Választás 2026: Bács-Kiskunban még él a régi szerelem, a Tisza Párt egy, jó esetben két mandátumot szerezhet a hatból

Nem ellenzéknek való vidék. Ha létezik tuti hazai pálya a kormánypártok számára, ahol nem a végeredmény, hanem csak a vokskülönbség nagysága a kérdés, az biztosan Bács-Kiskun – írtuk négy éve ilyenkor. Nem volt nehéz nem tévednünk: az országosan elért 54 százalékos listás eredményét a Fidesz-KDNP listán 3 százalékkal fejelte meg a vármegyében, hat egyéni jelöltjük harmada simán 60 százalék feletti győzelmet aratott. Még a „leggyengébb” is több, mint magabiztosan, 53 százalékkal diadalmaskodott. Persze nem véletlenül, Bács-Kiskun a rendszerváltás óta jobbra húzott, már csak történelmi okokból is. A régmúltat a kisgazdapárt jelentette, a legújabb időkben pedig a megye az MDF szülőhelye volt, a lakitelki találkozókból nőtte ki magát a rendszerváltás előtt a honi ellenzék népi-konzervatív része. Erre a betonbiztos alapra érkezett 1994-re az ideológiai tripla-Axelt ugró, ultraliberálisból két fésülködéssel és egy nyakkendőkötéssel konzervatívvá vált Fidesz. A mostani kormánypárt az évezred elejére műbélbe töltötte és bekebelezte a kisgazdákat is, valamint afféle házikedvencként megtartotta az MDF-szakadárjaiból alapított Nemzeti Fórumot. Pontosan felmérve, megyebeli beágyazottságukkal stabilan hozzásegítik majd, hogy uralkodhassanak a futóhomokon. A matek jól működött, 1998 óta egy húsz évvel ezelőtti, kiskunfélegyházi kisiklás kivételével a Fidesz és aktuális mamelukjai simán hoztak minden körzetet.

Persze a legrégibb szerelmekben vagy barátságokban is akadnak olyan pillanatok, amikor elgondolkodik az ember a jövőn. Bármilyen elképzelhetetlennek tűnt még akár 2024 nyarán is, amikor a kormánypártok 20 százalékot vertek a Tiszára, hogy meginoghatnak a ledönthetetlennek tartott bástyák, a felmérések szerint sok, ciklusokon át hithű kormánypárti szavazó azonosult Csokonainak a Reményhez táplált viszonyával: „hittem szép szavadnak: mégis megcsalál”…

A megye 1. választókerülete, Északnyugat-Bács-Kiskun, illetve Kecskemét kisebb része jelenleg a kormánypárti Salacz László felségterülete, aki 2014 óta magabiztosan hozza a körzetet. Sorrendben 51, 54, legutóbb pedig már 59 százalékkal nyert, de a rendszerváltáskor innen jutott a T. Házba az akkor még MDF-es, később Orbán Viktor-fan, majd Gyurcsány Ferenc bűvkörébe esett Debreczeni József is. Négy évre rá, a nagy szocialista feltámadáskor az SZDSZ-es Zwack Péter triumfált, hogy aztán 1998-tól narancsba boruljon a kerület. Előbb háromszor Nyitray Andrást, majd Zombor Gábort küldték a parlamentbe. Sok víz lefolyt tehát a Csanálosi-csatornán, amióta a Fidesz errefelé utoljára vereséget szenvedett, az idén azonban látszik némi esély az ellenzék számára. Hogy – ha már a rónán járunk – délibáb vagy valódi sansz, az majd csak másfél hónap múlva derül ki. Mindenesetre a kecskemétiekben bízhat a Tisza Párt, amely az EP-választáson a Hírös Városban mindössze 1,18 százalékkal maradt el a kormánypártoktól, ami az azóta látható pártpreferencia-változásokat nézve bizony homlokráncolandó végkifejletet is jelenthet a kormánypártoknak. Persze

Salacz negyedik sikerét Csőszi Attila közgazdász, vendéglátóipari vállalkozó akadályozná meg, akinek azonban az errefelé felülreprezentált Mi Hazánk jelöltjére, vármegyei közgyűlési frakcióvezetőjére, András Károlyra is figyelnie kell. A DK-s nyugdíjas közgazdász, Kopping Rita, a kutyapárti Papp Géza Dávid és a jobbikos Lejer Zoltán az indultak még kategóriát erősítik.

Még nagyobb az esély tiszás győzelemre a 2-es választókörzetben, amelyhez Kecskemét nagyobb része mellett mindössze öt település tartozik. Igaz, azok eddig brutálisan a kormánypártok felé húztak. A kerület története ismeretében ez nem meglepő, először és utoljára 1994-ben örülhetett mai szemmel ellenzékinek titulálható jelölt, akkor a szabad demokrata Csikai Zsolt került a parlamentbe a voksok alapján. Előtte az MDF-es BM-államtitkár, Józsa Fábián, utána sorozatban négyszer a fideszes Horváth Zsolt diadalmaskodott, majd érkezett az 1-es körzetből Zombor Gábor, aki 2022-ig hozta a körzetet stabilan 50 százalék feletti eredményekkel. Négy éve viszont kikerült az országos politikából, ám utóda, Szeberényi Gyula egykori kecskeméti alpolgármester is összehozott 53 százalékot, vagyis a váltás nem okozott törést a Fidesz-KDNP-s híveknél. Valami mégis lehet a levegőben, ugyanis Szeberényinek egy ciklus jutott csak, az idén a kormánypártok Cseh Tamásban, a helyi járási hivatal vezetőjében bíznak. A Tisza Molnár János agrármérnököt küldi ellene harcba, s az EP-voksolás eredménye mellett reménykedhet benne, az MNB alapítványi botránya, amely csaknem 127 milliárddal károsította meg a helyi Neumann Egyetemet, rávilágított a NER valódi arcára, s felerősített helyi fideszes ügyeket is. Kettejük küzdelmébe ugyan nem szólhat bele a többi induló, a mihazánkos Hódi Zsuzsanna, a DK-s Simon Anita, a kutyapárti Karikó Ágnes és a jobbikos Bodrogi Tamás, ám a rájuk leadott voksok eldönthetik a mandátum sorsát.

Nagyváros híján a kormánypártok bizton számíthatnak rá, hogy a Homokhátság és a Bácskai-síkság népe rendíthetetlenül mögöttük áll. Ennek haszonélvezője a 3., kalocsai – korábban kiskőrösi – központú választókerületben a nyolcadik ciklusára készülő, 2004-ig MDF-es, húsz éve pedig fideszes Font Sándor lehet, aki miután levált a Dávid Ibolya-féle, a nagyobbik kormánypárt szempontjából renitenssé vált MDF-ről, s Lezsák Sándorral együtt maradt a Fidesz kebelén, hűségéért rendre atombiztos mandátummal gazdagodik. A Fidesz frakcióvezető-helyettesének ezúttal a tiszás kertész, korábbi tanár Judák Zsolt lesz a legfőbb kihívója, aki igazából csak abban reménykedhet, hogy csökkenti a 2022-ben majd’ 30 százalékos különbséget Font és a helyi második helyezett között, s így a korábbinál több voksot dob a közös kompenzációs hordóba. A Mi Hazánk továbbra is a legutóbb valamivel több, mint 6 százalékot gyűjtő Szabó Patrikban bízik, a DK Kókai Katalint, a Jobbik Hornyák Zsoltot indítja, inkább a tisztesség, mintsem az elfogadhatónak mondható eredmény miatt.

Hasonlóképpen országos szenzációt keltene, ha a megye 4-es, kiskunfélegyházi központú választókerületében diadalmaskodna az ellenzéki jelölt. A körzet ellenzéki esélyeit jól mutatja, hogy 2021-ben az előválasztáson is csak egy induló akadt, aki végül következő tavasszal a 25 százalékot sem tudta megugrani, ezzel szemben az MDF-alapító Lezsák Sándorra kevés híján 63 százalék voksolt. Az Országgyűlés lassan örökös alelnöke – 2006 óta tölti be a pozíciót – elmondhatja magáról, meglehetősen kacskaringós utat járt be a hazai politikai palettán, ráadásul valahogy mindig a talpára esett, s így már a kilencedik parlamenti ciklusára készülhet. Nagyobb rizikó nélkül kijelenthető, ebben senki sem tudja megakadályozni, a tiszás orvos, Kovács Gyula maximum szépíthet az eredményen, a többiek, az mi hazánkos Endre Gyula, a DK-s Sarkadi Pál és a jobbikos Kollár László pedig inkább csak a névsort gyarapítják majd a szavazólapon.

A megye déli részén sincs sok sansz a Fidesz-KDNP-s jelöltekkel szemben. Az igazi alföldi tanyavilágot megtestesítő kiskunhalasi központú 5-ös választókerületben az ezredfordulóig a kisgazdák számítottak úrnak, felszalámizásuk után a tőlük a Fidesz-MDF-hez időben átsoroló hajdani válogatott labdarúgó, Fenyvesi Máté hozta a mandátumot. Az elmúlt 20 évben pedig mintha megállt volna az idő, Bányai Gábor ujjgyakorlatként tarolt a soros voksolásokon, 2022-re már 60 százalék fölé tornászva támogatottságát. Ilyen pedigrével érthetően nem is cserélték le a kormánypártok, s vélhetően a legvadabb, országos Tisza-cunami sem tudja majd letaszítani a trónról, így helye lesz az új parlamenti patkóban is. Tiszás kihívója, Karsai-Juhász Katalin jánoshalmai tanárnő legvérmesebb reménye az lehet, hogy átlépje a 30 százalékot, a feladatát nehezíti, hogy a déli határvidéken a Mi Hazánk is messze erősebb, mint máshol, 2022-ben például a most is csatasorba álló Szabadi István kevés híján kétszámjegyű eredményt ért el. Ilyen környezetben a DK-s Nagy Szabolcs csak az indultak még kategóriát erősíti majd.

Nagyjából ugyanígy írható le a várható végeredmény a 6-os, bajai központú választókerületben is, amely 28 éve a fideszes Zsigó Róbert felségterülete. A vélhetően sokoldalú államtitkár – volt már ebben a pozícióban az Agrárminisztériumban, a Miniszterelnökségen, jelenleg pedig a kulturális tárcánál – legutóbb közel 58 százalékát söpörte be a voksoknak, igaz, Kecskemétet leszámítva ő nyert a legkisebb különbséggel az ellenzéki összefogás jelöltje ellen – persze, a jelző relatív, sokan elfogadnák a 25 százalékos győzelmet.

amellett, hogy havonta több, mint félmillió forint utazási költségtérítést vett fel parlamenti képviselőként. Mindezek azonban már akkor sem voltak hatással választási eredményeire, s nehéz elképzelni, hogy áprilisban bárki letaszítsa a választókerületi trónról. Még úgy sem, hogy ide tartozik a megyei jogú város Baja is, ahol 2019-ben az önkormányzati voksoláson nyert az ellenzék, s a Tisza kevés híján 10 százalékon belül maradt a Fidesz-KDNP-hez képest a tavalyelőtti EP-voksoláson. Csakhogy a körzet nagyobb részét szintén a tipikus alföldi tanyavilág alkotja, ahol jelen állás szerint nem sok babér terem majd a nemzetközi tanulmányokból és filozófiából diplomát szerzett, jelenleg online marketingesként dolgozó Csontos Balázsnak, a Tisza jelöltjének. A mi hazánkos átlagnál viszont jobban szerepelhet majd a legutóbb is harmadik helyen végzett Éberling Balázs, míg a jobbik Hornyák Józsefet, a DK pedig Székely Dánielt indítja.