A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartaléka – közkeletű nevén devizatartaléka – november 30-án 50,2 milliárd euró (19 200 milliárd forintra) volt, ami történelmi rekord – derült ki a jegybank pénteki adatközléséből.
A tartalékok értéke amerikai dollárban számolva 58 milliárd dollárra rúg, ami komoly emelkedés a januári 49 milliárd dolláros értékhez képest – de ez a növekedés jelentős részben a dollár év eleje óta bekövetkezett számottevő leértékelődésének tulajdonítható. A tartalékok október vége óta 1,9 milliárd euróval nőttek, részint az aranytartalék 496 millió eurós felértékelődése, részint az „egyéb eszközök” 950 millió eurós növekedése miatt – ez utóbbi származhat uniós támogatások érkezéséből is.
A devizatartalék a jegybank tulajdona, azért építi és tartja világ minden jegybankja, hogy a pénzügyi stabilitást, a hazai deviza – jelen esetben a forint – árfolyamának stabilitását biztosítsa minden körülmények között. A tartalék mértéke önmagában erősíthet egy devizát: egy spekulatív támadástól eleve visszariaszthatja a befektetőket, ha egy jegybanknak jelentős mozgástere van az árfolyamgyengítő akciók kivédésére. A mostani 50 milliárd eurós tartalék kényelmes biztonságot jelent az MNB-nek, ugyanis egy spekulatív támadás esetén is könnyedén elégethet 5, de akár 10–15 milliárd eurót a forint védelmében, és még ekkor sem csökkennének vészesen a tartalékok.
Az MNB devizatartalékai egyébként kifejezetten alacsonyak régiós összehasonlításban: a Lengyel Nemzeti Bank tartalékai 228 milliárd euróra, a cseh jegybanké 147,6 milliárd euróra rúgtak, és még a román jegybank mozgástere is elérte a 65,4 milliárd eurót az októberi adatok alapján.
A magyar jegybanki tartalékok 2017 óta emelkednek; az azt megelőző években az MNB leépítette azokat, ugyanis a magas devizatartalék-tartás csökkentette a jegybank nyereségét. A Matolcsy-féle MNB-vezetés a 2010-es évek első felében prioritásként kezelte az elérhető nyereség maximalizálását – akár még azon az áron is, hogy mesterségesen leértékelte a forintot. 2017-re 22 milliárd euróra csökkent a jegybanki tartalékok értéke, miközben a jegybank vezetését Matolcsy György 35 milliárd eurós devizatartalékkal vette át 2013 márciusában. 2017-től azonban, látva a növekvő pénzpiaci kockázatokat és a tartalék alacsony szintjét, az MNB folyamatosan növelni kezdte a tartalékot, és ezen belül megnövelte a fizikai arany arányát.
Történelmi fordulat: az Orbán-kormány allűrjei miatt uniós nettó befizető lett a magyar államAz utolsó két hónapban 1100 milliárd forinttal nőhet az államháztartási hiányA jegybanki devizatartalék növelésének fő forrása az államháztartás devizabevételeinek forintra váltása. Ennek egyik forrása, ha a magyar állam devizahitelt vesz fel a pénzpiacokon; az így befolyó devizát az MNB váltja át forintra az államháztartás számára, a devizát pedig tartalékba helyezi. Ennek hátránya, hogy ezek a hitelek átmeneti források: a devizakötvények lejártakor azokat devizában kell visszafizetni, ilyenkor a kormány visszakéri a devizáját. Nem ez a helyzet az uniós támogatásokkal: Brüsszel akár évente 4–6 milliárd eurót is kész utalni Magyarországnak, ha a magyar kormány teljesítené a jogállamisági kritériumokat; de még idén is érkezhet 2 milliárd eurónyi támogatás a szankciók ellenére. Ezeket az összegeket is a jegybank váltja át a kormány számára, amely az uniós programokon keresztül forintban költi el – így a devizát az MNB elteheti és végleg megtarthatja. Végső soron tehát az uniós támogatások átváltása jelenti a devizatartalékok legfontosabb és legolcsóbb forrását, hiszen az MNB az általa kibocsátott forintot adja cserébe, amelyből korlátlanul rendelkezésére áll.
Az utóbbi hónapokban a devizatartalék értékének növekedését jelentősen hajtotta az arany drágulása:
csak az elmúlt egy hónapban 500 millió euróval nőtt az aranytartalék értéke, így az november végén meghaladta a 12,7 milliárd eurót.
Az aranytartalék a teljes nemzetközi tartalék része; a tartalékkezelés szabályairól és a befektetésekről az MNB dönt. Általában a tartalék kisebb része készpénzben vagy bankszámlapénzben van, nagyobb részét pedig a legjobb minősítésű (AAA vagy AA besorolású) államkötvényekben tartják, míg jelenleg már a tartalékok mintegy negyede fizikai aranyban fekszik. Az államkötvények előnye, hogy fizetnek némi kamatot, és szükség esetén gyorsan értékesíthetők.
A fizikai arany másfajta biztonságot jelent a befektetők körében: végső menedékként szolgál, amely soha nem veszíti el fizikai értékét. Az MNB 2017-ben jó időben ismerte fel, hogy érdemes a tartalékokon belül az arany arányát emelni, és ennek keretében több lépésben 3 tonnáról 110 tonnára növelte a fizikai aranytartalék mennyiségét. Eközben az arany ára megháromszorozódott: 2018-ban, a beszerzés évében egy uncia (32 gramm) arany ára 1330 dollár volt, jelenleg pedig 4250 dollárt adnak érte az árutőzsdéken.
Kósa Lajos: Hiánytalan a nemzet aranytartalékaÁder János is felült az aranytartalék vonatra
Fideszes politikusok körében a korrupció elleni végső érvként szokás a jegybanki tartalékok, pontosabban az aranytartalék mértékét felhozni. Erre a vonatra ült fel a napokban Áder János volt köztársasági elnök is, aki a Fidesz podcastjében (Igazság órája) azt találta mondani, hogy „2010-ben 3 tonna volt az aranytartaléka Magyarországnak, most 110 tonna. Több mint harmincszoros a gyarapodás. Egyrészt ezt a nemzeti vagyont sem lopta el senki, másrészt a gyarapodásnak is kézzel fogható bizonyítéka ez.” Mint írtuk, az arany- és devizatartalék mértéke nem a gazdaság teljesítményétől, hanem az országba beáramló devizaforrások nagyságától függ. Ugyanakkor a devizatartalékból soha nem lesz gazdasági jólét, mivel az nem forgatható be a gazdaság vérkeringésébe, nem költhető el beruházásokra vagy más támogatásokra; kizárólag a pénzügyi stabilitást szolgálhatja.
A devizatartalékkal kizárólag a jegybankok rendelkeznek – ezt épp a napokban szögezte le Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, aki óva intette Olaszországot attól a javaslattól, hogy az ország aranyát „a nép tulajdonává” nyilvánítsák – az Euronews összefoglalója szerint. A lépés a kormányzó Olasz Testvérek párt által benyújtott költségvetési módosításra válaszul érkezett, amely a tartalékok kezelésének módját kívánja megváltoztatni. Lagarde tisztázta, hogy az európai jog szerint a tartalékok tartása és kezelése kizárólag az egyes tagállamok nemzeti bankjának felelőssége. Az EKB állásfoglalása szerint a központi bankok autonómiája garantálja, hogy a tartalékok, különösen az aranytartalékok, biztonságban maradnak a politikai nyomástól vagy a költségvetési célokra való felhasználási kísérletektől – írta az Euronews.com.
