Kosztadin Kosztadinov, a Vazrazsdane (Újjászületés) párt vezére ez alkalommal az euro ellen hívja az utcára híveit. a fővároson kívül más városokban is tüntetéseket tartanak, ezzel kívánják „megvédeni” a bolgár levát és a bolgár nemzeti önazonosságot. A Vazrazsdane jelenleg az EU-ellenes nacionalisták, s egyben ruszofil erők vezető ereje Bulgáriában, s a pártvezér igyekszik megtartani ezt a szerepet. Bulgáriában oroszbarátnak lenni elég természetes állapot, a társadalom jelentős része identitásának része, s nem feltétlenül kötődik a baloldalhoz, vagy az államszocialista időszakhoz. A Vazrazsdane pártban az oroszbarátság, az Európa-ellenesség jól megfér a szélsőjobboldali, fajgyűlölő eszmékkel, homofóbiával, oltástagadással és más ezoterikus eszmékkel, valamint az ortodox miszticizmussal. Kosztadinovnak sikerült megelőznie EU-ellenes radikalizmusával a vele versengő hasonló nacionalista pártocskákat, sőt, képes volt rá, hogy az utódpárt bolgár szocialistáktól átvegye Putyin legfőbb hívének szerepét a bolgár politikában.
Pár napja a szófiai kongresszusi központban Kosztadinov és társai három és fél ezer résztvevővel rendeztek nagygyűlést az euró ellen, illetve azért, hogy így támogassák Rumen Radev köztársasági elnök népszavazási kezdeményezését. A második elnöki periódusát töltő államfő ugyanis törvényjavaslatot küldött a nemzetgyűléshez. Ebben referendumot indítványozott az euro bevezetéséről, olyan szuverenitási kérdésnek nyilvánítva a közös európai valutához való csatlakozást, ami megköveteli a nép véleményének kikérését. Az elnöki javaslat napirendre tűzését a parlament vezetése elutasította, alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, amely azt alkotmánysértőnek nyilvánította. Bulgária ugyanis az EU-hoz csatlakozva szerződésben vállalta a közös uniós valuta bevezetését, amint arra alkalmassá válik a gazdasága. A csatlakozást pedig népszavazással hagyták jóvá. Radev ezt persze kiválóan tudja, maga is így érvelt nem is olyan régen a hasonló kezdeményezések ellen. Ez kevéssé zavarta az elnököt a mostani fordulatában.
A volt repülőtábornokból lett államfőt már eddig is oroszbarátnak tartották. Következetesen ellenezte Ukrajna bolgár hadianyaggal való ellátását, vagy a MÍG 29-ek átadását Kijevnek, s általában véve ruszofil gesztusokat tett. Mostani akcióját a politikai elemzők többsége úgy értelmezi, hogy az elnök saját politikai projekt indítására készül. Jövőre lejár a mandátuma, nem indulhat újabb államfői megbízásért, s feltehetően pártot alakítana. Ha megpróbálnánk felvázolni ennek az elnöki pártnak a fő irányát, az valószínűleg egyfajta balkáni orbánizmus lenne erős oroszbarát, ortodox érzelmi feltöltöttséggel. Radevet első alkalommal a BSZP jelölte elnöknek, második mandátumát már a szocialistáktól leválva szerezte. Eleinte csatlakozott a korrupcióellenes népmozgalomhoz, szakértői kormányaiba Nyugat-barát fiatal technokratákat vont be. Egyetértett velük, hogy fel kell számolni Bulgáriában a Boriszov-modellt. (Boriszov, a jobbközép GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) párt vezetője, sokszoros miniszterelnök. Hatalma éveiben az EU-pénzek korrupt újraelosztására alapozott kiterjedt kliensrendszert épített ki és üzemeltet máig. Eközben Nyugat-barát arculatot mutat.) Radev viszonya azonban megromlott a reformista politikusokkal, s elkezdett szuverenista, Brüsszel-ellenes narratívát használni. Feltehetően hasonló elemekből állna össze majdani pártjának a programja. Összegyűjthetné azokat az embereket, akik már nem azonosulnak az állampárti örökséget hordozó utódpárttal, de gondoskodó államot szeretnének, miközben elutasítják a túlzottan nyugatiasnak tartott életmódbeli jelenségeket. Hagyományosan oroszbarátok és erős a kötődésük az ortodox egyházhoz. Radev eközben rendezettebb és európaibb jelenség, mint a bolgár szélsőjobb legtöbb ezoterikus vezérkéje. Az elnöksége azonban még tart, a mandátum lejártáig sok minden történhet Bulgáriában és világban.
Bulgária 2020 óta várakozik az euró „előszobájában”. Az Európai Bizottság június első hetében adja ki az úgynevezett konvergencia-jelentést. A bolgár sajtó szerint várhatóan engedélyezik, hogy 2026. január elsején bevezessék Bulgáriában a közös uniós valutát. A boltok egy része már elkezdte árait a leendő pénznemben feltüntetni. Az euro inkább jelképes változás lesz, mint pénzügyi. Bulgáriában az ország pénzét ugyanis 1997-ben egy óriási infláció és államcsőd után, az akkori német márkához kötötték egy az egyben, s ez így van a mai napig, noha Németország közben euróra váltott. Egy leva most valamivel kevesebb, mint ötven eurocent. A pénzváltóknál lehetnek pici különbségek, de a hivatalos átváltás 28 éve változatlan. Ennek ellenére továbbra is sok bolgár tart attól, hogy az euró bevezetésével megugranak az árak, drágább lesz minden. Sokakban él a görögországi gazdasági összeomlás emléke, s ezt nem a rossz görög gazdálkodásnak, hanem az eurónak tulajdonítják. Nyilván erre rásegít az orosz propaganda, amely valamennyi integrációs lépést, közös európai intézményt úgy mutat be, mint a hagyományos keresztény értékek veszélyeztetését, a nemzeti szuverenitás, függetlenség végét. Mindez sokakban bizonytalanságot, szorongást okoz, amire rátesz az Ukrajnában dúló orosz háború. Természetesen az Európa-ellenes légkört erősíti a globális trumpizmus balkáni megjelenése a szomszédos és rokon kultúrájú Romániában is. A parlamenti többség most éppen az euró mellett van, de ez a koalíció elég ingatag.
Bulgáriában a válság egyelőre folyamatos.
Magyarországon céldátum sincs
Bár az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a magyarok 72 százaléka támogatja a csatlakozást az eurózónához, az Orbán-kormány egyelőre nem is kérte Magyarország felvételét a bevezetést megelőző ERM-II mechanizmusba, sőt, céldátum sincs.
