A Szülői Hang képviselői először voltak az Európai Szülők Szövetségének (EPA) idei kongresszusán Pozsonyban. Eddig miért maradtak ki?
A Szülői Hang Közösség 2016-ban alakult egyfajta informális szülői csoportosulásként, de már 2022-ben elkezdtük elérni ennek a működési formának a határait, egyre több követőnk lett, egyre szerteágazóbb lett a tevékenységünk. Most a különböző online platformjainkon és a levelezőlistánkon összesen mintegy 100 ezer követőnk van, nagyon sok megkeresést kapunk, így jutottunk el oda, hogy 2023 szeptemberétől a Szülői Hang alapítványi formában működik tovább. Ez tette lehetővé, hogy 2024-ben bejegyzett civil szervezetként csatlakozhassunk az EPA-hoz, és hogy idén először részt vehessünk a nemzetközi szülői kongresszuson is, amelynek segítségével európai szintre is ki tudjuk terjeszteni érdekképviseleti tevékenységünket.
Milyen volt a fogadtatás?
Nagyon sokan érdeklődtek Magyarország iránt, de ezt már akkor is tapasztaltuk, amikor először kapcsolatba kerültünk a nemzetközi szülői szervezettel. Tavasszal nagy nemzetközi visszhangja volt az ellehetetlenítési törvényként elhíresült javaslatnak, ami még nehezebb helyzetbe sodorta volna a hazai civil szervezeteket. Volt lehetőségem egy rövid előadást is tartani, amelyben elsősorban arról beszéltem, milyen tapasztalataink vannak civil szervezetként egy olyan, lényegében autokratikus rendszerben, ahol a kormányzat kirekesztő hozzáállást tanúsít a civilekkel szemben. Ez fontos tapasztalat, és egyben figyelmeztetés is az európai társszervezeteknek.
Beszéltem az oktatás problémáiról is, de a Szülői Hang már kezdetektől azt hangsúlyozza, hogy az oktatást nem lehet önmagában helyrehozni, előbb az egész társadalmat kell megjavítani, a demokráciát helyreállítani. Azt viszont többen rendkívül furcsának találták, hogy Magyarországon egy „rendőrfőnök” belügyminiszter irányítja az oktatást, ahogy azt is, hogy nincs érdemi szakmai párbeszéd a kormány és a civilek között.
Más európai országokban hogyan működnek a civil szülői szervezetek?
Jelentős különbség van Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. Több nyugat-európai országban nagy múltja van a szülői szervezeteknek, például Ausztriában több mint száz éve működik már szülői szervezet, tagsággal, tagdíjjal. Franciaországban több szülői szervezet is van, tudomásom szerint mintegy egymillió fős tagsággal. Kelet-Európában más a helyzet, de azért van több ország, ahol még így is jóval előttünk járnak, mind szervezetileg, mind szülői aktivitásban. Például Romániában regionális szinten működnek szülői csoportok, egyfajta hálózatban, és országos szinten is képviseltetik magukat. De említhetném Szlovákiát is, ahol ez a nemzetközi konferencia megrendezésre került. Van érdemi kommunikáció, szakmai párbeszéd a kormányzat és a szülői szervezet között, sőt ennek a konferenciának a megrendezését is támogatta a szlovák kormány, egy kormányzati tisztviselő pedig előadást is tartott arról, hogy a szlovák oktatásban erősíteni kell a kritikai gondolkodás fejlesztését. Ugyanez Magyarországon ma elképzelhetetlen. Úgy látom, az uniós országok között jelenleg Magyarország az egyetlen, ahol a közoktatásban működő, a problémákra rámutató szülői szervezettel a kormányzat nem kommunikál érdemben.
„Szomorúan látom, hogy a másodévet kezdett, három éve a gimnáziumból kikerült diákot teszik be tanítónéninek, akinek nulla tapasztalata van a gyerekekkel”Az EPA-tagság jelenthet valamilyen előnyt?
Az EPA közvetlen kapcsolatban van az európai döntéshozó testületekkel, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is odafigyel a szervezetre. Emellett tagja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, amely kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy fellépjen a civil szervezetek elnyomására, hátrányos megkülönböztetésére irányuló törekvések ellen. A Szülői Hang jelenleg az egyedüli magyar tagszervezete az EPA-nak, a tagsággal lehetőségünk nyílik a nemzetközi kapcsolataink erősítésére, újabb kapcsolatok kiépítésére, együttműködésre, illetve tapasztalatcserére. A szervezet különböző európai projektekben is részt vesz, olyan témákban, mint például a mesterséges intelligencia használata az oktatásban vagy az iskolai bántalmazás és online bullying. Ezek nemcsak nálunk, hanem más országokban is kihívást jelentenek. Mi egyelőre még nem vagyunk benne ilyen projektekben, de később lehetséges, hogy csatlakozhatunk.
Itthon milyen lehetőségei vannak a Szülői Hangnak?
Az elsődleges feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet az oktatást érintő problémákra, és úgy próbáljuk ezeket elmagyarázni, hogy minden szülő megértse, lehetne a gyerekeknek sokkal jobb is. Sok tájékoztatóanyagot készítünk, interaktív beszélgetéseket is kezdeményezünk, a Facebookon pedig egy privát csoportunk is működik, ahol napi szinten segítünk egymásnak a felmerülő kérdésekben. Sajnos a társadalom továbbra is nagyon erősen töredezett, van egy olyan réteg, amelyik már kívülről tudja, milyen gondok vannak az oktatásban, de még mindig nagyon sokan vannak, akik ezeket nem ismerik, vagy nem értik. Eléggé gyakori az a szülői magatartás is, hogy valaki azt mondja, én ennek a politikai mocsárnak a közelébe sem megyek, vagyis teljesen kizárják a közéletet. Ami egyrészt érthető, viszont változást csak akkor remélhetünk, ha szülőként megértjük, hogy a közoktatás mindennap tapasztalható problémái mögött súlyos kormányzati hibák és mulasztások vannak. A Szülői Hang célja a szülői érdekvédelem megerősítése, amihez az szükséges, hogy szülőként felismerjük: rajtunk is múlik a közoktatás minősége, de a valódi változáshoz kitartó szervezetépítésre, több szülő részvételére és aktív felelősségvállalására van szükség, akár önkéntes munka, akár adomány formájában. Nincs más út, szülőként is jobban meg kell tanulnunk együttműködni, és jobban meg kell becsülnünk az érdekképviseleti munkát, mert a gyermekek érdekében csak összefogással és kitartással, szervezetten tudunk fellépni.
„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”A kormánnyal, oktatásirányítással keresik a kapcsolatot?
Próbálkozunk, rendszeresen megírjuk a véleményünket. Ezeket sajnos általában nem veszik figyelembe, valódi párbeszéd helyett csak formális szinten válaszolnak. Tavasszal indítottunk két petíciót is, az egyik arra irányult, hogy ne osztályozzák érdemjegyekkel a kompetenciamérés eredményeit, ami önmagában is szakmaiatlan elképzelés, valamint a gimnáziumokba való bejutást is megnehezítette volna. Több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttünk össze, és úgy tűnik, volt eredménye, mert a kormány – egyelőre – nem vezette be ezt az intézkedést. A Belügyminisztériumtól kipereltük a saját felmérésüknek az adatait is, amelyből kiderült, hogy még a kormányzat által megkérdezett szülők többsége sem támogatta a kompetenciamérések értékelését és a középiskolai felvételibe való beszámítását.
Minden marad a régiben, sem a NAT-on, sem a kompetenciamérésen nem akar változtatni a BelügyminisztériumA napokban Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy az oktatásban valóban „nincs jó kommunikáció”. Hozzátette: pedagógusok, igazgatók jelezték, hogy „nagyon agresszívek, követelőzők lettek a szülők”. Erről mit gondol?
Először azt, hogy az egyik dolog, ami ellen kifejezetten küzdünk, pont az ilyen általánosító kijelentések. Nem vitatom, lehetnek szülők, akik “agresszívek”, de ez így általánosítva, minden szülőre ráhúzva, szerintem rendkívül káros, mindkét irányban. Ez épp annyira nem jó, mint amikor a szülők általánosítva, negatív felhanggal beszélnek a pedagógusokról. A másik, hogy én Balatoni Katalinnak is feltenném a kérdést, ő hogyan kommunikál? Mi már több ügyben is fordultunk hozzá, de a kérdéseinkre sosem kaptunk egyértelmű, érdemi válaszokat. Ez a helyzet azért is paradox egy kicsit, mert mintha a kormányoldalon nem éreznék a saját felelősségüket. Abban, hogy az érdemi szakmai viták megszűntek, nincs párbeszéd, csak egymásra mutogatás, vagy hogy a közbeszéd állapota ilyen mélyre süllyedt, igenis nagy szerepe van a kormánynak. Az iskolákban is olyan helyzet alakult ki, hogy a sok esetben félelem uralkodik mindkét oldalon, a szülők és a tanárok esetében is. Nagyon sok kibeszéletlen probléma van, amik csak gyűlnek, így előfordulhat, hogy egy-egy szülő már hevesebben lép fel. Talán másképp lenne, ha volna lehetőség ezeket normálisan megbeszélni. De nem nagyon van ennek se helye, se ideje, mert a pedagógusok rendkívül leterheltek. Néha tükörbe kellene nézniük a döntéshozóknak, mert a mostani helyzet nem független attól, amit ők az elmúlt másfél évtizedben műveltek.
„Az oktatás Magyarországon még csak nem is nemzetstratégiai ágazat, úgy tűnik, az a lényeg, hogy olcsón ki lehessen hozni valamit”Névjegy
Miklós György, a Szülői Hang Közösség egyik alapítója, három gyermek édesapja. A civil szerveződést önkéntes szülők hozták létre annak érdekében, hogy egy segítő közösséget építsenek, illetve képviseljék a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. A Civil Közoktatási Platform tagszervezeteként több országos kampányt indítottak, egyebek mellett a szabad tankönyvválasztás vagy az iskolaérettség témájában.
