Kisded játékok tévészereplésért – Az RMDSZ már csak sodródik az Orbán-kormány árnyékában, saját ötletei sincsenek

Romániában az RMDSZ-es vezetésű kulturális minisztérium egy olyan törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni, amely módosítja a kulturális intézmények vezetői kinevezésének szabályait. Meghívásos pályázatok lesznek, az RMDSZ – mint a magyar nemzeti kisebbség érdekképviselete – gyakorlatilag vétójogot kap a magyar kulturális intézmények vezetőinek kinevezésében. A román és romániai magyar értelmiségi körökben döbbenet és felháborodás uralkodik. Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzorát kérdeztük.

Ez a törvény, ha átmegy a parlamenten, tulajdonképpen a romániai magyarság és képviselete által a rendszerváltás óta szorgalmazott kulturális autonómiát valósítja meg. Mi ezzel a baj, nem erre gondolt az erdélyi magyar értelmiség, amikor kulturális autonómiát akart?

Romániában, mint annyi más volt szocialista országban, a törvény és a gyakorlat közötti különbség adja meg a demokráciahányadost. Mondhatnám, hogy azt a nagy demokráciadeficitet, ami a gyakorlat és, az angolszász kifejezéssel élve a „törvény szelleme” között van. Én abszolút normális dolognak tartom, hogy egy kisebbségnek, - legyen szó nemcsak etnikai, hanem bármilyen kisebbségről - vagyis az érintetteknek legyen beleszólásuk, legyen véleményezési lehetőségük az őket érintő törvényekbe, szabályozásokba. És ha így lenne, akkor ez jól működne, de a gyakorlat nem ez.

Hanem mi?

Az RMDSZ politikai programot csinált abból, hogy az intézmények élére az ő javaslata alapján kit nevezzenek ki, vagy kit nem. Nem a menedzseri elvek érvényesültek, hanem a lojalitás, a hűség, és valószínűleg más elvek, amiket az ember nem mindig ért. Csak két példát mondanék rá.

De megoldották, funkciójuk alatt végezték el az egyetemet, a szakirányú képzést. Tehát ez az új törvénytervezet nem csinál mást, mint legitimálja azt, ami eddig is volt: aki hozzám hű, az funkcióba kerülhet. Persze voltak kivételek, - amiket meg is bánt az RMDSZ. De azok a kinevezések azért történhettek meg, mert a bukaresti minisztérium által meghirdetett versenyvizsgákon indultak a jelöltek.

Nem a kulturális minisztérium hirdeti meg a versenyvizsgákat a kulturális intézmények vezetői állásaira?

Romániában három színtű intézményrendszer létezik: van, ami a minisztérium, van, ami a polgármesteri hivatal, vagyis a város, illetve van, ami a megyei tanács alá tartozik. Kolozsváron például Gheorghe Funar polgármestersége idején megpróbáltak minden kulturális intézményt a megyei tanács hatáskörébe áttenni, csakhogy ne tudja Funar őket bántani. A magyar színházat akkor vitték be a minisztérium alá, mert nagyobb biztonságban volt a bukaresti minisztérium, mint a kolozsvári városháza vagy a megye felügyelete alatt.

Már-már egy politikai funkció

Ez a törvénytervezet a román intézményekre is vonatkozik, számukra is meghívásos pályázatot ír elő. Milyen esély van arra, hogy elfogadja a parlamenti többség?

Ez a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is kedvező, mert ők is nagyon szeretnek politikai alapon kinevezni embereket. Mivel a PSD a kormánykoalíció és a parlament legnagyobb pártja, át fog menni. Számukra az a deal benne, hogy elfogadják azt, hogy a kisebbségi szervezet, jelen esetben az RMDSZ jóváhagyása nélkül nem lehet kisebbségi kulturális intézményvezetőt kinevezni, ők pedig a meghívásos pályázattal nevezhetnek ki, akit akarnak.

A jelenlegi szabályozás szerint is van beleszólása a kisebbségi szervezeteknek, az RMDSZ-nek a magyar intézményvezetők kinevezésébe.

A régi elv szerint a kisebbségi szervezet ajánlása kellett ahhoz, hogy versenyvizsgázzon a pályázó. De ez nem zárta ki azt, hogy több jelentkező legyen, hogy több alkalmas, a tisztséghez szükséges kvalitásokkal, képzettséggel rendelkező pályázó indulását támogassa az RMDSZ.

Miért lett ez a kérdés most sürgős a politika számára?

Azért, mert Romániában rengeteg kulturális intézmény élén ideiglenes igazgató van. A Bukaresti Nemzeti Színház élén öt éve nincs igazgató. Nem hirdették meg a versenyvizsgát, húzzák, halasztják, akadályozzák, hogy lehessen kinevezni azt az embert, akit a PSD akar. A bukaresti Nemzeti Színház olyan nagy és olyan jelentős az ország életében, hogy annak vezetése tényleg már-már egy politikai funkció, itt igazán kellene politikai konszenzust keresni. A tényleges versenyvizsga nélküli kinevezés nem idegen máshol sem a világban, például a francia modellben sem. A Comedy Francaise igazgatóját is direkt nevezik ki, nem versenyvizsgával, Németországban is vannak hasonló esetek nagyon nagy kulturális intézményeknél.

Akkor meg miért tartják demokráciarombolónak ezt a romániai törvényjavaslatot?

Itt az a veszélyes, hogy

Ez egy kulturális intézménynél, ahol hosszú távú koncepciót kell építeni, mindig rossz, mert például kormányváltás idején egy évben lehet két-három igazgatód, miközben a projektek éveken átívelőek. De hát ez demokráciai kérdés, és Romániának az elmúlt 35 viszonylag szabadságban telt éve nem predesztinálja arra, hogy legyen itt egy demokratikus érzékenység.

Tehát ez a törvény, hogyha mondjuk Svédországban születik, akár demokrácia deficit nélkül is működhetne?

Igen. Azzal sincs semmi baj, hogy a kisebbségi szempontokat is rögzíti. Ott, ahol van egy másság, akkor a mássági szempontokat is törvénybe lehet/kell iktatni. De be is kellene tartani, ami nálunk már egy másik kérdés. Mondok egy gyors példát, hogy Romániát mindenki értse. A törvény azt írja elő, hogy olyan településeken, ahol a lakosság 20%-a kisebbségi, ki kell írni kötelező módon a kisebbség nyelvén is az intézmények neveit. Igen ám, de a tűzoltóság, a rendőrség, esetenként a kórház is a minisztériumhoz tartoznak, nem a városhoz. Marosvásárhelyen az autonóm magyar társulattal rendelkező Nemzeti Színház is, így nem írhatják ki magyarul az épületre azt, hogy Nemzeti Színház, mert Bukaresthez tartozik, és a két törvény egymást veri fejbe. Közben a lakosság meg mindig az adott intézmény igazgatóját szidja vagy a polgármestert, akiknek semmi közük az intézményhez.

Jelenleg szinte elképzelhetetlen, hogy magyar vezessen egy román intézményt. Dehát annyira beágyazódtunk ebbe a kisebbségi gondolkodásba, hogy már nem is látok ilyen próbálkozásokat, illetve nagyon keveset látok, és ez számomra demokráciadeficitet jelez.

De valahol a közösség integrációjának a hiányát is jelzi.

Ez az elmúlt 15 évnek az eredménye, amióta a médián keresztül azt próbálják a romániai magyarsággal elhitetni, hogy igazából az, hogy Romániához tartoznak, csak egy véletlen baleset volt sok idővel ezelőtt. Igazából nem tartoznak hozzá. Igazából a nagy dolgok Budapesten dőlnek el, és igazából létezik egy nagyon erős, egységes nemzetállam, ahol egy vezető van, és az Budapesten székel. Ennek következtében a romániai magyarság nagy része elkezdte kivonni magát a román belügyekből, és ez az RMDSZ-nek is jó, mert senki nem zavarja a kisded játékaiban.

Ez az RMDSZ már nem az az RMDSZ

Ön szerint miért most, és miért épp az RMDSZ indítványozta ezt a törvényt? Romániában most olyan égető kérdések várnak rendezésre, mint a költségvetési hiány, az uniós pénzek lehívása, a különleges nyugdíjak kérdése és egyáltalán a kormány túlélése. Nem okoz elég viszályt mindez?

A román értelmiség egy nagy része nagyon agresszívan támadja ezt a törvényt. Kezdeményezői tudták, hogy ebből balhé lesz, épp ezért jó zavaros időkben előterjeszteni, amikor az emberek figyelmét olyan gondok kötik le, mint a nyugdíj, a téli gázszámla, az energiaárak liberalizálása. RMDSZ-es, magyar ember vezeti a kulturális minisztériumot, most vannak helyzetben, hát most lépnének. És amint már utaltam rá, nekem az az érzésem, hogy azért is, mert az RMDSZ ezzel a PSD-nek is kikaparja a gesztenyét. No meg azért is, mert olyan akut kérdés lett a bukaresti Nemzeti Színház igazgatói pozíciójának a betöltetlensége, hogy most már azok is elkezdtek fortyogni, akik eddig békésen tűrték. De nem egyedi eset ez. Marosvásárhelyen öt éve nincs versenyvizsgával kinevezett igazgató, folyton újak jönnek, havonta, kéthavonta újítják meg az ideiglenes igazgatóknak a mandátumát. Így nem lehet stratégiailag gondolkodni, nem lehet európai uniós pályázatokon részt venni, nem lehet csinálni semmit, egyet lehet csinálni, lojálisnak lenni a kormánnyal, hogy küldjön két kiló sót felszórni a színház oldalát, hogy ne ott törje össze magát a néző vagy épp arra járó.

Kihat az RMDSZ vagy a magyar kisebbség megítélésére, hogy pont a magyar szervezet kezdeményez egy demokratikusnak éppen nem mondható törvényt?

Nem tudom, felméréseket nem ismerek, szerintem nem készültek, vagy ha készültek, nem nyilvánosak. De az az értelmiségi réteg, amely a különböző kulturális hírcsatornákon megszólal, az nagyon ellenségesen kezeli a kérdést, és a csalódottságának ad hangot az RMDSZ-szel kapcsolatban. Remélem, nem krokodilkönnyek ezek, de állítják, hogy ők a legdemokratikusabb romániai pártnak gondolták eddig az RMDSZ-t, és mindig tisztelték, értékelték, hogy mindenkori vezetője kultúrember.

De az az igazság, hogy ez az RMDSZ már nem az az RMDSZ, ami Domokos Géza vagy Markó Béla vagy Kelemen Hunor kezdeti évei alatt volt. És az is igaz, hogy ezek a kulturálisan jól beágyazott, jó saját teljesítménnyel rendelkező vezetők sem figyeltek arra, hogy kultúrpolitikusokat is ki kéne nevelni. Így ma az RMDSZ-ből alapvetően hiányoznak a kultúrpolitikusok, akik menedzseri képességekkel rendelkeznek, átlátják a gazdasági kérdéseket, de az identitáskezelési, filozófiai kérdéseket is.

Sőt, oda jutottunk, hogy most, Demeter András katasztrofális kulturális minisztersége alatt készülnek felszámolni a műemlékvédelmet Romániában, ami ugyancsak „kiverte a biztosítékot”. Ez borzalmas lenne, mert igazából a műemlékek többsége, a hasamra csapva mondom, hogy mintegy 80%-a Erdélyben van. Ha felszámolják a műemlékvédelmi bizottságokat és a műemlékvédelmet úgy alakítják, Erdély klasszikus arcéle szenvedhet csorbát. Moldvában és Havasalföldön nincs annyi régi épület, annyi régi városrész, annyi temető, mint amennyi Erdélyben van.

Akadály a pénz előtt

Nem is olyan rég, a műemlékvédelem még zászlóshajó projekt volt az RMDSZ-ben.

Igen, de most már nem az. Mikor még személyes érdekek fűztek bizonyos RMDSZ-es politikusokat egy bizonyos kastély felújításához, akkor ez nagyon-nagyon fontos volt. Most viszont már nincsen nekik kastélyuk, meg akarnak szabadulni a problémától.

A nem prioritás és a megszabadulni a problémától nem teljesen azonos dolog. Miért akarná az RMDSZ vagy egyáltalán a román kormány bármely pártja lenullázni a műemlékvédelmet?

Hát azért, mert a régi városokban, amelyek megúszták Ceausescu rombolását, nagyon nehéz a történelmi épületeket tízemeletessé átépíteni. Igazából az van mögötte, hogy a pénz urait, akik építkezési fejlesztésekből élnek, akadályozza a történelmi városkép megőrzése. A műemlékvédelem előír bizonyos színeket, bizonyos anyagokat, bizonyos technikákat, technológiákat, amik sokkal drágábbak. És ez nemcsak a befektetőket, hanem sok pozícióban lévő tisztségviselőt akadályoz terveiben.

Persze csak vicceltem a metróval.

Vagy netalán Trump-tornyot.

Pontosan, erről van szó. Ez a műemlékvédelem nyűg, akadály a pénz előtt. Ezért, ahelyett, hogy megerősítenék, ahelyett, hogy erősítenék a képzést, lezüllesztik. Restaurátor szakok kellenének mindenhova, nincs olyan erdélyi templom, és ez lehet görögkatolikus is, amire nem férne rá egy szakképzett restaurátor. Az erdélyi műemlékek többsége magyar, de ezekre nem koncentrál sem az RMDSZ oktatáspolitikája, sem a kultúrpolitikája. Az RMDSZ „lealjasodott”, legalábbis kulturális szinten, megy a nagy tömeggel. Ez a változás annyira feltűnő, hogy román értelmiségiek adnak hangot csalódottságuknak. És az az igazság, hogy most már tényleg pár éve az RMDSZ legfelső vezetése is csak sodródik a budapesti kormány árnyékában, és azon kívül, hogy feltalálta, hogy most okosórákat fog osztogatni a romániai magyaroknak, ötleteik sincsenek.

Ez az okosóra ötlet viszont koppintás.

Ezt mondom, hogy más ötleteik nincsenek, mint amit a budapesti kormánytól másolnak. Rezsit is akarnak csökkenteni. Mondok egy példát a szolgalelkű utánzó politika abszurditására. Annak idején egy székelyföldi város polgármestere kitalálta, hogy gyorsan parlagfüvet kell irtani, merthogy allergiát okoz. Csakhogy a parlagfű nem a Székelyföldön honos allergizáló gyom, nem volt mit irtani.

De mire jó ez, milyen hasznot hoz ez a másolás az RMDSZ-nek vagy egyes tisztségviselőinek?

Az ilyenekkel be lehet kerülni a bizonyos magyarországi tévécsatornák műsoraiba – a közszolgálatinak csúfoltba, a Hír TV-be, a TV2-be, és ezzel is azt az illúziót árulni, hogy végül is mi egyek vagyunk, de közben a rideg valóság az egészen más.

Hatalmon maradni mindenáron

Ön gyakorlatilag azt állítja, hogy ez az RMDSZ azért nem az az  RMDSZ, ami volt, mert az Orbán-kormányhoz igazodik, nemcsak követi, hanem egyenesen másolja. Csak ez van emögött a változás mögött?

Igen, hát valószínűleg, iniciatíva hiányban is szenved. Én azt nem állítom, hogy önként dalolva hajtotta végre az RMDSZ ezt az Orbánhoz/Fideszhez igazodást. Akkor, amikor a saját területeden, országodban létrehoznak két pártot is ellened, azokat pénzelik, és ezzel tartanak sakkban, nagyon beszűkülnek a lehetőségeid. Én se tudom, hogy mit lehetett volna másként csinálni, mit lehetett volna egyáltalán tenni ez ellen. Tudom, tudjuk, hogy itt egy nagyon kemény beavatkozás volt, egy nagyon kemény fellépés az Orbán-kormány részéről az RMDSZ-el szemben, és erre a hajóra fel kellett valamelyest szállni, hogyha életben akart maradni. Azt azért nem hiszem, hogy a magyar kormány megtiltotta volna, hogy azokkal az alapvető romániai magyarságot érintő kérdésekkel foglalkozzanak, mint műemlékvédelem, mint a valós kulturális autonómia. De ugye ezek a „yes menek” pozícióba kerülve igazodtak a román Szociáldemokrata Párthoz is. Nagyon sok román újságíró mondja azt, hogy végül is az RMDSZ nem más, mint a PSD magyar tagozata.

Végül is a Fidesz a legjobb kapcsolatokat épp a PSD-vel ápolja Romániában.

A Fidesz mindig a hatalommal van. Én emlékszem egy beszélgetésre Markó Béla és Orbán Viktor között, még az első Orbán-kormány idején. Azt hiszem az egyik fél egyik írásában beszámolt már erről a beszélgetésről, ha nem, hát megteszem most én. Markó Béla arról beszélt, hogy az RMDSZ valószínűleg kilép a román kormányból, mire Orbán Viktor csodálkozva azt kérdezte, hogy de miért. Markó válaszára, hogy azért, mert a magyar egyetem nem látszik megvalósíthatónak, amire Orbán úgy reagált: „Egy egyetem miatt nem szabad kilépni. Hatalmon kell maradni mindenáron”. Nos, hát ilyen intellektuális vívódások szerencsére ma már nincsenek az RMDSZ-ben.

Férfimustra Kolozsváron – Mulatott és kampányolt az RMDSZ kongresszusán Orbán Viktor, Markó Bélát meghívták, de most először nem ment el

Azt mondta, hogy a román értelmiségnek egy része úgy tekint az RMDSZ-re, mint a PSD magyar tagozatára. Mégis a tavalyi megismételt elnökválasztás első fordulója előtt, amikor a kormánykoalíció Crin Antonescut jelölte, román értelmiségiek vetették fel Kelemen Hunor nevét, mint protest voksolási lehetőséget a román jelöltekkel szemben, az RMDSZ elnökének nyitottságát, műveltségét, képzettségét hozva fel érvként. Ezt még azok is elismerték, akik elutasították azért, mert szerintük Kelemen vezetése alatt az RMDSZ elfideszesedett, Orbán Viktor ideológiáját képviseli, ami szerintük akkor is veszélyes, ha az ukrajnai háború kérdésében az RMDSZ elnöke soha nem hangoztatta Orbán oroszpárti érveit.

Széles körben nem gondolták ezt komolyan, amolyan „mondom Péternek, hogy Pál megértse” volt ez. Figyelmeztetés, hogy ha a román demokratikus oldal nem rázza meg magát, akkor inkább egy magyart választanak. Akik meg komolyan gondolták, azok emlékeztek arra a Kelemen Hunorra, aki korábban kulturális miniszterként igencsak jó dolgokat tett, és igencsak érzékeny volt olyan újító szellemek ideáira, akik a román kulturális életet másként kezdték el látni. Például kiemelném a kolozsvári, most már tényleg lassan világhírű filmfesztivál, a TIFF vezetőit, akiket érdemben segített, és sok más értelmes romániai kezdeményezést is felkarolt. Ők arra emlékeztek, hogy milyen empátiával rendelkező miniszter volt, azért láttak benne lehetőséget államelnökként is. De valójában nem tudom, bonyolult kérdés ez a nemzeti kisebbségi kérdés.

Lehetőségek szájöblítés után

Csakhogy Romániában azóta is látványosan növekszik az Orbánt tisztelő szuverenista tábor. Ez az egyes román értelmiségiek által kifogásolt Fidesz kötődés most hozhat jó pontot az RMDSZ-nek a szélesebb román társadalom szemében?

A felmérésekben vezető AUR-os, tehát szuverenista körök teljes mértékben Orbán-pártiak. (A szélsőjobb AUR párt elnöke az a George Simion, akit elhíresült tihanyi beszédében támogatásáról biztosított a nemzet miniszterelnöke – szerk.) Én ezeket a román szélsőjobb politikusokat mosdott szájú nacionalistáknak szeretem nevezni. Ezek már nem a Funar vagy a Vadim Tudor-féle vadbarmok, hanem okos emberek, akik felismerték ezt a nagy lehetőséget, ami most körvonalazódik számukra.

Milyen lehetőséget?

Az úgynevezett szuverenizmus nyújtotta lehetőséget. Én magam is ismerek befolyásos román értelmiségieket, akik élnek, halnak Orbán Viktorért. Ki is mondják: erős román nemzetállamot akarunk mi is. Azt akarjuk, hogy egy nyelv legyen az országban. És ebbe Brüsszel ne szóljon bele.

Orbán Viktor hiába hízelgett a román szélsőjobbnak, Nicușor Dan megnyerte az elnökválasztást, az erdélyi magyarok is rá szavaztakGeorge Simion: Orbán Viktor a keresztény civilizáció és egész Európa vezetője

Befolyásos román szélsőjobbos, AUR-os értelmiségiek? Olyan sokan azért nincsenek.

Ennél azért sokkal szélesebb körben tetszik ez a gondolat. Itt van például a jelenleg is kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL). Ez elsősorban nemzeti, gazdaságpolitikájában liberális csak. Az Európai Néppárt tagpártja. Ők is azt akarják, hogy itthon minden nemzeti, azaz román legyen.

hogy jöhessünk-mehessünk szabadon, de ezen túl hagyjanak békén. Sokan gondolják így, és köreikben nagyon nagy az ázsiója Orbán Viktornak. Kisebbségben lévő román progresszív értelmiségi körökben viszont egy súlytalan bohócnak tartják, egy 9 milliós kis ország paprikajancsijának. 

„Már látszik, hogy egyre többen vagyunk, és a Fidesz egyre fogy”Erdélyben Orbán Viktor életforma, az RMDSZ nem fog átállni csak úgy Magyar Péterhez