közút;fejlesztés;Ausztria;MÁV;Lázár János;vasúti közlekedés;gyorsforgalmi út;vonatkésések;

Lázár János és Orbán Viktor vonaton Lökösháza felé szeptember 23-án.

Lázár János utoljára ősszel ült vonaton, de alapvetően elégedett a közlekedéssel

Az építési és közlekedési miniszter azt tervezi, hogy már 2026 szeptemberben hatályba lép az új KRESZ, amelynek tervezetét január 20-án hozzák nyilvánosságra. Szerinte van, amiben már utolértük Ausztriát.

Orbán Viktor miniszterelnökkel vonatozott le Békés megyébe, ahol a Békéscsaba és Lőkösháza közti felújított vasúti vonalszakaszt adták át az ősszel – közölte közlekedésinfóján Lázár János, és mint mondta, utoljára ekkor ült vonaton, ezen kívül egész évben talán még kétszer. A MÁV napi késéseit szinte már követni sem lehet, de a miniszter most pontos adatot közölt: tavaly 60 milliárd forintos árbevétele volt a MÁV-nak, ebből 734 millió forintot fizettek ki az utasoknak késésbiztosítási pénzként. Eközben – tette hozzá – Európa harmadik legolcsóbb tömegközlekedési eszköze a magyar, és szerinte ezért választják a MÁV-ot és a Volánt az emberek, ami abból is látszik, hogy a statisztika szerint 25,2 millió bérletet adtak el.

A vasúti közlekedést rendszeresen érő bírálatokról a tárcavezető azt mondta, a közlekedési hálózat és a közlekedési eszközök csak két dolgot viselnek rosszul: a túl meleget és a túl hideget. Emiatt reméli, hogy őt kritizálják csak és nem a több ezer munkatársát. Emellett szerinte a fejlesztések haladnak. – A Budapest–Belgrád-vasútvonalon jelenleg a tesztüzem zajlik, február 20-án megnyitják a teherforgalom előtt a magyarországi szakaszt, a cél, hogy február vége és március 15-e között a személyforgalom előtt is megnyílhasson – mondta. Szerinte nem hiba, hogy csak most emelik meg a Keletiben a peront, miután kiderült, hogy a kínai vonatokon nincs megfelelő lépcső, mert még nincs átadva a Budapest–Belgrád-vasútvonal, amely egyébként a magyar miniszter szerb kollégája szerint csak májusban lehetséges.

Lázár János azt ígérte, hogy 2027 végére kész lesz a déli körvasút is, amelynek hét új budapesti megállója lesz, és ahol eddig három pálya volt, ott négy lesz, ahol pedig csak kettő, ott három. További terv, hogy 100 darab új kínai motorvonatot és svájci használt vonatokat is vesznek két éven belül, mert azzal számolnak, hogy hogy tíz éven belül 200 ezer ülőhelyre lesz szükség a mostani 140 ezerrel szemben. Emellett bejelentette, hogy január 20-án nyilvánosságra hozzák az új KRESZ tervezetét, amelyhez várják majd az emberek véleményét, és azok alapján a kormány kész azt módosítani. Javaslata szerint az új KRESZ idén szeptemberben lépne hatályba.

A fideszes politikus mondott egy nagyot, hogy utolértük Ausztriát, legalábbis szerinte a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében, amely – tette hozzá – Magyarországon ugyanolyan mértékű vagy nagyobb arányú, mint Ausztriában. Lázár János egy saját korábbi mondatáról, miszerint még két ciklus kellene nekik a vasút rendberakásához, azt mondta: ez azért van, mert az útfejlesztésekre koncentráltak az elmúlt években. 

– Vasútban is el lehet érni Ausztriát, ha ehhez megvan a politikai akarat – mondta, majd folytatta a beruházások tervének ismertetését is. Például azt, hogy az Európai Beruházási Banktól kapott hitelből nyolc nagy beruházást kezdenek el, köztük a Gubacsi híd felújítását, és a Lajosmizse–Kecskemét, valamint a Kiskunfélegyháza–Szeged-vonal rendbetételét, de „erősítenék” a Miskolc–Budapest és a Debrecen–Budapest vasútvonalat is. Eközben még az idén döntenek arról, hogy ki valósíthatja meg a reptéri vasutat, és egy kétszer három sávos, 12 kilométeres, Budapestről a reptérig vezető autópálya tervei is elkészülhetnek. Ezek a fejlesztések becslések szerint összességében 170-180 milliárd forintba kerülnek. 

A tárcavezető az Állami Számvevőszéket bírálta, amiért nem sikerült privatizálni a pályaudvari ingatlanokat. Szerinte nem azon fog múlni a parlamenti választás, hogy Magyar Péter lefoglalta a Fidesz új kampányszlogenjének megfelelő biztosvalasztas.hu oldalt