Kötelezettségszegési eljárás indul, az Európai Bizottság szerint meg kell szüntetni az Orbán-kormány árrésstopjait

Mint ismert az infláció felpörgése miatt a kormány márciusban 10 százalékban korlátozta az élelmiszer-kiskereskedelem által alkalmazható árréseket. Az intézkedés alá volt termékek és elárusítóhelyek körét folyamatosan széesítették, ma már több ezer élelmiszer -és drogéria termék tartozik alá. Ennek köszönhetően a KSH által mért infláció 1-1,5 százalékponttal kisebb lett, így ugyan a novemberben 3,8 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése, az inflációs nyomás ennél lényegesen magasabb, valahol 5-6 százalék közötti.

Az árrésstopot a legutóbb 2026. február 28-ig hosszabbította meg az Orbán-kormány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán azt mondta, ennek a határidőnek a lejártakor újra fogják értékelni az inflációs környezetet és az esetleges áremelkedés veszélyeit.

Az Európai Bizottságnak nem is az árcsökkentéssel, hanem annak módjával van problémája, ugyanis az korlátozza a szabad versenyt a gazdasági szereplők között – ami az uniós gazdasági jog egyik legfőbb alappillére. A testület szerdán kiadott hivatalos véleménye szerint Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt letelepedési szabadság értelmében a hatóságoknak biztosítaniuk kell a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet. Tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha az ilyen korlátozásokat bizonyos közérdekű célok elérése indokolja. Magyarország olyan alacsony értékre korlátozta a termékek beszerzési és értékesítési ára közötti árrést, hogy az nem fedezi a vállalkozásoknak a termékek beszerzési költségein felül adódó költségeit, és emiatt a nem magyar kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.

Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány intézkedései tehát veszélyeztetik az érintett kiskereskedők túlnyomórészt magyar munkavállalóinak munkahelyét. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményeket intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben ez nem történik meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket – zárul a közlemény.

Az árrésstopokat a kormány – legyen bármi is a választások eredménye – várhatóan júniusban megszünteti, hiszen nincs más választása, az egy politikai intézkedés, gazdaságilag nem fenntartható, hisz tartós veszteséget okoz a legnagyobb kereskedelmi láncoknak is, miközben kisboltok sora zár be. (Az intézkedést egyébként éppen a közelmúltban hosszabbította meg a kormány február 28-ig.) Ám addig az Orbán-kormány fenntartja az intézkedést, ráadásul a mostani bizottsági eljárásból politikai tőkét is kovácsolhat, mondván „Brüsszel támadja az árrésstopokat”.