Orbán Viktor Vlagyimir Putyinról: Egy csúcsra járatott volt KGB-sről beszélünk

Egy csúcsra járatott volt KGB-sről beszélünk, ami az ottani politikai iskolának egy erős fajtája, nagyon jól kiképzett emberek. Nem titok, hogy Németországban volt az orosz titkosszolgálat rezidense. Egy rendkívüli módon felkészült, minden dossziét mélységben ismerő ember” – így jellemezte Vlagyimir Putyint Orbán Viktor szombaton Nyíregyházán, a Digitális Polgári Körök (DPK) második országos találkozóján, az úgynevezett „háborúellenes gyűlésen”.

A miniszterelnököt először a moszkvai és washingtoni útjairól kérdezték. A kormányfő elmesélte, hogy milyen útvonalon utazott vissza Moszkvából, 12 órát volt a levegőben. Mint mondta, két szerződést kellett kitárgyalnia, „nem azonos súlycsoportban lévő” partnerekkel. Az egyik, hogy adjanak kivételt Magyarországnak az oroszokat sújtott szankciók alól. Moszkvában pedig arra volt szükség, hogy kapjunk garanciát, bármi is történjék Oroszországban – itt említette az orosz finomítók elleni támadásokat –, a szerződés szerint a télen és a következő évben megérkezzen a gáz.

„Minél nagyobb egy ország, a vezetője annál inkább tart a betegségektől” – mondta arra a kérdezői megjegyzésre, hogy Putyin asztala most rövidebbnek tűnt, mint legutóbb. Elmondta, hogy nem szabad alárendelt pozícióból tárgyalni, hanem „olyan erőből kell, amid nincs”, mindig kell találni valamilyen, „alapvetően lelki természetű dolgot”, hogy magyarként egyenrangú félként ülj le az asztalhoz. Az oroszokkal azért nem egyszerű, mert bár megadja a tiszteletet az ember, „háromszor nekünk jöttek”, az első és a második világháborúban, aztán pedig még egy '56-ot is elszenvedtünk. – Erősebbek. De kié ma Magyarország? A miénk, nem? – jelentette ki Orbán Viktor.

Arra kérdésre, hogy milyen volt a maratoni négy és fél órás megbeszéléssorozat, és milyennek látta közben Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a kormányfő azt felelte: – Egy csúcsra járatott volt KGB-sről beszélünk, ami az ottani politikai iskolának egy erős fajtája, nagyon jól kiképzett emberek. Nem titok, hogy Németországban volt az orosz titkosszolgálat rezidense. Egy rendkívüli módon felkészült, minden dossziét mélységben ismerő ember. Hozzátette, az amerikai elnök, Donald Trump nem ilyen, ő a stratégiai kérdésekre összpontosít. – Nem tudom, hogy a többiekkel milyen, de velünk, magyarokkal úgy van, hogy ilyen furcsa fajta vagyunk. Mindig el szokta mesélni, hogy ő egyszer járt Kárpátalján, egyszer régen, még a kommunista időkben.

Az orosz elnök azt érti, hogy mi nem szlávok vagyunk, a mi kulturális minőségünk eltér az övékétől” – mondta Orbán. Szerinte van egy alapvető tisztelet, ami nem neki, nem is a kormánynak szól, hanem annak a kulturális jelenségnek, amit ők úgy értelmeznek, hogy „a magyarok”. Megjegyezte, ők arra törekszenek, hogy ne verjük át egymást, számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben. Orbán pedig erre alapoz, majd azt állította, hogy az oroszok eddig minden megállapodást maradéktalanul betartottak. 

Majd arról beszélt, a háború értelmezése teljesen más Nyugat-Európában, mint Oroszországban, és ehhez képest van egy harmadik verzió, amit mi látunk. – Az európaiak úgy gondolják, hogy az oroszok megtámadták az ukránokat, és ha őket sikerül bekapni, akkor jönnek tovább, bekapnak bennünket, Németországot, majd mindenkit. Az orosz értelmezés ezzel szemben az, hogy ők elvesztették a Szovjetuniót, kötöttek egy megállapodást a nyugatiakkal még 1990-ben. Ezt a nyugatiak nem tartották be, mert a volt szovjet befolyási övezethez tartozó országokat, mint Magyarország, felvették a NATO-ba. És most nemhogy ezzel megelégedne a Nyugat, most be akarja integrálni, felvenni a NATO-ba és az EU-ba is Ukrajnát, vagyis elviszi az összes modern fegyvert egészen az orosz-ukrán határig. És azt mondják, hogy ez sok, ez nem történhet meg. Lehet, hogy Ukrajnát megilletik nemzetközi jogok, ehhez nem fér kétség, de ők ezt nem tartják tiszteletben, mert őket is megilleti a saját biztonságukhoz való jog, és nem akarnak NATO-tagállam szomszédjai lenni. És ezt ha kell, fegyveres erővel is megakadályozzák – magyarázta Orbán Viktor.

Majd kifejtette, ezzel szemben az ő értelmezése, hogy nekünk egy európai biztonsági egyensúlyra van szükségünk. – Az is fontos kérdés, hogy kinek van igaza, de ez másodlagos. Bennünket az érdekel, hogy olyan erőviszonyok legyenek Európában, hogy mi, magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés a fejünk felett, és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza.

Én azért dolgozok, hogy a legvégén olyan helyzetben találjuk magunkat, ami Magyarország számára békét, biztonságot, folyamatos katonai védelmet és gazdasági fejlődési lehetőséget ad – mondta. Szerinte a magyaroknak azért kell „belematatniuk” ezekbe a béketárgyalásokba, hogy a végén, amikor létrejön egy új európai biztonsági rendszer, az nehogy olyan legyen, ami nekünk rossz. – Ahhoz ott kell lenni az asztalnál. Ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon vagy – fogalmazott.

Azt is mondta, voltak a találkoznak olyan nemzetközi, a békét és az amerikai-orosz tárgyalásokat érintő részei, amivel kapcsolatban nincs felhatalmazása idő előtt nyilatkozni. Majd kitért arra is, amiről már az orosz miniszterelnök-helyettes beszélt egy nyilatkozatában, miszerint a szankciókkal sújtott orosz kőolajipari vállalatok egy sor érdekeltségét adhatják el a magyar partnereknek.

– kommentálta.

Majd előkerült a „brüsszeli bábkormány” narratívája is, felhozta a bevándorlást és a „genderügyet”, a szerinte „ferde természetű nevelés” elutasítását és a „természetesen nevelés törvényeinek, értékeinek” tiszteletben tartását. Homofób monológját azzal folytatta, hogy szerinte ezek a „különböző furcsa dolgok nemcsak elfogadott részei az európai életnek, hanem már kellő fiatal korban megtanított, mint helyes életformák”, amit ő merényletnek tart a saját unokái ellen.

– háborodott fel a Tisza Párt képviselőjelöltje, Bódis Kriszta egyik novellájának a címén. Azzal folytatta: – Vannak erők, akik Brüsszel szolgálatában állnak, van aki meggyőződésből, van aki pénzből, van aki megbízást teljesít. Mi pedig azt mondjuk, nekünk van egy saját országunk, saját felfogásunk, saját életformánk, egy magyar úton járunk. Ez a két lehetőség van. Amikor el fognak menni szavazni, ebből a kettőből lehet választani.

Orbán Viktor  szerint ami a Tisza Párt Indexen „kiszivárgott dokumentumaiban” szerepel, azokat ő már mind látta hivatalos brüsszeli papírokban az elmúlt néhány évben, „évek óta követelik, hogy emeljünk adót, töröljük el a 13. havi nyugdíjat”. Úgy látja, ez a dokumentum nem más, mint „lefordítása az elmúlt tíz évben Brüsszelben megírt, és Magyarországgal szemben támasztott követelményeknek”, aminek ő nem tett eleget, és nem is fog. 

– fogalmazott Orbán Viktor. Majd arra is utalt, hogy Magyar Péter ugyanezen a napon, a délután folyamán szintén Nyíregyházán tart gyűlést. „Olyan kicsi az ország most már, hogy csak egy városban tudunk kegyszerre lenni” – mondta, majd szóvá tette, hogy miért kell elrontani a másiknak a jó hétvégéjét, „ugyanez volt Győrben”. Majd folytatva a brüsszelezést megint odaszúrt a Tisza Pártnak: 

Arra a felvetésre, hogy sokan relativizálni szeretnék a veszélyét annak, hogy ez a háború eszkalálódhat, Orbán elmondta: – A mostani háborús halál nélkülöz minden hősiességet és romantikát. Ez nem a Hunyadi-film. Tüzérség van, lövészet, rakéták, drónok. A nyugatiak az egészet egy sakkjátszmának fogják fel, de ez a háború nem egy sakkjátszma. Ez emberi tragédiák százezreinek összessége. Hozzátette, a szlávok jó katonák, de könyörtelenek. Szerinte ha a háború kiterjed, az be fogja nyelni Kárpátalját a mieinkkel együtt. 

– fogalmazott.

Úgy látja, a nyugatiak háborúba akarnak menni, mert azt gondolják, hogy az oroszokat le lehet győzni Ukrajna területén. „Először adtak pénzt, adtak adtak fegyvert, és most már, ha nagyon muszáj, talán katonát is” – mondta. Hogy miért akarják ezt, erre az egyik magyarázata a pénz, mert „a háború üzlet is”, a hadiiparhoz kapcsolódó üzleti körök, a nagy fegyvergyártó cégek egyre nagyobb befolyással vannak a politikai döntéshozatalra. A másik lehetséges megfejtése, hogyha Európában háborút veszítesz, annak súlyos következményei vannak – nem mernék beismerni, Ukrajna úgy vesztette el a háborút, hogy rengeteg pénz öntöttek bele.

Orbán Viktor arra számít, hogy Magyarország idővel meg fogja nyerni az uniós döntéshozásban az Ukrajna támogatása körüli vitát, idővel egyre többen lesznek. – A frontvonalon ez a dolog nyerhetetlen. Az orosz elnök tegnap világossá tette: a frontvonalon erődvárosok vannak, és eldöntötték, hogy Donyeck megyét teljes egészében annektálják. Donyeck megyének a háromnegyedénél 4-5 nagy erődváros van, amit sok év alatt építettek ki, ez nagyon komoly ellenállóerőt fejt ki. Az orosz elnök azt is mondta, azokat nagyon nehéz lesz elfoglalni, nagyon sok áldozatot fog követelni tőlük is, meg az ukránoktól is, de el fogják foglalni. És a katonai erőt tekintve – hacsak nem vezényelnek oda valóban nyugati katonákat a frontvonalra, ami a harmadik világháború veszélyét hordozza magában –, a hosszú hónapok felőrlő háborújaként ez be fog következni – mondta. Szerinte az oroszok azt javasolják, hogy az ukránok vonuljanak ki Donyeckből, építsenek ki új védelmi vonalakat keletebbre, és akkor az amerikaiakkal tudnak egy megállapodást kötni, vállalva, hogy nem mennek tovább attól a megyétől nyugatabbra. Vagy nincs ilyen megállapodás, néhány hónap alatt nagy veszteségek árán felőrölik, és onnantól kezdve addig mennek, ameddig akarnak. – Nem jobb lenne inkább megállapodni? Ez az orosz pozíció – mondta. Megjegyezte, nagyon nehéz vezetőket találni, különösen ukrán részről, akik egy ilyen békébe belemennének.

Hozzátette: – Nekem nincs kőből a szívem. Van egy véleményem az ukránokról, de ez nem befolyásol, én értem az összes morális, emberi és egyéb dilemmát, ami az asztalon van. De úgy látom, a jó kiindulópont az a magyar érdek, ami felé haladunk, és ami az ukránokat is próbálja rávenni arra, hogy bár ők vannak megtámadva, kössenek békét a saját maguk, Magyarország és egész Európa érdekében.