Lesújtó képet fest Magyarországról és az EU intézményeinek működéséről a magyar jogállamiságról szóló európai parlamenti jelentés. Szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság 52 igen, 21 nem és két tartózkodás mellett fogadta el a szöveget, amiben a Magyarország elleni úgynevezett 7. cikkelyes eljárás jelenlegi helyzetét taglalják.
Súlyos a korrupció, romlik a média és a kisebbségek helyzete, a bíróságok és független intézmények egy része még kitart, bár nagy a nyomás rajtuk. Eközben a tagállamok csak kötelező körként tartanak meghallgatásokat a magyar jogállamiság helyzetéről, de nincs előrelépés.
Az LIBE szakbizottság verdiktje szerint mióta 2018-ban az EP kezdeményezésére elkezdődött az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, a helyzet Magyarországon csak romlott. Ebben az eljárásban a tagállamoknak azt kell vizsgálni, hogy az országban veszélyben forognak-e az uniós alapértékek, a folyamat végén pedig akár Magyarország szavazati jogát is fölfüggeszthetnék. Az elmúlt években a tagállamokat tömörítő Tanácsban már kilenc meghallgatást is tartottak az ügyben, de még ahhoz sem volt meg a kellő (négyötödös) többség, hogy a következő lépésre eljusson az ügy, utána ráadásul már a tagállamok közötti egyhangúság kellene.
Az EP szakbizottsági jelentése - amiről majd a hónap végén fog a plenáris ülés szavazni -, azt kéri a Tanácstól, hogy konkrét lépéseket kérjenek addig is Budapesttől, valamint biztosítsanak nagyobb nyilvánosságot az ügynek, mert a mostani rendszerrel ugyan kipipálják a meghallgatásokat, de ennek nem lesz eredménye.
Magyarországon a legrosszabb a jogállamiság helyzete az EU-ban egy friss jelentés szerintAz Európai Bizottságot is bírálja a jelentés, ugyanis a képviselők szerint tudna többet tenni a Bizottság, ha használná a meglévő eszközeit. Az EP eddig is követelte, hogy a Bizottság találjon lehetőséget arra, hogy a befagyasztott pénzeket juttassák el a magyarokhoz, ne a cégek, civilek és önkormányzatok járjanak rosszul a magyar kormány miatt.
A mostani szöveg viszont az eddigiekhez képest részletesebb utakat jelöl ki, hogyan lehetne a mostani és a 2028-tól kezdődő hétéves uniós költségvetésben adott eseteben a kormányt is megkerülve a pénzeket eljuttatni azokhoz, akiknek járna a pénz.
Az EP arra is fölhívja a figyelmet, hogy a befagyasztott pénzek és a jogállamiság védelmére tett lépések ne legyenek politikai alku tárgyai. Aggodalmukat fejezik ki aziránt, hogy a magyar kormány például a vétóval zsarolást eszközként használták fel a jogállamiság terén tett engedmények kikényszerítésére.
A jelentés sorba veszi az elmúlt időszak történéseit, a legutóbbi kémügyre is kitérnek, a Direkt36 oknyomozó cikke alapján ugyanis a 2010-es években a magyar titkosszolgálat illegális kémtevékenységet folytathattak és uniós tisztségviselőket akartak beszervezni. Emellett a szöveg szól az Integritás Hatóság ellehetetlenüléséről, az Országos Bírói Tanács elleni támadásokról és a Pride betiltásáról is szót ejtenek. A jelentés a Kúria működési gyakorlatát és felülvizsgálatait is kritizálja.
Direkt36: A civilek és újságok elleni fellépésnek, valamint a Pride betiltásának is az volt a célja, hogy visszavegyék a kezdeményezést a Tisza PárttólA jelentést a holland zöld Tineke Strik EP-képviselő jegyezte, az ő feladata volt az is, hogy többséget teremtsen egy olyan szövegnek, amely már a többi frakció által javasolt módosítóindítványait is tartalmazza. A végső, közös szöveget a zöldek mellett a Baloldal nevű frakció, a szocialisták, liberálisok és az Európai Néppárt szakbizottsági képviselői is támogatták, és a szélsőjobboldali frakciók szavaztak ellene.
