édesanyám kérte, hogy küldjék el a fizetés részleteit (hová lehet utalni satöbbi), az azzal kapcsolatos aláírandó dokumentumokat levélben, de sokáig nem kaptunk választ. Végül édesanyám telefonált az intézménybe, a vonal másik végén egy hölgy azt mondta neki, hogy nem szoktak „ezekre a levelekre” válaszolni. Továbbá szóban még arról tájékoztatta, hogy az összeget viszont a műtét napján, a helyszínen, készpénzben vagy bankkártyás fizetéssel kell kiegyenlíteni.
F. Bea szerint itt ért véget a százhalombattai rendelővel a történetük.
Érdeklődtünk a szolgáltatónál, a Százhalom Egészségügyi Központban, miként lehetséges, hogy a közfinanszírozott egynapos sebészeten, a beteg akkor kaphat műtétre konkrét időpontot, ha jelentős összegű alapítványi támogatást vállal – ám lapunknak több mint két hete nem válaszolt az intézmény főigazgatója.
Kérdéseinket a Belügyminisztériumnak is elküldtük,
onnan azt a választ kaptunk, hogy jogszerűtlen ez a gyakorlat.
A szerződéssel rendelkező közfinanszírozott szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében, az Egészségbiztosítási Alap terhére nyújtott ellátásért nem kérhet térítési díjat. Kivéve azt a helyzetet, ha az illetőnek bármely okból nincs érvényes taj-kártyája, illetve olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, ami a kötelező egészségbiztosítás terhére nem kérhető. Közölték azt is, hogy a szokatlan gyakorlatról nem érkezett hivatalos bejelentés sem az ellátórendszer irányításáért felelős Belügyminisztériumhoz, sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz. Mint írták: a beteg fordulhat panasszal az intézményi fenntartóhoz, a megyei kormányhivatal illetékes járási hivatalához vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz.
– A félelem, hogy végül nem fogják az édesanyámat ellátni – így indokolta F. Bea, hogy ők miért nem éltek a belügyi tárca válaszában jelzett lehetőségekkel. Hozzátette: egyébként is azt látták, hogy szinte általános gyakorlatként működik a betegtől elvárt műtéti kiegészítés és ez elbizonytalanította a családot, egyáltalán van-e ennek értelme.
„Brutális robbanás van” – Több az adat és több a diagnózis a magyar egészségügyben, de lesz‑e hozzá orvos és pénz?Takács Péter még nem látja a 26 milliárdos képalkotó bevásárlás eredményeit, de megtartotta az utolsó államtitkári beszédétA magyar lakosság 11–14 százaléka képes eligazodni az egészségügyi információk közöttFeldühítette a gyógyszerészeket a Magyar Orvosi Kamara