A bolgár kormány december 3-án kénytelen volt visszavonni a parlamentből az egyszer már benyújtott büdzsé tervezetét. Azt ugyanis elsöpörte a népharag: több hullámban tízezrek mentek az utcára, hogy a tervezet visszavonását, új költségvetést követeljenek a koalíciós kabinettől. A novemberben benyújtott első bolgár euróbüdzsében a január óta hivatalba lévő kormány növelte volna a dolgozók társadalombiztosítási terheit, és megemelte volna a vállalkozások nyereségadóját. Kritikusai szerint a kormány ezzel tovább torzította volna az elosztási arányokat az állam javára. A tervezet miatt szinte egyforma erővel tiltakoztak a vállalkozók és a szakszervezetek. A tiltakozások szócsöve a városi középrétegeket, nyugatos fiatalokat képviselő Folytatjuk a változást! (PP) középpárt lett. A párt a tervezet átdolgozását követelve szólította utcára az embereket – váratlan sikerrel. A bolgár sajtóban megszólaltatott fiatal tüntetők szinte mind azt mondták: a kormány egyszerre veszi el az aznapi megélhetésüket és a jövőjüket, növeli az adókat, s a bevételeket úgy csoportosítja át, hogy abból minél többet emészthessen fel a korrupció. A kormányellenes megmozdulások résztvevői szerint a rendszert áthatja az átláthatatlan kapcsolatrendszer, amelyben összefonódik a politika, az igazságszolgáltatás, az erőszakszervezetek és a szervezett bűnözés.
Bulgáriát egy éve egy három pártból álló koalíció kormányozza. A miniszterelnököt a legerősebb parlamenti párt, a jobbközép, deklaráltan euro-atlanti irányzatú GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) párt adta. A GERB koalíciós partnerei a balközép, erősen oroszpárti Bolgár Szocialista Párt és a nacionalista Van Ilyen nép (ITN) nevű populista párt. A kormányt kívülről támogatja a bolgár-muzulmán kisebbség jórészének szavazatait megszerző DPSZ Új kezdet nevű szervezet is, amelyet Deljan Peevszki oligarcha irányít. Őt az Egyesült Államok felvette a Magnyitszkij-listára, ahol a nemzetközi és helyi korrupciós hálózatokat irányító figurák szerepelnek.
A régóta készülő bolgár eurócsatlakozást a társadalom jelentős része félelemmel és kétkedéssel várja. A bolgárok többsége áremelkedésekre számít, s jövedelmei, vagyona elértéktelenedésétől tart, a közös valuta által hozott előnyök csak kevesek fantáziáját ragadják meg.
Sokan vannak, akik a bolgár leva megszűnésében a nemzeti szuverenitás végét látják. Nem győzi meg őket az sem, hogy a pénzük már majd három évtizede a nyugati valutákhoz kötődik, előbb a német márkához, majd az euróhoz, s az ország gazdasága euróban bonyolítja forgalmát. Az euróellenes érzelmek, nacionalista nosztalgiák eddig is komoly viharokat keltettek. Ezt erősen támogatta a Bulgáriában befolyásos orosz propaganda, valamint a szélsőjobb és balodali ruszofil erők. Ennek a közegnek lett vezető személyisége Rumen Radev köztársasági elnök. Ő megpróbálta elhalasztani az euró bevezetését, referendumot is akart a leva megtartása érdekében, erre azonban az alkotmány nem ad felhatalmazást számára. Az államfő mandátuma jövőre lejár, s nem újraválasztható, de a volt tábornok nyilvánvalóan ezekre az erőkre is támaszkodva keresi új politikai szerepkörének bázisát. Több elemző szerint a tábornok-elnök környezete megpróbálja a lehető legszélesebb politikai tábort összehozni. Egyszerre udvarolnak a nacionalista, Nyugat-ellenes csoportoknak, a Zsivkov-rendszer utáni nosztalgiát tápláló oroszbarát rétegeknek és a fiatal nyugatos korosztálynak. Rumen Radev egyszerre jelenik meg „békepártiként”, máskor pedig, mint NATO-tábornokot méltatják.
2026. január 1-én Bulgária is bevezeti az eurót, Horvátország után már a második olyan EU-tagállam előz, amelyik később csatlakozott MagyarországnálBolgár és európai vezetők sorakoztak föl Szófiában, hogy meggyőzzék a kételkedőket, nem kell félni az euró bevezetésétőlBulgária rendszerváltás utáni történetében már többször szavazott hatalomba politikai messiásokat. Ilyen volt II. Szimeon, a miniszterelnökséget megszerzett egykori gyermekcár, majd a volt rendőrtiszt és testőr Bojko Boriszov, aki rendcsináló seriffként nyerte meg magának a csodában hívő polgárokat.
A kormánykoalíció pártjai elsőre bejelentették, hogy a tiltakozások miatt némi korrekciót hajtanak végre a költségvetésen. Nem sokkal később az ország erős embere Bojko Boriszov, a legerősebb párt a középjobb GERB vezetője azt mondta, hogy erre nincs szükség, az úgy jó, ahogy van, s a tüntetőket egyébként is a munkaadó szövetség küldte az utcára. Erre mintegy válasz volt a december elsejei újabb tüntetés, amikor országszerte tízezrek tiltakoztak, követelték a kormány távozását. Ez vezetett oda, hogy Roszen Zseljazkov kormányfő kérésére a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta az első olvasatban már elfogadott költségvetés visszavonását. Ha az év végéig nem lesz új büdzsé, akkor a törvény szerint az előző évi számok szerint folytatódnak a kiadások csak immár euróban számolják őket. (1 euró=1,95 leva) Rumen Radev elnök viszont a kormány lemondását követeli.
Bulgária már az euró kapujában áll, Magyarország még seholGyakorlatilag öt éve folyamatosan a politikai bizonytalanság állapotában van Bulgária. A mostani csak egy epizódja a rendszerszintű válságnak. Tartósan működésképtelen, korrupt politikai rendszer, a közéletből kiábrándult megosztott társadalom határozza meg a balkáni állam mindennapjait. Ebben a helyzetben folyamatosan erősödnek a Nyugat-ellenes, nacionalista csoportok, a ruszofil politikai irányzat. Ezek tartós ellentétek, amelyek jelen voltak korábban is a társadalomban. A belső feszültségek sokáig enyhítette a jelentős kivándorlás, a politikát eluraló patriarchális viszonyok. Ezek tették lehetővé, hogy évtizedeken át a politikai szcéna döntő eleme legyen a 8-10 százaléknyi török-muzulmán kisebbség pártja, a DPSZ. Ez a párt mindig számíthatott fegyelmezett, akár külföldről is hazautazó szavazóira. Hasonló tábora alakult ki a GERB-nek, amelynek alapító-vezére Bojko Boriszov kiválóan manipulált az EU helyi fejlesztésre, infrastruktúra építésre adott pénzeivel, s ebből épített ki fegyelmezett kliensrendszert.
A Covid-időszakban, amikor sok külföldön tanuló, dolgozó bolgár otthon rekedt, felélénkült a politikai aktivitás. Korrupcióellenes protesztpártok jöttek létre és úgy látszott, hogy fordulat áll be a bolgár közéletben. Ez azonban nem történt meg, csak a politikai spektrum lett még inkább töredezett. Az orosz-ukrán háború és orosz propaganda felerősítette a ruszofil, Nyugat-ellenes hangulatot. Ezt támogatja a bolgár ortodox egyház is.
A legtöbb elemzés szerint a költségvetés körüli válság előbb-utóbb a parlament feloszlatásához vezet és tavasszal újra választások lesznek Bulgáriában.
A kérdés az, hogy melyik utat választja az ország. Szófia a maga korrupcióellenes hangulatával, tüntetéseivel képes a kormányt elkergetni. Új parlamentet azonban az ország többsége választ, amely falvakban és kisvárosokban lakik.
