Az Európai Bizottság és a tagállamok tétlensége felbátorította Orbán Viktort a jogállamiság lebontására – mondta Tineke Strik, holland zöld párti európai parlamenti (EP) képviselő Strasbourgban, miután az EP elfogadta a magyar jogállamiságról szóló második időközi jelentését.
A szöveget 415 támogató szavazattal, 193 ellenében és 28 tartózkodással fogadta el a plenáris ülés.
A jogilag nem kötelező erejű parlamenti jelentés tizenkét területet nevez meg, ahol az EU alapvető értékei az EP szerint veszélyben vannak, köztük az igazságszolgálatatás, a tudományos élet és a vallás szabadsága.
Ahogy az egyenlő bánásmód, a korrupció, illetve az alkotmányos és választási rendszer kérdéseivel kapcsolatban is komoly aggodalmat fogalmaz meg a szöveg. A képviselők felhívták a figyelmet a szegénységi adatok manipulálására és az egészségügy rossz helyzetére is.
A jelentést a Fidesz és a Mi Hazánk EP-képviselői nem támogatták, a DK mellette szavazott, míg
a Tisza képviselői nem nyomtak gombot, pedig a szavazási jegyzőkönyv szerint Magyar Péteren kívül a másik hat tiszás képviselő a keddi szavazásokon részt vettek.
A szöveg azoknak a korábbi EP-jelentéseknek a folytatása, amely 2018-ban elindította az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást. Az EP akkor mondta ki először, hogy Magyarország megsértheti az alapvető uniós értékeket. Innentől viszont a tagállamok kormányain a sor: ha egyhangúan megállapítaná, hogy Magyarországon sérülnek az alapvető uniós értékek, akkor akár az ország szavazati jogát is elvehetik. Az elmúlt években ugyanakkor nemhogy a szavazati jog megvonásához, de még a következő lépés megtételéhez sem volt meg a megfelelő (négyötödös) többség a tagállamok között. A tagállami miniszterek kilenc alkalommal rendeztek meghallgatást, ahol a tagállamok kérdéseket tettek fel, a magyar kormány pedig válaszolhatott ezekre, de egyéb lépés nem történt.
„Ha egyszer hatalomra kerülnek, belülről fogják korrumpálni a rendszert. Lassan teszik, hogy az emberek ne vegyék észre azonnal”Éppen ezért most az EP sürgeti az Európai Tanácsot, hogy menjen előre a folyamatban és adjon ki konkrét javaslatokat, amelyeket a magyar kormány végrehajthat. Kem,ényen kritizálta az EP az Európai Bizottságot is, mivel a testület nem használta ki teljesen a lehetőségeit, köztük kötelezettségszegési eljárásokat. Az EP további szankciók meghozását várja és szerintük a Bizottságnak meg kéne oldania, hogy a befagyasztott pénzek eljussanak azokhoz a végső kedvezményezettekhez, az önkormányzatokhoz, civilekhez, cégekhez, akinek a pénzt szánták.
Újra elítélte az Orbán-kormányt az Európai ParlamentA dokumentum a plenárison egy olyan résszel is bővült, amely aggodalmát fejezi ki a mesterséges intelligencia által generált manipulatív videók miatt, amelyekkel a választásokat is befolyásolhatják. Az EP szerint ezek komolyan veszélyezteti a demokratikus választások tisztességességét és a demokratikus intézmények egészének hitelességét.
A szavazást megelőzően az EP vitát tartott a témában a hétfői plenáris ülésen, ahol a demokráciáért és jogállamiságért is felelős uniós biztos, Michael McGrath is fölszólalt. Hangsúlyozta, hogy osztja az EP aggodalmát sok ügyben. Emlékeztetett, hogy az éves jogállamisági jelentésben is megfogalmazták, a legtöbb problémás ügyben nem történt előrelépés.
„Pontosan tudják, miről beszélek” – Magyarországra jön az EU-biztos, találkozik a poloskákkal isJelenleg mintegy tizennyolc milliárd eurónyi Magyarországnak járó pénz van befagyasztva főként jogállamisági és alapjogi problémák miatt. A biztos ugyanakkor azt mondta, hogy ebben az eljárásban a Tanácsé a felelősség. Az EP vitáin a Tanácsot általában a soros elnökséget vivő tagállam szokta képviselni miniszteri szinten, erre a vitára a dán elnökség nem küldött senkit, aki elmondhatta volna az álláspontjukat.
A vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint boszorkányüldözés zajlik, és Magyarországot azért támadják, mert megvédi a nemzeti érdekeket. A DK-s Dobrev Klára szerint viszont Magyarországon a politikai maffia degeszre keresi magát és az egész ország egyetlen párt uralma alatt áll.
Lesújtó képet fest Magyarországról és az EU intézményeinek működéséről a magyar jogállamiságról szóló új EP-jelentésA Tisza Párt képviselői nem szólaltak föl a vitában, és utána sem kommunikáltak az ügyről. A DK-s Molnár Csaba EP-képviselő a jelentés megszavazása után a Facebookon azt írta, az még belátható, hogy a Fidesz nem szavaz meg egy Orbán-elleni határozatot, de számára
rejtély, hogy az ellenzéki Tisza és a magát ellenzékinek mondó Mi Hazánk miért nem szavazta ezt meg.
Tineke Strik a keddi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a tanácsi tétlenség tette lehetővé a választási autokrácia kialakulását Magyarországon. A képviselő emlékeztetett a magyar média helyzetére, valamint, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal támadja a civileket és a független médiát. – Orosz típusú gyakorlat, hogy elhallgattassák őket – mondta.
Rászáll a Telexre a Szuverenitásvédelmi HivatalÁtlépnek rajtunk, az EU már nem vár Orbán Viktorra, és nem is akar semmit Magyarországra kényszeríteniA független magyar sajtó egésze nyerte a szabad média úttörőinek nemzetközi díjátA Népszava kérdésére Tineke Strik a Tisza párt támogatóinak ellopott és térképre tett adataival kapcsolatban aggodalmát fejezte ki. Szerinte ennek nagy hatása is lehet az emberekre, és nagyon fontos lenne tisztázni a magyar hatóságok szerepét. Kérdés, hogy a hatóságok hogyan viszonyulnak az ügyhöz, védik-e az embereket és adataikat, vagy ennek az ellenkezője történik.
A szocialista frakció nevében a lengyel Krzysztof Śmiszek a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, a romák, melegek, tanárok elleni diszkrimináció a kormányzati politika egy módszerévé vált.
