MNB;felügyelőbizottság;Transparency International Magyarország;közérdekű adatigénylési per;pernyertesség;Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány;

Pert vesztett az MNB Pallas Athéné Alapítványának felügyelőbizottsága, ki kell adni az adatokat a munkájukról

A Transparency International Magyarország szerint ha a felügyelőbizottság elvégezte volna a munkáját, nem következett volna be százmilliárdos nagyságrendű közvagyonvesztés.

Ki kell adnia a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány felügyelőbizottságának, ellenőrizte-e az alapítvány működését, beleértve a vagyongazdálkodást – mondta ki jogerősen a bíróság a Transparency International által indított perben, amelyről a hvg.hu számolt be.

A Transparency International nevében a lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TIM) jogi vezetője nyilatkozott. Szerinte fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványban, ami megakadályozható lett volna, ha legalább azok a szervek teszik a dolgukat, amelyeknek ténylegesen az lett volna a feladata, hogy ellenőrizzék a gazdálkodásának a szabályosságát. – Elsőhelyi felelősség magának az alapítványnak a felügyelőbizottságát terheli – tette hozzá a jogi igazgató.

A lap emlékeztetett, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén márciusban leleplezte a PADME visszás vagyongazdálkodását és feljelentést tett a feltételezett, százmilliárdos vagyonvesztés miatt. A TIM a 2014-es kezdetektől – különféle jogi eljárásokat indítva – fellépett az ellen, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) 266 milliárd forintnyi közpénzt helyezett ki álszent módon alapítványba, a jegybanktörvényben lefektetett funkcióival ütköző célokra, ám mindenhonnan lepattantak.

– Ha a felügyelőbizottság megvizsgálta volna, hogy az alapítvány kuratóriumi döntései összhangban álltak-e legalább a lefektetett céljaival és jelezték volna a kuratóriumnak és az alapítónak is, ha a célok megvalósítását, illetve a pénzügyi gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látják, akkor nyilvánvaló, hogy nem következett volna be százmilliárdos nagyságrendű közvagyonvesztés – tette hozzá Ligeti Miklós.

Továbbra is a reálbérek emelkedése hajtja a háztartások fogyasztását,