A Fidesz-propaganda egyik legrégebbi, általánosan alkalmazott kommunikációs trükkje, hogy azzal vádolja ellenfeleit, amit épp maga követ el. Az egyik legaktuálisabb példa: Orbánék „háborúpártinak” minősítik a magyar ellenzéket, továbbá „Brüsszelt”, az EU államainak többségét, mivel kiállnak a honvédő háborút folytató Ukrajna mellett. Miközben az ukrán szempontok teljes mellőzése és az agresszor Oroszországgal fenntartott szívélyes kapcsolat alapján épp a magyar kormány folytat „háborúpárti” politikát.
A Fideszéhez hasonló kommunikációs stratégiát követett Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) a napokban vívott közlemény-csatájában. Varga, aki kúriai elnökké választását a kormánypártok által a személyre szabott törvényeknek köszönheti, s akit az OBT előzetesen nem támogatott a posztra, nem lévén bírói gyakorlata, politizálással vádolta meg a bírói tanácsot, amelynek egyébként ő maga is a tagja. Miközben a bírósági rendszeren belül is épp Vargát tekintik „ejtőernyősnek”, politikai kinevezettnek, a Kúria elnöke a bírói integritás legfőbb védelmezőjének szerepében tetszeleg.
Az OBT-vel folytatott vitájának kulcskérdése, hogy megsértették-e a bírák politizálásának alaptörvényben is rögzített tilalmát azok a bírók, aki letöltötték a Tisza Párt applikációját. A Kúria elnöke szerint igen, hiszen ezzel az adott bíró maga döntött úgy, hogy a párt szimpatizánsa lesz. Mások, így Matusik Tamás korábbi OBT-elnök szerint ha egy bíró magánszemélyként regisztrált a Tisza-appra, az még nem politikai tevékenység, így ezért fegyelmi felelősséggel sem tartozik. Ilyen alapon a nemzeti konzultáció kitöltése és visszaküldése is politikai tevékenység lenne.
Vargának egy szava sincs arról, hogy a Tisza-appal összefüggésbe hozott bírák adatai jogsértésből származnak, és egyáltalán nem biztos, hogy valójában is regisztráltak. Talán nem véletlen, hogy a Kúria-elnök a kormányfő tavaszi, a bírákat poloskázó beszéde után sem Orbán, hanem a „politizáló” bírák felelősségét firtatta.