Választás 2026: Somogyban a Fidesz újra nullázhatja az ellenfeleket, a legoptimistább verzió a döntetlen

Szép, kerek évfordulóhoz érkezett Kaposvár. Az idén húsz éve, hogy utoljára sikerült legyőzni a Fideszt országgyűlési választáson a somogyi székhelyen. Két évtizede az akkor sorozatban harmadszor egyéni mandátumot szerző Lamperth Mónika hozta a szocialistáknak a somogyi 1. választókerületet – előtte a szintén MSZP-s Csákabonyi Balázs, illetve az első választáson függetlenként az 56-os nemzetőr-parancsnok Király Béla győzött –, ám az őszödi beszédet követően a hajdani belügyminiszter csillaga is leáldozott. 2010-ben sima vereséget szenvedett narancsos riválisától. Azóta a Fidesz-KDNP simán triumfált, még úgy is, hogy a legutóbbi három voksoláson nyertes Gelencsér Attila egyszer sem érte el az 50 százalékot. Vagyis elvileg akár verhető is lett volna, ám az ellenzéki széttagoltság, majd később a „bénázás” mindannyiszor így is mandátumhoz juttatta a Somogyvárról még megyei közgyűlési elnökként előbb Kaposvárra, majd az országos politikába lavírozó egykori testnevelő tanárt.

Gelencsér Attila most is nekiveselkedik, ám renoméja, ha lehet, még tovább kopott az elmúlt négy évben. Korábbi ügyeiről – a félkész 67-es gyorsút „részátadása” a 2019-es önkormányzati voksolás előtt, a nem létező kaposhomoki kerékpárút felavatása – lapunkban is beszámoltunk, s azóta sem parlamenti felszólalásaival, aktivitásával került a hírfolyamokba. Tavaly márciusban, a Versenyképes Járások Program somogyi polgármestereknek tartott fejtágítóján kijelentette a településvezetőknek, „13 hónap múlva országgyűlési választás lesz. Megértem, hogy nagyobb baj lehet abból, ha működési hiányok megakasztják egy intézmény működését, de arra kapacitálok mindenkit, olyan fejlesztéseket válasszon, melyek legalábbis látszanak a 2026-os választás előtt. Ha nem is készül el, de látszódjon, hogy valami történik!”

Ezen kívül nagyon nem látszódott nemhogy az országos, de még a helyi közéletben sem egészen a januári, kaposvári DPK-találkozóig, ahol 579 ezer forintos februári nyugdíjat vizionált választókerülete nyugdíjasainak. Kaposváron amúgy korábban sem rúgott labdába Szita Károly fideszes polgármester mellett, így jobbára a körzet 27 kistelepülésén tűnt fel hébe-hóba, amikor a Magyar Falu Program keretében valamit éppen át lehetett adni. A megyeszékhelyen ráadásul a kormánypártiak között is véleményes a népszerűsége, hiszen a Somogyot másfél évtizede uraló „somogyvári klán” tagjaként – ide tartozik Móring József Attila, a megye 3. választókörzetének KDNP-s honatyája, illetve a megyei közgyűlés elnöke, valamint a főispán is – sokan afféle „gyüttmentnek” tartják. Ennek ellenére már háromszor is hozta Kaposvárt a kormánypártoknak – előtte pedig az azóta megszüntetett Kaposvár II. körzetben nyert –, s a Fideszben bíznak benne, nem szakad meg a sorozata. Bár a bizalom azért a pártközpontban is apadt, lapunk információi szerint ugyanis komoly casting zajlott a választókerületben Gelencsér esetleges utódát keresve. Ám végül nem találtak jobb jelöltet nála, ami rámutat a Fidesz káderválságára is.

Egyértelműen a Tisza Párt jelöltje lehet a legnagyobb kihívója Gelencsérnek, Kaposváron ugyanis meglehetősen népszerű Magyar Péter formációja. Már a tavalyi EP-választáson is 33 százalékot szerzett, s csak 9 százalékkal maradt el a kormánypártoktól, azóta pedig még tovább erősödött, egyes mérések szerint tavaly novemberben bőven 10 százalék felett vezetett a Tisza akkor még nem is ismert jelöltje Gelencsér előtt. Ezt persze illik fenntartásokkal kezelni, ám valamennyire irányadó, hogy Magyar Péter legutóbbi, tavaly októberi helyi gyűlésén úgy 8-10-szer többen voltak, mint Lázár János egy héttel későbbi infóján.

November végére lett ismert, hogy a kormánypártok legjelentősebb kihívója Lőrincz Viktóriát küldi csatába Gelencsér ellen. A jogásznő szinte azonnal a propagandamédia kereszttűzésbe került, természetesen megkapta a minden ellenzékinek járó „alkalmatlan” jelzőt, illetve felhánytorgatták, hogy nem is helybéli, hanem kadarkúti – a kisváros Somogy 2-es választókerületéhez tartozik. Azt már kevésbé hangoztatják, hogy a munkahelye viszont a megyeszékhelyhez köti, ráadásul Gelencsér esetében ez a kitétel anno nem zavarta a kormányhű médiát. Lőrincz Viktória amúgy hozzászokhatott az ilyen támadásokhoz, hiszen 2019 óta ellenzéki képviselő az erősen fideszes dél-somogyi városban, ahol tavaly a polgármesteri széket is megpályázta, ám 200 vokssal alulmaradt a negyedik ciklusát töltő, fideszes Karsai Józseffel szemben.

A párharc biztosan kettejük között dől el, még ha a Mi Hazánk és a DK is indít jelöltet: a szélsőjobboldali formáció a kaposvári közgyűlés tanácsnokától, Erdélyi Ákostól reméli a mind több voksot, míg Dobrev Kláráék Molnár Péter jogász-közgazdászban bíznak vélhetően jobban, mint kellene.

Kaposvárhoz hasonlóan a változásban reménykednek a Somogyi 4-es, siófoki központú körzetben is, igaz, itt sokkal nagyobb meglepetés lenne, ha sikerülne győznie a Tisza jelöltjének, Csatári Ernőnek. A Balaton déli partjának nyugati oldala, illetve Külső-Somogy ugyanis betonbiztos fideszes választókerület, 1998 óta csak a fiatal demokraták aktuális jelöltje jutott innen a T. Házba. A legutóbbi három voksolást az a Witzmann Mihály nyerte, aki ezúttal is eséllyel aspirál a mandátumra. Négy éve kevés híján 60, 2018-ban 51 százalékkal győzött, s bár a körzetközpont Siófok 2019 óta ellenzéki vezetésű – előtte Lengyel Róbert polgármester még kisebbségben irányított –, illetve a nagy NER-es építkezések miatti felháborodás a tóparti településeken is erodálta az addig igen stabil fideszes bázist, a körzethatárok 2011-es átrajzolás óta egészen Kaposvárig lenyúló körzet elszegényedett, elöregedett, elromásodott kis falvai katonás fegyelemmel voksolnak mindig, minden körülmények között a kormánypártokra. Csatári ugyan tavaly év vége óta szorgalmasan járja a kistelepüléseket, s vélhetően a balatoni korrupciós ügyek, gyanús építkezések, s a pandémia alatt a Balatonhoz költözők is növelik esélyeit, ha tippelnünk kellene, a fideszes jelölt sikerére voksolnánk, még ha a korábbinál kisebb különbséggel is. A párharcba ugyan bele nem szólhat, de vehet el szavazatokat mindkét oldaltól a Mi Hazánk – Papp Karuly Barnabással – és a DK – Bakai-Nagy Zitával –, de nehéz elhinni, hogy érdemben befolyásolnák a végeredményt.

A legerősebb ellenzéki formáció Bakos Csaba Attila egyetemi docenssel készül megtörni Móring József Attila 20 éve tartó egyeduralmát, ám a kereszténydemokrata honatya még úgy is nyugodtan várhatja április 12-t, hogy a körzetközpont Marcali a legdurvább fideszes időkben is az ellenzék felé húzott. Belső-Somogy északi részének falvai viszont megtestesítik a klasszikus kormánypárti szavazóbázist: a gazdaságilag hátrányos helyzetű, leszakadó térségben minden propaganda nyitott fülekre talál. A Balaton parti részekre ugyanaz érvényes, mint Siófoknál, az amúgy mindig is jobbra húzó településeken ugyan jobban szerepelhet a Tisza, mint korábban bármilyen felállásban az ellenzék, de az onnan érkező támogatóvoksok valószínűleg nem tudják ellensúlyozni a mélyszegénységben sínylődő településekről érkező „krumplis” szavazatokat.

Hasonlóképpen klasszikus fideszes szavazóbázis a megye 2-es, dél-somogyi választókerülete, ahol még úgy is a kormánypártok a favoritok, hogy már nem a régi, bevált, kipróbált harcost indítják. Az egykori államtitkár, a hajdani MDF-ből a KDNP-be átsorolt Szászfalvi László 1998 óta stabilan hozta az egyéni mandátumot, most viszont az őrtilosi polgármestert, Kelei Zitát választották. Aki egy, a DPK-tagokhoz szóló – azóta eltüntetett – üzenettel debütált az országos politikában, mely szerint „Köszönnyük a rengeteg támogatást, amit az elmúlt napokban kaptunk. Ne felejcsetek el bekövetni!” Mindez persze az áprilisi eredményére vélhetően nem lesz kihatással, mint ahogyan az sem, hogy a kerület három komolyabb városa, Nagyatád, Barcs, Csurgó közül utóbbi kettőben a tavalyi önkormányzati választáson bukott a Fidesz-KDNP – vélhetően ez jelentette a selyemzsinórt Szászfalvinak. Ugyanis a Bodrogközhöz és az Ormánsághoz hasonló szintre süllyedt falvakban minden kormányzati propagandajelszó célba talál, s az elszegényedett, hátrányos helyzetű, elvándorlással, munkanélküliséggel küzdő településeken a csordogáló uniós támogatások irányításával, a közmunkával és a segélycsomagokkal könnyen egy irányba állíthatók a voksok. Ennek megfelelően a Tisza Párt jelöltje, a vállalkozó Benke József is fékezett reménnyel próbálkozhat a mandátumszerzéssel, ráadásul ő az egyetlen tiszás a megyében, aki ellenzéki oldalról is komoly ellenfelet kap, hiszen itt indul Ander Balázs, a Jobbik alelnöke, aki három ciklus óta listás parlamenti képviselő, ráadásul igencsak aktív a T. Házban és a körzetben. Így az sem lenne meglepő, ha ő válna Kelei első számú kihívójává. A mi hazánkos Halászné Hunyadi Gyöngyit és a DK-s Remes Gábor viszont várhatóan csak a névsort bővítik majd a szavazólapon.