Abból az okból, amelyről beszélt, Orbán Viktornak egészen biztosan nem kellett volna Moszkvába utaznia, a háttérben valami más állhat

Az elhangzott nyilatkozatok alapján nem látszott indokoltnak, hogy Orbán Viktor az orosz-ukrán háború kitörése, 2022. február 24. óta immáron harmadik alkalommal is személyesen látogatta meg azt a Vlagyimir Putyint, akit Ukrajna elleni katonai agresszió miatt a nyugati vezetők zöme bojkottál – vélekedtek lapunknak szakértők.

Magyarország orosz olaj- és gázellátásában nincs fennakadás, ami szintén nem szolgáltatott okot a két állami vezető személyes találkozójára – fogalmazott lapunknak Miklós László energiaipari szakértő. Idén eddig Magyarország 8,5 millió tonna kőolajat és több mint 7 milliárd köbméter gázt vásárolt Oroszországból – közölte előzetesen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, kiállva a szintén orosz hátterű Paks 2-es atomerőmű-fejlesztés mellett is.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor a kulisszák mögött felpanaszolhatta, hogy a magyar kormány az elmúlt hónapok során nyugati cégekkel az országos gázigények nyolcadát kitevő cseppfolyósítottgáz-beszerzésekről állapodott meg, illetve Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök november eleji találkozóján az eddig kizárólag Oroszország által ellátott Paksi Atomerőmű számára amerikai fűtőelemeket is vettek – hívták fel a figyelmünket megfigyelők. De eszmét cserélhettek az orosz Gazpromnyeftynek és Lukoilnak az Egyesült Államok kereskedelmi korlátozásai miatt mondhatni kényszereladás alatt álló térségbeli – előbbi esetében szerb, utóbbinál bolgár és román - energiaeszközeiről, amelyek egyik vevőjelöltjeként piaci források a magyar Molt emlegetik.

Ennek kapcsán pedig felmerülhet, hogy az olaja zömét Oroszországból vásárló Molt az erre vonatkozó, egy éves amerikai engedély ellenére ne minősítenék-e - a ciprusi-svájci Gunvor november eleji esetéhez hasonlóan - „a Kreml bábjának”. Egy forrásunk szerint egy magyar-orosz ügyletet Trump és Putyin közül inkább utóbbi nehezményezhetné, mert a Mol egy esetleges békekötés után már aligha „adná vissza” új szerzeményeit Oroszországnak.

Orbán Viktorhoz, Szijjártó Péterhez, illetve – meglepő fordulatként - a Vlagyimir Putyint fordító magyar tolmácshoz képest még az orosz elnök is kifejezett egyenesnek tűnt. A magyar kormányfő előzetes rádiónyilatkozatában a moszkvai út célját Magyarország energia-, vagyis gáz- és olajellátásának fenntartásában jelölte meg, miközben ezt elbizonytalanító orosz nyilatkozat nem hangzott el. Ráadásul szakértők szerint a korszerű energiaellátás egyre kevésbé alapul földgázon és a kőolajon. A kormányfő szerint ez „nagy harc”, és bár az ellenfelet most nem nevezte meg, elsősorban az Európai Bizottság fontolgat 2026-2027-től teljes oroszenergia-behozatali tilalmat. Míg szerinte „kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak”, a valóság, hogy kilengésekkel, de folyamatosan csökkennek az árak. Az „egész Európában legalacsonyabb” magyar energiadíjakat a nemzetközi árszintekhez képest olcsó orosz olajjal és gázzal indokolta. Ezzel szemben a valóság, hogy a hazai energiaárak közül csak a lakosságiak, csak az EU-ban és azok is csak az évi több száz- illetve ezermilliárdos állami támogatás miatt a legalacsonyabbak; a céges díjak Unió-szerte kifejezetten magasak. Adatbázisok tanúsága szerint az orosz gáz szintén nem olcsóbb a nemzetközi árszinteknél, a hazai üzemanyag pedig piaci árú. Mindazonáltal az EU többi 25-26 tagállama orosz energiamegrendeléseit nem anyagi, hanem Putyin háborús agressziója miatti erkölcsi okokból mondta-mondja le; ez a szempont viszont az Orbán-kormány és holdudvara látóteréből teljességgel hiányzik.

Míg Putyin beszédében „bonyolult helyzetet”, az energetikai kérdések-problémák megvitatását, „nyílt légkört” és megoldáskeresést említett, „történelmünk különböző időszakaira” utalt, felpanaszolta a kétoldalú áruforgalom tavalyi esését, illetve szerinte „nézeteink több nemzetközi ügyben sem feltétlen esnek egybe”, ellenben dicsérte a magyar kormányfő „kiegyensúlyozott” ukrajnai álláspontját, a Telex összesítése szerint ezeket a tolmács rendre csak lekerekített, közhelyes, gyakorta az elhangzottakkal ellentétes tartalommal „fordította” le.

Úgy tűnik, hogy nincs szükség közvetítőre

Kiegyensúlyozottnak mondta a magyar fél Ukrajnával kapcsolatos véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnök, kijelentésével akarva-akaratlanul nagy fokú összhangot árulva el az Ukrajna ellen háborút viselő Kreml és a nyíltan ukránellenes propagandát folytató magyar kormány között. A két delegációban magyar részről Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési és építési miniszter és Biró Marcell nemzetgazdasági tanácsadó kapott helyet, míg orosz oldalról Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, valamint Alekszandr Novak energetikai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes.

A kamerák előtt Orbán Viktor ismét azt hangoztatta, hogy Magyarország szuverén külpolitikát folytat, majd egy szusszal méltatta, hogy a két ország között fontos területeken van együttműködés, s „ebből nem adtak fel semmit, semmilyen külső nyomásra”. „El fogom önnek mondani, amit korábban is – folytatta –, hogy Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a tűszünethez és a békéhez”. Habár korábbi kínálkozása, hogy Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin tartsa Budapesten a háború lezárásáról tervezett csúcstalálkozót, tárgytalanná vált az orosz fél hajthatatlan álláspontja miatt, a Orbán most megismételte, hogy Magyarország kész hozzájárulni a béketárgyalások sikeréhez, a béketárgyalások helyszínéül szolgálni.

Ez utóbbi ügyben elemzők szerint, szinte semmi jelentősége nincs az Orbán-kormány ajánlkozásának, miután az elmúlt hetekben bebizonyosodott, hogy Moszkva és Washington között az béketervek ügyében számos tárgyalási csatorna működik, így nem szorulnak közvetítésre. 

Európa elhatárolódott az Orbán-látogatástól

Az Európai Bizottság pénteken világossá tette, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása nem az Európai Unió nevében történt. Paula Pinho szóvivő kifejtette, hogy a Bizottság minden külpolitikai mozgást abból a szempontból értékel, hogy az mennyiben szolgálja az EU egységét és a közösen kialakított álláspontot az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében.

Friedrich Merz német kancellár szintén fontosnak tartotta kijelenteni, hogy Orbán Európai felhatalmazás nélkül látogatott Oroszországba, "anélkül, hogy velünk erről egyeztetett volna". Robert Golob szlovén miniszterelnököt fogadva Merz aggódva idézte fel, hogy amikor Orbán legutóbb – tavaly júliusban, az EU soros magyar elnökségének kezdetén – Moszkvába látogatott (békemissziónak nevezve útját), néhány napra rá Oroszország a leghevesebb támadássorozatát hajtotta végre ukrajnai civil célpontok és a polgári infrastruktúra ellen. Szlovén vendége úgy fogalmazott: „attól tart, hogy Orbán Viktor már régóta nem az európai csapatban játszik”, ez a látogatás is ezt mutatja. „Nem számítunk arra, hogy bármi hasznot hozna majd ez a látogatás” – mondta.