A Fidesz megingása súlyosabb volt, mint ahogy az eddig látszott – írja a Direkt36 a kormányzat működésére rálátó, névtelenséget kérő források beszámolói alapján. A portál úgy tudja, mivel a Magyar Péter elleni korábbi lejárató kampányok nem jártak sikerrel, a kormánypárt egy részében tavaszra az a vélekedés alakult ki, hogy nehéz fogást találni a Tisza vezetőjén. Néhány fideszes politikus ezt egyenesen azzal magyarázta, hogy Magyarban a fiatal, romlatlan önmagukat látják, és készületlenül érte őket, hogy egy ilyen ellenféllel kerültek szembe.
A Direkt36 felidézi, hiába nyerte meg a Fidesz a 2024. júniusi EP-választást, jelentősen ráverve az akkor még friss politikai szereplőnek számító Tiszára, 2024 őszére több közvélemény-kutatás szerint megváltoztak az erőviszonyok. Ilyen előzmények után pedig a pártban mindenki arra várt, hogy mi lesz erre a helyzetre Orbán Viktor válasza. A miniszterelnök a február 18-i, zárt körben elmondott beszédében azt közölte, hogy egy keményebb konfliktusra készül. Kifejtette, hogy ez a lehetőség azért nyílik meg előtte, mert néhány héttel korábban Donald Trump ismét elfoglalta az Egyesült Államok elnöki pozícióját. Úgy vélte, ennek köszönhetően megváltozott a nemzetközi környezet, így végre komolyabb következmények nélkül lesújthat a számára politikai problémákat okozó civil szervezetekre és sajtóorgánumokra.
A képviselők ekkor értesültek arról, hogy Orbán Viktor egy olyan jogszabály megalkotását fontolgatja, amely ellehetetlenítené ezeket a szervezeteket.
A téma a kétnapos frakcióülés másnapján, február 19-én is szóba került, ekkor Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője tartott egy előadást a képviselőknek arról, hogy külföldről milyen különböző csatornákon keresztül érkezik pénz az érintett szervezetekhez. A Fidesz így készítette elő azt a kampányt, amelynek első szakaszában Orbán Viktor eltakarítandó poloskákhoz hasonlított újságírókat és civil aktivistákat, majd egy későbbi fázisában megjelent az „átláthatóságinak” nevezett, a független szerkesztőségek és a kormányt kritizáló civil szervezetek ellehetetlenítését célzó törvényjavaslat. A portál szerint
bár a nyilvánosság előtt ezeket a társadalmi szereplőket vette célba a Fidesz, valójában ez egy kísérlet volt arra, hogy visszavegyék a kezdeményezést az egyre erősödő Tisza Párttól.
A folyamatot ismerő egyik forrás szerint ugyanis Rogán Antal stábja idén év elején elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen „ideológiailag megosztó”, a „liberális szavazókat idegesítő” ügyeket vehetne elő a kormány. A cél az volt, hogy az ezekről a témákról kirobbanó társadalmi vitákba bevonják Magyart. Azt gondolták, ha el tudják érni, hogy Magyar egy platformra kerüljön a liberális szavazókkal, akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része a kormányzati kommunikációban régóta ellenségként kezelt Soros György hálózatának. A forrás szerint Rogánék úgy kalkuláltak, már az is pozitív fejlemény lenne a számukra, ha Magyarról elterelődik figyelem, és a sajtó az általuk bedobott témákkal foglalkozik.
A közvélemény-kutatási módszerekkel is dolgozó Rogánék választása végül három témára esett, ezek közé tartozott
a miniszterelnök által a frakcióülésen már beharangozott, civilek és újságok elleni fellépés,
a Pride-felvonulás betiltása,
és a kábítószer-terjesztők elleni küzdelem.
Az egyik kormányzati forrás szerint a felmerült témák közt volt a pedofilok halálbüntetése is, ezt azonban hamar elvetették, az EU-ban ugyanis tilos a halálbüntetés, a kormány így jogilag sehogy sem tudta volna ezt a témát keresztülvinni.
Továbbra is hallgat a Fidesz arról, hogy elengedték-e a civilek és a sajtó vegzálását lehetővé tévő átláthatósági törvénytA cikkből kiderül az is, hogy
a portál úgy tudja, Nagy Márton, Gulyás Gergely, Bóka János és Navracsics Tibor a benyújtás óta ellenezte az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot. Nagy Márton például amiatt aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái.
bár Orbán úgy állította be, hogy az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló „véleménynyilvánító szavazás” valamilyen nemzeti sorskérdés eldöntéséről szól, valójában egy kormányközeli forrás szerint a bejelentett akciónak az elsődleges célja a Fidesz szervezeti hatékonyságának tesztelése volt.
a portál szerint több fideszes politikus februárban csak feltételesen kapta meg a képviselőjelöltséget. Ahhoz, hogy a 2026-os parlamenti választáson felkerüljenek a szavazólapokra, előbb bizonyítaniuk kellett a rátermettségüket. Ennek egyik eszköze lett a Voks2025.
a kormánypárton belül többen is nehezményezték, hogy Nagy Márton előrejelzései rendre nem jöttek be.
egy forrás úgy fogalmazott, „a Fidesz nem találja azt a 80–20-as témát, amivel maga mögé tudja a választók 80 százalékát, az ellenzéket pedig átlökheti a maradék 20-ra. Ilyen volt régebben a migráció, meg a háború kitörése után a béke”.
A Direkt36 szerint a Fideszben tavaszra kialakult egy olyan nézet, hogy bármit csinálnak is, képtelenek fogást találni Magyar Péteren.
Az egyik kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadónak emiatt arról kezdtek el panaszkodni fideszes politikusok, hogy alábecsülték Magyart, úgy látták, hamarabb el kellett volna kezdeniük komolyabb ellenfélként kezelni.
A fideszesek magabiztosságát tovább erodálta, hogy májusban személyesen a miniszterelnöknek is volt több olyan lépése, amelyekkel zavarba hozta a kormánypártot. A cikk alapján
a miniszterelnök úgy vélte, stratégiai érzékének köszönhetően jól tette, hogy a templomban elmondott beszédében méltatta a román elnökválasztás esélyesének tartott George Simiont. Arra számított, hogy a román politikus a megválasztása után ki fog állni mellette az EU-val folytatott csatározásai során, ám kiderült, hogy elszámolta magát. A kormánypárti politikusok magyarázkodni kényszerültek, hogy ne tűnjön úgy, Orbán Viktor szembefordult a Fidesz erdélyi szövetségesével, ráadásul a miniszterelnök előrejelzése is tévesnek bizonyult, május 18-án Simion elvesztette a választást.
június 4-én levették a parlamenti napirendről az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, a meghátrálás azért is kínos volt, mert az egyik kormánytisztviselő szerint Orbán számára személyesen is fontos volt, hogy elfogadják ezt.
a fővárosban rekordrészvétel mellett annak ellenére tartották meg a Pride-felvonulást, hogy a kormány azt korábban betiltotta. Egy kormánytisztviselő szerint ez „öngól volt”, rosszul mérték fel, amikor azt gondolták, hogy a szervezők a betiltás után nem merik majd megtartani az eseményt.
A portál azt írja, Orbán Viktor úgy gondolta, hogy a Fidesz kampánya azért rekedt meg, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített. Emiatt – kormányközeli források szerint – elégedetlen volt a stáb több vezetőjével. Közéjük tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is.
„Őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán”
– mondta egy forrás a kormányfőről.
Orbán Viktor szerint nem áll jól a Fidesz, de olcsóbb lesz a kenyér a budapesti Trump–Putyin-találkozótólA miniszterelnök emiatt meg akarta újítani a kampányát. Ennek során
abban is gondolkodott, hogy egy olyan új kampánystratégát keres, mint amilyen a 2017-ben meghalt Arthur Finkelstein volt.
Végül úgy döntött, hogy leváltja Gyürk András kampányfőnököt, a helyét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vette át, aki a miniszterelnök munkájának koordinálásáért felel. Orbán úgy látta, hogy 2026-ra a mozgósítás önmagában nem lesz elég, ebben a megváltozott helyzetben hozták létre a Harcosok Klubját, bár a kezdeményezés nem aratott osztatlan sikert a kormánypárt soraiban. A koncepciót folytatva a miniszterelnök a július végi tusnádfürdői beszédében bejelentette a Digitális Polgári Körök létrehozását.
A nyárra ráfordulva a Fidesz más módon is építkezett, bejelentették a 3 százalékos kedvezményes lakáshitelprogramot, és folyamatosan beszéltek olyan osztogató intézkedésekről, mint a nyugdíjasoknak szóló 30 ezer forintos élelmiszerutalvány, illetve a két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége. Orbán is végigdolgozta a nyarat, egymás után bukkant fel különböző kormányközeli podcastokban, ahol azt bizonygatta, hogy jövőre is nyerni fognak.
„Most az a vélemény, hogy szorosabb a verseny, mint eleinte gondoltuk, de sok munkával megnyerhető a választás”
– mondta a Direkt36-nak egy fideszes politikus még szeptember elején, a nagy őszi kampányrendezvények előtt.
Eddig a választópolgárok 0,7 százaléka csatlakozott a területileg szerveződő digitális polgári körökhözA rendszerváltás óta eltelt évtizedek legsötétebb, legmocskosabb kampánya következik Az átláthatósági törvény visszahozatalán túl másra is készülhet a Fidesz, hogy muníciót adjon a „külföldről pénzelt civil szervezetek” elleni kampányához