Rost Andrea;Nagy Ervin;képviselőjelöltek;előválasztás;Kulcsár Krisztián;Radnai Márk;Bódis Kriszta;Magyar Péter;Ruszin-Szendi Romulusz;Tarr Zoltán;Tisza Párt;választás 2026;Forsthoffer Ágnes;

Magyar Péter és alelnökei, Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes az előválasztáson nyertes jelölteket bejelentő műsorban

„Magyar Péter jelentős lépést tett a részvételi demokrácia felé”

Két kivételtől eltekintve véglegessé vált, hogy kiket indít az egyéni választókerületekben a Tisza Párt jövőre. Az előválasztás első fordulójában Tarr Zoltán és Ruszin-Szendi Romulusz még a második helyre szorult. Most nem.

Helyszíni bejelentkezésekkel és stúdióbeszélgetésekkel fűszerezett választási show-t rendezett a Tisza Párt: péntek este Magyar Péter pártelnök Facebook-oldalán és a YouTube-csatornáján lehetett követni, hogy ki az a 106 tiszás egyéni jelölt, aki a leadott előválasztási szavazatok alapján jogot szerzett arra, hogy elinduljon a jövő évi parlamenti választáson. Egész pontosan 103 jelölt sorsa dőlt el, hisz Magyar Péter kihívó nélkül indul abban a budapesti körzetben, amelyhez – miután a Fidesz átrajzolta a választási határokat – a XI. és XII. kerület egy része tartozik, két észak-magyarországi választókerületben pedig „családi és egészségügyi okok miatt” később nevezik meg a jelölteket.

Az előválasztás első fordulójában, amikor még csak a tiszás közösség tagjai szavazhattak, választókerületenként hárman indultak. A két-két legjobban szereplő maradt fenn a rostán a hétfőn zárult körben. A második fordulóban – amely keddtől csütörtökig tartott – már bárki voksolhatott az adott választókerületben élők közül, és ők a versenyben maradt kettő jelölt-jelölt közül választhattak. Ennek a szavazásnak az eredménye lett nyilvános pénteken.

Az országosan ismert (vagy viszonylag ismert) tiszás jelöltek általában az első helyről várták az eredményhirdetést, de akadt két kivétel: a Hajdú-Biharban induló Ruszin-Szendi Romulusz és a Budapesten aspiráló Tarr Zoltán előzőleg a második helyre szorult. Aztán kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusznak sikerült fordítania, több mint meggyőző fölénnyel, közel 92 százalékkal nyert a saját körzetében, Tarr Zoltán pedig szoros eredménnyel, a szavazatok 54,1 százalékával győzött a fővárosi választókerületében. Ugyancsak képviselőjelöltként vehet részt a választáson Bódis Kriszta (Budapest), Forsthoffer Ágnes (Veszprém), Kulcsár Krisztán (Budapest), Nagy Ervin (Fejér), Radnai Márk (Komárom-Esztergom), Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok).

Három fővárosi önkormányzati képviselő is versenyben volt az előválasztáson, közülük Bujdosó Andrea és Porcher Áron nyert, Orbán Árpád azonban alulmaradt a küzdelemben, így utóbbi nem lesz képviselőjelölt jövő tavasszal. 

– Már morgolódott a demokratikus közvélemény, amiért a Tisza „egyszemélyes párt”. Az elmúlt két hétben azonban éles fordulat történt, Magyar Péter jelentős lépést tett a részvételi demokrácia felé – hangsúlyozta lapunknak Ágh Attila politológus, akit még azt megelőzően kérdeztünk, hogy kiderült volna, kik lesznek a végleges jelöltek.

A jelöltek sorrendjének kialakításakor főként a „helyi értékek” döntöttek, tehát az egyéni és területi beágyazottság számított – utalt a politológus arra, hogy a Tisza meghatározó személyiségei közül a már említett Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán az előző körben csak a második helyet szerezte meg választókerületében. Függetlenül attól, hogy végül kik váltak a Tisza Párt hivatalos jelöltjeivé, ezzel egy folyamat pozitív módon lezárult. Visszaigazolódott, hogy a Tisza nem kizárólag „felülről létezik”, és nem csupán az a néhány arca van, aki részt vesz a vezetésben. Megkezdődött a helyi politikák kialakítása, két lábon járóvá vált a párt – fogalmazott.

Ágh Attila szerint a mostani folyamat azzal fog beteljesedni, hogy a választókerületekben feltárt konkrét problémák nyomán a Tiszában összefésülik az országos és a helyi programokat. Fontos – tette hozzá –, hogy a megyei, regionális szint se maradjon ki.

A jelölteket és támogatóikat Magyar Péter kifejezetten színvonalas felkészítő előadásokban részesítette, amelyek arról szóltak, hogyan tervezzék a politikai jövőjüket, mire számítsanak. „Azt hiszem, az ellenzék szempontjából a dolgok elég jó irányba mennek” – jelentette ki a politológus. Az időzítésről Ágh Attila elmondta, hogy a jelöltek megnevezése szinte az utolsó pillanatban valósult meg, sokáig azt már nem lehetett halogatni. Ahogyan közeledünk a karácsonyhoz, egyre inkább mindenki a magánszférájával foglalkozik, és csak január első napjai, hetei után fordul ismét komoly figyelem a politika felé. Magyar Péter is érezte, hogy ezt a feladatot még ebben az évben teljesíteni kell.

Kérdésünkre, hogy a Fidesznek származik-e előnye vagy hátránya abból, hogy csak januárban hozza nyilvánosságra jelöltjeit, Ágh Attila közölte: a Fidesz nagy zavarban van, négy kormánypárti politikus ötfélét beszél ugyanarról. Annyi viszont jól látható – állapította meg –, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a „régi gárdát” szeretné megtartani különféle pozíciókban, miközben az egyéni jelöltek körében próbál generá­cióváltást végrehajtani.

Több mint 300 ezerMagyar Péter bejelentése szerint a második fordulóban több mint 300 ezren szavaztak a tiszás jelöltekre. 2021 őszén, amikor az akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját tartották, 662 ezren vettek részt a szavazáson: ebből 518 ezren személyesen, 144 ezren online. Összehasonlításként inkább az utóbbi szám lehet mérvadó, ezúttal ugyanis – regisztráció után – csak online lehetett szavazni, személyesen nem. További különbség, hogy a mostani előválasztás második fordulója csupán két és fél napig tartott, míg a négy évvel ezelőtti egy hétig.

Az ellenzéki politikus utat mutatott Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének, aki a napokban a digitális körével egészen rossz helyen, a felcsúti stadionnál kereste a hatvanpusztai zebrákat.