Átírná a Fidesz a jegybanktörvényt, hogy megerősítse pozícióit

Átírná a Fidesz a jegybanktörvényt, az erről szóló módosító javaslatot a kormány, illetve a Fidesz a Gazdasági Bizottság előterjesztéseként vitte be a parlament elé, az ellenzéki képviselők tiltakozása mellett. Ugyanis az előterjesztést a képviselők – mintegy szokás szerint – két órával az ülés kezdete előtt kapták meg, ami miatt például Dávid Ferenc, DK-s képviselő tiltakozásul nem is vett részt a javaslat vitáján. A kormányzati javaslatokat a jogalkotási törvény szerint a beterjesztés előtt társadalmi vitára kellett volna bocsájtani, ám ehelyett a kormány szokás szerint azt a megoldást választotta, hogy azt a Gazdasági Bizottság nevében nyújtja be, mintha az ötlet a képviselők fejéből pattant volna ki.

Ezt kifogásolta is többek között Csárdi Antal független képviselő is, aki szerint az egyetlen tisztességes eljárás csakis az lenne, ha javaslat kormányelőterjesztésként a társadalmi vitát követően kerülne a parlament elé. Az a bizottság ülésén sem derült ki, hogy a törvényjavaslatot ki készítette, az ülésen résztvevő Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese az ülés előtti napon már megkapta a javaslatot és azt a közigazgatási államtitkári értekezlet is megvitatta, valamint támogatta, ami egyértelműen arra utal, hogy valójában kormányzati előterjesztésről van szó. A tervezetet a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményben üdvözölte.

Javaslat egy közepes terjedelmű - 14 oldalas – törvénymódosítás, amelynek két fő csapásiránya van:

• egyrészt megtiltaná az MNB-nek, hogy a jövőben vagyonkezelő alapítványokat alapítson,

• másrészt a jegybank alelnökeinek lehetséges számát a jelenlegi háromról négy főre, míg a Monetáris Tanács tagjait pedig a mostani 9-ről, 11 főre emelné.

Az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványának ügye az elmúlt hetekben nagyobb vihart kavart, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint akár az alapítvány 500 milliárdos vagyonának jelentős része, több száz milliárd forint értékben eltűnhetett hibás befektetési döntések és korrupciógyanús cselekmények során.

Most a javaslat annyit tesz meg, hogy a jövőre nézve megtiltja a Magyar Nemzeti Banknak vagyonkezelő alapítványok alapítását, ám a még létező PADME alapítvánnyal kapcsolatban nem rendelkezik. Ezt ellenzéki képviselők úgy értékelték a vitában, hogy felmentést kapnak a jegybank volt vezetői a jegybanki alapítványi ügyében – de a törvényjavaslat nem erről szól.

A jegybanki alapítvány vagyonának jelentős része ugyanis egy svájci és egy lengyel ingatlankezelő cégben van, a befektetés körültekintő kezelése és értékesítése révén az alapítvány vagyonának jelentős része visszaszerezhető, így az okozott kár mérsékelhető. Mindemellett a jelen törvényi keretek között alapítványt nem lehet megszüntetni,

mondta el korábban a Klubrádiónak a Transparency International (TI) Magyarország jog igazgatója. A PADME Alapítvány esetében pedig egyik feltétel sem áll fenn, így nehezen elképzelhető, hogy az MNB új vezetése és a kormány miképpen kívánja elérni ezt a célt, tette hozzá Ligeti Miklós.

A jegybanktörvény másik, jelenleg lényegesebbnek és a jövőre nézve nagyobb hatásúnak tűnő módosítása az alelnökök és a Monetáris Tanácsának (MT) létszámának emeléséről szól, amit a vitában Fónagy János – kormányzati képviselőként – azzal indokolt, hogy meg kell erősíteni a jegybank szakmai működését. Ha a parlament elfogadná a javaslatot, az azt eredményezné,

Varga Mihály március elején szintén Orbán javaslatára került az MNB elnöki székébe, Kurali Zoltánt április végén alelnöknek nevezték ki, a kinevezésük szintén hat évre szól, vagyis 2026-os választás utáni nyertes kormány mindössze egy új alelnököt jelölhetne. Hasonló a helyzet a Monetáris tanácstagokkal, ahova akár két új tagot is jelölhet a jelenlegi vezetés a következő hónapokban ezzel hosszú évekre bebetonozhatná a Fidesz a jelöltjeit az MT-be, már ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament.