Donald Trump elkezdte zsarolni Ukrajnát, hírszerzési információkat és fegyvereket tart vissza, ha a kijevi vezetés nem bólint rá a béketervére

Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy csökkenti a hírszerzési információk megosztását és a fegyverszállításokat Ukrajnának, hogy nyomást gyakoroljon az országra az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodás elfogadására – közölte a Reuters két, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva azzal kapcsolatban, hogy Washington még csütörtökön egy 28 pontos béketervet küldött meg Ukrajnának. Amint a Népszava is beszámolt arról, a terv támogatja az Ukrajnát 2022 februárjában megtámadó Oroszország főbb követeléseit, a már elfoglalt területek megtartása mellett azt, hogy Kijev további területeket engedjen át, korlátozza katonai erejét, és a NATO-szint biztonsági garancia fejében mondjon le a NATO-hoz való csatlakozás tervéről. A Reuters névtelenséget kérő források szerint Kijevre még nagyobb nyomás nehezedik Washington részéről, mint bármelyik korábbi béketárgyalás során, és az Egyesült Államok azt szeretné, ha Ukrajna jövő csütörtökig aláírná a 28 pontos keretmegállapodást.

A kialakult helyzetről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebook-oldalán közzétett, drámai hangú beszédében kijelentette, hogy Ukrajna történelmének egyik legnehezebb óráit élik át. Szerinte az Ukrajnára nehezedő nyomás most a legintenzívebb, és nagyon nehéz választás előtt áll, amelynek tétje a méltóság vagy egy kulcsfontosságú partner elvesztése, 28 nehéz pont elfogadása vagy egy rendkívül kemény tél. – A legnehezebb a szabadság, a méltóság, az igazságosság nélküli élet, és az, hogy higgyünk valakiknek, akik már kétszer megtámadtak minket – mondta a három hónap híján négy éve orosz agresszió alatt álló ország államfője.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna higgadtan és gyorsan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és partnereivel a háború befejezése érdekében azután, hogy telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német szövetségi kancellárral. Az európai országok vezetői kiálltak Ukrajna mellett a 28 pontos amerikai javaslat részleteinek megismerése után is, és megerősítették álláspontjukat, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna sorsáról semmilyen döntés ne születhessen az ukránok beleegyezése nélkül. – Érveket fogok felhozni, meggyőzni fogom az embereket, alternatívákat fogok kínálni, de semmiképpen sem fogunk okot adni az ellenségnek arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, megzavarja a a békefolyamatot és nem áll készen a diplomáciai megoldásokra – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.

A Reuters beszámolója szerint az ukrán elnök ugyancsak telefonon tárgyalt JD Vance amerikai alelnökkel, akivel közülte, hogy nagyra értékelik az Egyesült Államok, Donald Trump elnök és stábja erőfeszítéseit, amelyek célja a háború befejezése. – Dolgozunk az amerikai fél által készített dokumentumon, aminek egy olyan tervnek kell lennie, amely biztosítja a valódi és méltóságteljes békét – tette hozzá Volodimir Zelenszkij. A kialakult helyzetről megszólalt Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.  – Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború, de az számít, hogyan végződik. Oroszországnak semmilyen jogi joga nincs semmilyen engedményre attól az országtól, amelyet megtámadott, végső soron Ukrajna dönti el a megállapodás feltételeit – fogalmazott az uniós főképviselő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy tett, mintha a Kreml nem tudna semmiről. – Oroszország nem kapott semmilyen hivatalos információt az Egyesült Államoktól az ukrajnai 28 pontos béketervről. Kijevnek most felelősségteljes döntést kell hoznia – tette hozzá, amivel gyakorlatilag cáfolta, hogy ne ismernék a washingtoni dokumentumot. 

Amint lapunk ismertette, Donald Trump 28 pontból álló terve értelmében – amely nagyban hasonlít az Oroszország által 2022-es inváziójának kezdetén támasztott követelésekhez – ami a területi követeléseket illeti, Ukrajna adja át Oroszországnak a Krím félsziget mellett a donyecki régió még általa ellenőrzött északi részét, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig a jelenlegi vonalak mentén fagyasztanák be a frontot. A Kreml nyomdokain az amerikaiak azt is kikötnék, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, ráadásul a felére kellene csökkentenie a hadserege létszámát és le kellene mondania az oroszországi katonai célpontok támadására használt hosszú hatótávolságú fegyvereiről, területén pedig nem lehetnének külföldi egységek. Utóbbi kizárná, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország békefenntartó erőket küldjön Ukrajnába, az Egyesült Államok azonban hajlandó lenne nem meghatározott, de megbízható biztonsági garanciákat nyújtana. A követelések között szerepel az is, hogy az orosz nyelvnek és az orosz ortodox egyháznak hivatalos státuszt kell kapnia Ukrajnában.

Ehhez már az Axios fűzi hozzá, hogy Donald Trump tett egy példa nélküli, kvázi NATO-tagsággal felérő ígéretet is, amely szerint ha Ukrajna területét békekötés után újabb támadás érné, azt a transzatlanti közösséget érő támadásnak vennék, az Egyesült Államok és szövetségesei is beavatkoznának Ukrajna oldalán.