Bolgár és európai vezetők sorakoztak föl Szófiában, hogy meggyőzzék a kételkedőket, nem kell félni az euró bevezetésétől

Bolgár és európai vezetők sorakoztak föl Szófiában, hogy meggyőzzék az egyelőre kételkedő bolgárokat, nem kell félni az euró bevezetésétől.

Bulgária 2026. január elsejétől a huszonegyedikként csatlakozik a közös európai pénznemet használó országokhoz. Vladis Dombrovskis, gazdasági ügyekért felelős uniós biztos egyenesen úgy fogalmazott, az euró a geopolitikai erő és a stabilitás szimbóluma.

Nem mindenki osztja ugyanakkor ezt a lelkesedést, a legutóbbi felmérés szerint a bolgár lakosság 51 százaléka támogatja a nemzeti valuta, a bolgár leva feladását. A leghangosabb ellenzők az orosz-párti szélsőjobboldali Újjászületés párt, amelyik számos tüntetést szervezett a pénznem lecserélése ellen.

Dombrovskis ígérete a kiszámíthatóságról a maga módján már meg is történt Szófiában, hiszen a viszonylagos stabilitást a bolgár belpolitikában részben éppen a közös pénzhez való csatlakozás terve hozta el. Négy éven belül hét választást tartottak, aminek a vége rendre patthelyzet volt a parlamentben. Az euró bevezetéséhez viszont kellett az infláció elvárt szint alá préselése és a szükséges törvénymódosítások elfogadása, ami csak nagykoalícióval tudott megszületni.

A bolgár politikában a GERB nevű, jobbközép, nyugati orientációjú párt régóta megkerülhetetlen volt. A testőrből lett politikus, Bojko Boriszov uralta párt több korrupciós botrányt is túlélt, közben - kritikusok szerint - Boriszov a teljes államot maga alá gyűrte.

A posztkommunista szocialista párt számított sokáig a fő ellenfélnek, ők hagyományosan inkább oroszbarát politikát folytattak. Erre a kettősségre válaszul született a liberális, antikorrupciós pártok szövetsége, amely különböző formációkban elért ugyan sikereket, de egyedüli kormányzásra nem volt képes. Hasonlóan jött létre a populista Van Ilyen Nép! (ITN) nevű formáció is, amit egy énekes-üzletember, Szlávi Trifonov alapított. Emellett sokszor a mérleg nyelve lett a török kisebbség körében erős Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt, amit az amerikai kormány által korrupcióért szankcionált politikus-oligarcha Dejan Pejevszki vezet. A nyíltan oroszpárti erők pedig mindenkivel szemben álltak a parlamentben, így a kormányok vagy még megalakulásuk előtt, vagy nem sokkal utána buktak meg az elmúlt években.

A tavaly októberi választások után a győztes GERB végül a szocialistákkal, az ITN-nel és Pejevszki külső támogatásával tudott koalíciót alakítani. Boriszov a háttérben maradt, megbízható embere, Roszen Zseljazkov ülhetett a miniszterelnöki székbe, az euró bevezetéséhez szükséges utolsó lépések ígéretével láttak neki a munkához. A nemzetközi elismerést bizonyára az is fokozta, hogy immár a szocialisták is Ukrajna és a NATO támogatása mellé álltak. Boriszov arra mindig is ügyelt, hogy a komoly jogállamisági problémák ellenére az európai egységet ne bomlassza, kiszámítható tagja volt az Európai Néppártnak, cserébe a nyugati kritikák a korrupcióról visszafogottak maradtak.

Zseljazkov a szófiai konferencián egyértelmű sikerként mutatta be, hogy teljesítették az euróhoz szükséges összes feltételt. Szerinte az euró hasznát hamarosan látni fogják az emberek, a bizalmat Európa-ellenes hangok akarják csak aláásni. 

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy nyilatkozott az eseményen, hogy különösen egy kis, nyitott gazdaság számára fontos a közös pénz bevezetése. Ugyanakkor megérti a félelmeket, minden országban hasonló aggodalmakat hallott. Lagarde szerint az euróhoz való csatlakozás ráadásul azzal jár, hogy a bolgár nemzeti bank képviselőjének is számít a szava az Európai Központi Bank egyes döntéseiben. 

Az emberek egyik legfőbb félelme az árak hirtelen megugrása. A legutóbbi csatlakozó Horvátországban ugyanis kilőtt az infláció. A horvát példa azonban csalóka, ők 2023 január elsejével éppen egy olyan időszakban váltották le a kunát, amikor az egész kontinensen rekordinfláció volt. Dombrovskis hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint a pénznemek átváltása egy egyszeri 0.2 és 0.4 százalék közötti áremelkedést okozott a többi országban, ennél számottevőbb változásra a bolgároknak sem kell számítani. 

A jövőben kiszámítható monetáris politika fontosságára hívta föl a figyelmet Krisztalina Georgijeva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója is. A bolgár Georgijeva emlékeztetett, hogy Bulgária 2007-es EU csatlakozásakor a vásárlóerő-paritáson számított GDP az EU-s átlag egyharmada volt, mára elérték az EU átlag kétharmadát, de szükség van további, nehéz lépésekre a növekedés fenntartásához.

Többen elismételték a statisztikát, miszerint ma az eurót használó országok lakosságának 83 százaléka támogatja a közös pénz használatát. Szófiában a vezetők remélik, a bolgárok lelkesedése is hasonló lesz, csak győzzék kivárni.