Szőlő utca: nem csillapodik a felháborodás, még a Fidesz szavazóinak 37 százaléka is felelősnek tartja az Orbán-kormányt

A Szőlő utcai ügy által okozott társadalmi felháborodás nem csillapodik. Már szinte mindenki, a magyarok 93 százaléka hallott arról, hogy a fővárosi javítóintézetben hosszú éveken keresztül bántalmazták fizikailag és szexuálisan a gyerekeket – derült ki a Publicus Intézet a Népszava számára december 16. és 20. között készült reprezentatív felméréséből.

Októberben, egy a Publicus szintén a lapunk számára készített kutatásában még a megkérdezettek 77 százaléka mondta: hallott arról, hogy Juhász Péter Pál letartóztatásban van, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányokat. Ugyan a kutatók kérdése akkor még kicsit másképp szólt (azóta kiderült, hogy az igazgató maga is bántalmazhatta szexuálisan a gyerekeket, fiúkat és lányokat egyaránt), ebből is jól látszik, hogy az ügy az elmúlt két hónapban nemhogy elült volna, egyre többen értesültek róla. Az ellenzékiek 98, a Fidesz szavazóinak 91, a bizonytalanoknak 86 százaléka hallott a Szőlő utca egykori igazgatójának tetteiről.

Bár az első jelzések arról, hogy Juhász Péter Pál munkájával valami nincs rendben, már letartóztatása előtt több mint egy évtizeddel beérkeztek gyermekvédelmi vezetőkhöz, ennek ellenére zavartalanul végezhette tovább a tevékenységét, a nyilvánosság előtt kifejezetten piedesztálra emelve az állítólagos szakmai eredményei miatt. Bár egyelőre nem tisztázott, hogy a sorozatos jelzések ellenére hogyan maradhatott évtizedekig vezető pozícióban gyerekek közelében, minden második ember szerint ennek az lehet az oka, hogy „jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal”.

A kérdésben több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni, a második legtöbb szavazatot az kapta, miszerint „nem elég szigorú az ellenőrzés” ezekben az intézményekben. 17 százalék szerint Juhász Péter Pál kompromittáló dolgokat tudott fontos emberekről, és ennek köszönhetően volt sérthetetlen, és csupán 8 százalék mondta, hogy „szerencsétlen véletlenek összjátéka folytán” maradhatott pozícióban. Csak 4 százalék jelölte meg azt a válaszlehetőséget, hogy a gyermekvédelmi szakemberek alulfizetettek, ezért nem lehet közöttük válogatni. Míg az ellenzékieknek háromnegyede, a kormánypárti szavazóknak csupán 14 százaléka gondolja, hogy az egykori igazgató magas, döntéshozói pozícióban lévő kapcsolatainak köszönhette, hogy ilyen sokáig garázdálkodhatott szabadon a rábízott gyerekek között. A bizonytalanok között ez az arány 37 százalék. Azt, hogy esetleg kompromittáló dolgokat tudhatott fontos emberekről az ellenzékiek több mint negyede (27 százalék) gondolja, a kormánypártiak körében erre az eshetőségre elenyésző, csupán 2 százaléknyi szavazat érkezett, a bizonytalanoknak 15 százaléka gondolja ezt.

A Fidesz szavazói a többieknél jóval nagyobb arányban vélik, hogy az alapos ellenőrzés hiánya miatt történhettek ezek a bűncselekmények – közülük minden második választotta ezt a válaszlehetőséget. Itt érdemes felidézni, hogy a kormány az elnöki kegyelmi botrány után úgy döntött, ellenőrzésnek vetik alá az ágazatban dolgozókat, akiknek bizonyítaniuk kell kifogástalan életvitelüket, sőt, a velük egy háztartásban élő felnőtteket is vizsgálhatják. Ezen az ellenőrzésen Juhász Péter Pál nem akadt fenn, viszont sokakat távol tart a területről – a gyermekvédelmi állásokra a korábbinál is nehezebben találnak jelentkezőket, a dolgozók majdnem harmada pedig előbb-utóbb elhagyja a rendszert.

Az emberek

további 23 százalék szerint pedig „inkább nincsenek biztonságban” – vagyis 64 százalék szerint nem tölti be ezt a funkcióját az intézményrendszer. Kevesebb, mint a megkérdezettek harmada (29 százalék) gondolja, hogy a gyerekek teljes mértékben, vagy inkább biztonságban vannak az állam gondoskodásában. Még ezt a rossz eredményt is inkább csak a kormánypárti szavazók húzzák fel, közöttük kétharmados többségben vannak, akik így vélekednek.

Egy másik kétharmad is formálódni látszik: az emberek 63 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség szándékosan nem nyomozott korábban a Szőlő utcai esetek ügyében, és csupán 24 százalék gondolkodik ellenkezőképpen, 14 százalék nem válaszoló mellett. Az ellenzéki szavazók 87 százaléka szerint néztek félre tudatosan a hatóságok, ez az arány a Fideszesek között 26, a bizonytalanok körében 53 százalék.

ezzel szemben 43 százalék gondolja, hogy helyesen rendelték ezzel a Belügyminisztérium felügyelete alá a döntéshozók az intézményeket. A lépés a Fidesz híveinek 83 százalékos támogatottságát élvezi, de az ellenzékieknek csak 19, a bizonytalanoknak 49 százaléka szerint helyes.

A Fidesz beszélő fejei az előbújó áldozatok és a szexuális és fizikai erőszak eseteinek napvilágra kerülése után igyekeztek a Szőlő utcában fogvatartott fiatalokat bűnözőnek beállítani. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter például azt mondta a bántalmazások kapcsán, hogy ez nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne, mintha ez valamilyen módon legitimálná a velük való bánásmódot. Az emberek 78 százaléka viszont egyértelmű nemmel felelt arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartja-e a bántalmazást, mint a fegyelmezés eszközét fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben. További 4 százalék pedig az „inkább nem” válaszlehetőségre voksolt. Csupán 4 százalék felelt igennel és 6 százalék „inkább igennel”. Ez a népszerűtlen vélemény a Fidesz-KDNP szavazói körében volt a leggyakoribb: 22 százalékuk tartja elfogadhatónak (vagy inkább annak) a fizikai erőszakkal fegyelmezést a javítóintézetekben. Ez az arány az ellenzékiek körében 4, a bizonytalanok között 8 százalék.

Egyértelmű, háromnegyedes többség gondolja, hogy a kormánynak van felelőssége a Szőlő utcai ügyben, ennek ellenkezőjét 15 százalék válaszolta. Minden tizedik ember nem felet erre a kérdésre, a válaszadást elkerülők a kormánypárti szavazók között a legmagasabb, 18 százalék. A Fidesz szavazóinak egyébként 37 százaléka tartja felelősnek a kormányt. Az ellenzékiek között ez 96, a bizonytalanoknál pedig 75 százalék.