Elkészült a felmérés, a magyarok több mint fele szerint a rendőrök megtalálták a Szőlő utcai felelősöket, de felsőbb utasításra elfektették az ügyet

A magyarok több mint háromnegyede hallott a Szőlő utcai botrányról, vagyis arról, hogy a korábban a gyermekvédelem több intézményében is megfordult volt javítóintézeti igazgató Juhász Péter Pál letartóztatásban van, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányokat. Bár egyelőre nem tisztázott, hogy a sorozatos jelzések ellenére hogyan maradhatott évtizedekig vezető pozícióban és hogyan mozoghatott a nyilvánosságban elismert gyermekvédelmi szakemberként, az emberek csaknem 70 százaléka szerint nem egyedi esetről van szó, a rendszerben kódolva vannak az ilyen történetek – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív októberi kutatásából.

Összességében az ügyet ismerő megkérdezettek lesújtó véleménnyel vannak a gyermekvédelmi rendszer állapotáról, pontosan egyharmad szerint a kiskorúak egyáltalán nincsenek biztonságba a rendszerben, amelynek éppen az lenne a célja, hogy megvédje őket, további 26 százalék pedig az „inkább nincsenek biztonságban” választ jelölte meg. Vagyis 60 százalék nem hisz abban, hogy ezek az intézmények képesek betölteni a szerepüket. De nem csak a gyermekvédelemben nem bíznak, azt sem hiszik, hogy a hatóságok megfelelően végeznék a dolgukat ezekben az ügyekben:

A Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója ellen már a 2000-es elején érkeztek olyan jelzések, hogy nem megfelelően bánik a rá bízott gyerekekkel. A 2010-es évek közepén pedig a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat akkori vezetője fordult a rendőrséghez, mivel több információ is érkezett azzal kapcsolatban, hogy Juhász Péter Pál és a szintén a gyermekvédelemben nevelkedett élettársa gyerekeket hálóz be, szökésben lévő lányokat bújtat. Mint azt a 444 megírta, létre is jött egy találkozó, amelyen egy rendőr és a fent említett vezető mellett gyermekvédelmi gyámok, és egy budapesti gyermekotthon igazgatója is részt vettek. Ezen a civil ruhás rendőr azt mondta, tudnak a Juhász által elkövetett visszaélésekről, megfigyelés alatt tartják, de arra kérte a megjelenteket, hogy senkinek ne beszéljenek a gyanújukról, mert az veszélyeztetné a fedett nyomozás érdekeit. A rendőr nem jelentkezett többé, Juhász Péter Pál pedig egészen a letartóztatásáig dolgozott tovább a gyermekvédelemben. Holott szintén a 444 birtokába került dokumentumok szerint 2012-ben élettársával együtt ki is hallgatták egy kiskorú szexuális bántalmazása kapcsán, akit később a feltételezés szerint prostitúcióra kényszerítettek.

A Publicus azt kérdezte az emberektől, hogyan fordulhat elő, hogy Juhász Péter Pál mindennek ellenére gyerekek közelében dolgozhatott a közelmúltig (ebben a kérdésben több választ is megjelölhettek). 57 százalék szerint ennek az az oka, hogy jó kapcsolatot ápolt döntéshozókkal, és/vagy politikusokkal, 19 százalék szerint kompromittáló dolgokat tudott fontos emberekről. Annak ellenére, hogy a gyermekvédelemben éppen a közelmúltban vezettek be a dolgozók magánéletébe is mélyen beleturkáló átvilágítást (amin Juhász gond nélkül átesett), a válaszolók negyede szerint nem elég szigorú az ellenőrzés. Csupán 4 százalék gondolja a súlyos visszaélések okának, hogy alulfizetettek ezen a területen a szakemberek, ezért nem lehet közöttük válogatni. 8 százalék szerint viszont „szerencsétlen véletlenek összjátéka folytán” dolgozhatott évtizedeken át gyerekek között Juhász Péter Pál.

Az ügy megítélését ez esetben is erősen befolyásolja a válaszolók politikai preferenciája: míg a kormánypárti szavazóknak csak 19 százaléka gondolja, hogy Juhász Péter Pál a magas rangú kapcsolatai miatt volt érinthetetlen, az ellenzékiek 80 százaléka vélekedik így, a bizonytalanok körében pedig ez az arány 55 százalék. Azt, hogy akár kompromittáló anyagok is lehettek a kezében, a Fidesz híveinek csupán 2 százaléka gondolja, szemben az ellenzékiek 27, és a bizonytalanok 22 százalékával. Azt viszont, hogy az ügyben a szerencsétlen véletlenek összjátékáról van szó, a kormánypártiak közül jelölték meg legtöbben (18 százalék).

(14 százalék nem válaszolt erre a kérdésre). A legnagyobb arányban (42 százalék) a kormánypárti szavazók válaszolták, hogy ez csak egy elszigetelt eset, közülük 30 százalék véli rendszerhibának az ügyet, 28 százalék nem válaszoló mellett. Az ellenzékiek (90 százalék) és bizonytalanok (71 százalék) jóval nagyobb arányban vélik a rendszer működéséből fakadó ügynek a gyerekek ilyen típusú kizsákmányolását.

Az ügyet ismerők – vagyis az emberek több mint háromnegyede – rendkívül rossz véleménnyel vannak a gyermekvédelmi rendszer működéséről. Tízből hat ember szerint a gyerekek nincsenek vagy inkább nincsenek biztonságban a gyermekvédelemben, és csak 31 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. A szinte minden kérdésben megjelenő megosztottság itt is megfigyelhető: a kormánypárti szavazók 67 százaléka szerint nincsenek veszélyben a gyerekek a rendszerben, az ellenzéki szavazók között ez csak 13, a bizonytalanok körében 29 százalék.

Mindemellett a hatóság ügyben végzett munkájáról is rossz véleménnyel vannak a megkérdezettek. Csak minden tizedik ember gondolja, hogy a rendőrség nyomozott, de nem történt semmi törvénysértés, ezért nem léptek fel az igazgató ellen. Az 58 százalékos többség szerint viszont nyomoztak, megtalálták a felelősöket, de felsőbb utasításra „elfektették” az ügyet. További 6 százalék szerint pedig szándékosan nem is nyomoztak érdemben Juhász Péter Pál ügyében. A Fidesz szavazói jobban bíznak a rendőrség munkájában, mint a társadalom többi része, ugyanakkor körükben magas a kérdésre inkább nem válaszolók aránya (44 százalék). A Szőlő utca igazgatójának esete a hatósággal kapcsolatos társadalmi bizalmatlanságra is rámutat: az emberek háromnegyede (75 százalék) általában, ettől az ügytől függetlenül is elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség munkáját kívülről befolyásolhatják nagy hatalmú politikusok. Ennek ellenkezőjét csak 15 százalék gondolja, 10 százalék pedig nem válaszolt. Kizárólag a kormánypárti szavazók között vannak többen (42 százalék 44-el szemben), akik bíznak a rendőrség függetlenségében, míg az ellenzéki szavazók 95 százaléka gondolja, hogy befolyásos politikusok beleszólhatnak nyomozásokba.