Ősszel megszokott látvány a kertvárosok és falvak fölött gomolygó fehér füst, ami arra utal, hogy a kerttulajdonosok komposztálás helyett elégetik az avart. Az avar füstje egészségügyi kockázatot jelent, hiszen a levelek magas víztartalma és tömörödöttsége miatt az égés soha nem tökéletes, így a levegőbe rengeteg káros vegyület kerül.
A HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának munkatársai egy kísérlet során egy zsáknyi – körülbelül 100 liter – avart gyújtottak meg, és egy órán keresztül figyelték a levegőminőség változását. Az eredmények egyértelműek voltak: az egészségre káros részecskék (PM10) száma és koncentrációja több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest. S minél kisebb részecskék (PM2,5) keringenek a légben, annál nagyobb az esélye annak, hogy bejutnak a légzőrendszerbe, esetenként akár a véráramba is.
Az avarégetés hatását is becsüli a HungaroMet által évente összeállított légszennyezőanyag-kibocsátási leltár. Nem egyszerű megbecsülni ezt az értéket, de azt feltételezik, hogy a kertekben maradó (azaz nem szelektíven gyűjtött) kerti hulladék mennyiségének a 19 százalékát égeti el a lakosság. A legfrissebb, 2023-as adatokat feldolgozó jelentés szerint országos viszonylatban az avarégetésből származó részecskekibocsátás mindössze 2 százalék körüli, és a trendje csökkenő. Az általános légszennyezettséghez éves szinten tehát csekély a hozzájárulása, viszont helyi szinten és aktuálisan jelentős egészségi kockázati tényező.
Az ENSZ egészségügyi bizottsága a nem fertőző krónikus betegségek kiváltói között kiemelte a légszennyezés jelentős szerepét: nemzetközi adatok szerint a krónikus légúti betegségekből eredő halálozás feléért, a szív-érrendszeri halálozás negyedéért felelős. Hazánkban az országos éves összes közvetlen PM2,5-kibocsátás több mint háromnegyedéért a lakossági szilárd tüzelés felel.
A levegőben levő szennyező anyagok károsítják a légutakat: az orrban és a garatban irritációt válhatnak ki, de az alsóbb légutak (a légcső és a tüdőben levő hörgőrendszer) nyálkahártyája is begyullad. A hörgők védekezése, hogy váladékot termelnek, ami köhögésre ingerli a beteget. Ebben a váladékban szívesen megtelepszenek a baktériumok, amelyek tovább fokozzák a gyulladást, és sárgássá vagy zöldessé teszik a köpet, ebben az esetben antibiotikus kezelést is igényelhet a beteg. A nyálkahártya csillói is megbénulnak a légszennyezés miatt, akárcsak a dohányfüsttől. Eredetileg az lenne a feladatuk, hogy a tüdő távolabbi részeiből a felszínre hozzák az ott megtermelt váladékot, de ha a köpet mennyisége megnő, tapadóssá válik, a csillók nem képesek azt megfelelő ütemben felfelé továbbítani. Így nagyobb az esély valamilyen légúti gyulladás kialakulására.
A kisgyermekek immunrendszere még éretlen, a légúti fertőzések emiatt nagyon gyakoriak náluk. Akik közösségbe járnak, ott a vírusfertőzések mindennaposak, de azoknál, akik szennyezett levegőjű környezetben élnek, a sok betegség hatványozottan jelentkezik. Akinél pedig már kialakult az asztma, a levegő minőségének romlása akut asztmás rohamot is kiválthat.
Ezen kívül oxidatív stresszt és genetikai károsodást is kiválthatnak, gyengítik az immunrendszert. Sőt bár áttételesen, de a légszennyezésnek szerepe lehet a demencia kialakulásában is.
Fő szabály a tiltás
Az avar és kerti hulladék égetése alapvetően az ország teljes területén – tilos. A környezetvédelmi törvény azonban lehetőséget ad a települési önkormányzatoknak egyedi rendelet megalkotására. Ezért érdemes tájékozódni a helyi szabályozásról, ha valaki bizonytalan a kérdésben.
