Péter, Klára és Kriszta, állítsátok le a gyermekek és fiatal felnőtt áldozatok kamerák előtti szerepeltetését. A legsérülékenyebbek története nem kerülhet többé a nyilvánosság elé úgy, hogy abból tartalom vagy eszköz legyen. Itt az ideje, hogy ez a gyakorlat véget érjen most, végleg. Segítsétek ezeket a fiatalokat, minden eszközötök és lehetőségetek megvan hozzá, de a videókat szedjétek le. A gyerek méltóságát nem lehet utólag visszaadni, ezért előre vigyázni kell rá – írta többek között Magyar Péternek, Bódis Krisztának és Dobrev Klárának írt nyílt levelében Pető Attila. A gyermekvédelmi aktivista, aki Magyarországon elsőként nyilvánosan, névvel vállalta, hogy szexuálisan zaklatta egy pap, a Facebookon tette közzé felhívását az ellenzéki politikusokhoz.
– A napokban olyan határ lépődött át, amelyről szeretném megosztani a saját személyes tapasztalataimon alapuló aggályaimat. Nem indulatból írok, hanem felelősségből, mert túlélőként és gyermekvédelmi aktivistaként pontosan látom, milyen következményei lehetnek annak, ha egy állami gondozásban élő, beteg, mindössze tizenegy éves gyermek története a média nyilvánossága elé kerül – fogalmazott a nyílt levél szerzője azután, hogy a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció vezető politikusai tettek közzé videókat a hazai gyermekvédelemben történt borzasztó esetekről.
Magyar Péter és Bódis Kriszta pénteken egy 11 éves kisfiú kálváriájáról számolt be, közzétéve egy beszélgetést vele, amelyben nevét megváltoztatták, arcát kitakarták, hangját eltorzították. Dobrev Klára szerdán hozott nyilvánosságra egy felvételt, amelyen a Budapesti Javítóintézet igazgatójának egyik, a történtekkor még kiskorú áldozata vallott, hogyan kényszerítette a férfi szexuális kapcsolatra.
„A gyermek nem tartalom, nem illusztráció, nem ügyek hordozója és nem közéleti eszköz. Ez nem politikai, nem világnézeti kérdés, hanem a gyermek alapvető jogainak és méltóságának védelme”
– emelte ki Pető Attila.
Szerinte sok gyermekvédelmi szakember és ő maga is évek óta azt hangoztatja a kiskorú áldozatok szerepeltetésével kapcsolatban:
A gyerek soha nincs egyenrangú helyzetben a felnőttel szemben, különösen kamera előtt. Gyermekjogi szervezetek szerint egy interjúhelyzet mindig hatalmi aszimmetriát hoz létre: a felnőtt kérdez, irányít, dönt, kontrollál, a gyerek pedig alkalmazkodik. A gyerek nem tudja felmérni, mit jelent a nyilvánosság, a visszakereshető tartalom, a kommentek, a későbbi hatások. Egy 11 éves gyermek nem lehet beleegyező fél egy ilyen szituációban.
A trauma nyilvános elmondatása gyakran önmagában is újabb trauma. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány útmutatója szerint: „A gyereknek nem kötelessége elmondania a történetét, a felnőtteknek pedig kötelességük nem kierőszakolni.” Még akkor is, ha a szándék jó. Egy traumát átélt gyermek számára a részletek újra elmondása, különösen felkészületlen szereplők által vezetve raktározódó, tartós kárt okozhat. A „retraumatizálás” valódi jelenség, nem retorikai fogalom.
A nyilvános szereplés egy életen át tartó lenyomatot hagy a gyereken, visszavonhatatlanul. Az internet nem felejt.
„Gyerekről csak annyi információ jelenjen meg, amennyit egy felnőtt is vállalna saját magáról.” Állami gondozás, betegség, családi tragédiák, kiszolgáltatottság: ezek nem olyan adatok, amelyeket egy gyermek tudatosan felvállal. Később szégyen, zaklatás, megbélyegzés alapja lehet. Péter, Kriszta, ti ezt felmértétek? Ezeket a kockázatokat felnőttként mi sem vállalnánk. A gyereknek pedig nincs lehetősége nemet mondani.
A gyerek története nem eszköz egy társadalmi jelenség bemutatásához. Lehet fontos ügy, lehet valós társadalmi probléma, de egy gyerek személyes szenvedése akkor sem válhat annak hordozójává. Gyermekjogi nézőpontból ez „instrumentalizálásnak” számít, amikor a gyerek fájdalmát egy felnőtt üzenete támasztékaként használják. Ez akkor is megtörténik, ha nem ez volt a cél.
Az állami gondozásban élő gyermekek különösen sérülékenyek. Ők fokozott védelemre jogosultak. Nem a nagyobb nyilvánosság, hanem a nagyobb biztonság az, ami alapjoguk. A szakmai ajánlások szerint őket kifejezetten tilos a nagyközönség elé vinni úgy, hogy az arcuk, nevük, élethelyzetük beazonosítható. Egy ilyen interjú a legkiszolgáltatottabb gyerekek egyikével történt.
– Nem szeretnék senkit bántani. Nem megvádolni szeretnélek benneteket, hanem egy fontos szempontot behozni: a jó szándék nem mentesít a felelősség alól, és nem akadályozza meg a kárt, ha közben egy gyerek sérül. Egy ország tanulhat a hibáiból. Bízom benne, hogy ebből a helyzetből is lehet olyan irányba menni, ahol a gyermek érdeke valóban minden más elé kerül. Remélem nem bántásnak veszitek a levelemet és helyesen fogtok cselekedni – zárta levelét Pető Attila gyermekvédelmi aktivista, aki zárójelben hozzátette, hogy korábbi egyházi áldozat.
Egy 11 éves fiú arról beszél Magyar Péter videójában, hogy a rendszeres bántalmazás miatt szökött meg egy szolnoki lakásotthonbólA poszthoz Magyar Péter kommentben annyit fűzött: „Álszentség a köbön…Több mint ezer gyermek van szökésben. Szemet hunynak felette. Ez a kisfiú két hónapja koldul az Oktogonnál. Szemet hunynak felette. Megerőszakolnak gyerekeket gyermekotthonokban. Detto. De bezzeg most mindenki nagyon okos. No komment. Ne is a valódi felelősöket keressük… Maradjon minden így, ugye?”
„Végül megtörtént a szexuális kapcsolat” – Így erőszakolta meg Juhász Péter Pál az egyik intézetis fiút Pető Attila: Tudják, kiket kell megközelíteni – Videó!Hodász András azt állítja, hogy kamaszkorában több alkalommal is szexuális visszaélést követtek el ellene