A javaslatot, amelyet Kirill Dmitrijev orosz és Steve Witkoff amerikai elnöki megbízott állította össze az elmúlt hónap során, a kijevi vezetés provokációnak tartja, mondván, célja Ukrajna szövetségeseinek megosztása és megtévesztése. „Vlagyimir Putyin időt próbál nyerni és elkerülni az amerikai szankciókat” – idézte Olekszandr Merezskónak, a parlament külügyi bizottsági elnökét a brit The Guardian. Szerhij Kiszlicja külügyminiszter-helyettes szerint egy klasszikus szovjet stílusú információs műveletről van szó, amelynek célja a közvélemény befolyásolása és a pánikkeltés. (Közben bejelentette januári távozását Keith Kellogg, Donald Trump különleges képviselője, akit kihagytak a legutóbbi tárgyalásokból.)
A 28 pontból álló terv értelmében – amely nagyban hasonlít Oroszországnak a háború kezdetén támasztott követeléseihez – ami a területi követeléseket illeti, Ukrajna adja át Oroszországnak a Krím félsziget mellett a donyecki régió még általa ellenőrzött északi részét, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig a jelenlegi vonalak mentén fagyasztanák be a frontot. A Kreml nyomdokain az amerikaiak azt is kikötnék, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, ráadásul a felére kellene csökkentenie a hadserege létszámát és le kellene mondania az oroszországi katonai célpontok támadására használt hosszú hatótávolságú fegyvereiről, területén pedig nem lehetnének külföldi egységek. Utóbbi kizárná, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország békefenntartó erőket küldjön Ukrajnába, az Egyesült Államok azonban hajlandó lenne nem meghatározott, de megbízható biztonsági garanciákat nyújtana. A követelések között szerepel az is, hogy az orosz nyelvnek és az orosz ortodox egyháznak hivatalos státuszt kell kapnia Ukrajnában.
Ehhez már az Axios fűzi hozzá, hogy Donald Trump tett egy példa nélküli, kvázi NATO-tagsággal felérő ígéretet is, amely szerint ha Ukrajna területét békekötés után újabb támadás érné, azt a transzatlanti közösséget érő támadásnak vennék, az Egyesült Államok és szövetségesei is beavatkoznának Ukrajna oldalán.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtök este találkozott egy Kijevbe érkező magas rangú amerikai katonai küldöttséggel, élén a Donald Trump által múlt héten különleges képviselőnek kinevezett Dan Driscoll-lal, a Pentagon hadseregért felelős államtitkárával. Találkozójuk után azonban Zelenszkij megerősítette, hogy kézhez kapott egy vázlatos tervet, amely az USA elképzelése szerint megnyithatja az utat a béketárgyalások előtt. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kész az építő együttműködésre az amerikai féllel, valamint európai és globális partnereikkel, hogy a végeredmény a béke legyen. Zelenszkij és Trump a következő napokban találkoznak, hogy megvitassák a további lehetőségeket.
A Fehér Ház újabb kísérlete, hogy Ukrajnát engedményekre kényszerítse a „béke” érdekében, Volodimir Zelenszkijt elnökségének legnagyobb politikai válsága közepette éri, kihasználva meggyengült politikai helyzetét. A múlt héten kipattant, az ukrán energetikai szektort behálózó vesztegetési ügy központi figurája az elnök egykori üzlettársa, Timur Mindics volt és legalább két minisztert vádolnak bűnrészességgel. Volodimir Zelenszkij saját pártjának, a Nép Szolgájának több képviselője emellett felszólította az elnököt, hogy bocsássa el nagy hatalmú kabinetfőnökét, Andrij Jermakot, akinek tudnia kellett az ügyekről.
Brüsszelben tárgyaló európai vezetők közölték, hogy nem tájékoztatták őket a Fehér Ház tervéről. „Dicsérjük a békeerőfeszítéseket, de Európa Ukrajna fő támogatója, és természetesen Európa biztonsága forog kockán. Ezért elvárjuk, hogy konzultáljanak velünk” – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy bármely terv működjön, az ukránok és az európaiak támogatására is szükség van.” Egyúttal rámutatott, hogy a Dmitrijev-Witkoff-javaslat nem kínál semmiféle engedményt Oroszország részéről, vagyis lényegében jutalmazza az agresszort.
Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni szisztematikus légitámadásait, ami az ország nagy részét tegnap is sötétségbe borította. Moszkva szerdán ismét csapást mért több nyugat-ukrajnai városra, köztük Ternopilra, ahol 26 ember halt meg, s további 22-őt még keresnek a romok alatt.
