Az Orbán-kormánynak láthatóan már semmi sem számít. Olyan mértékű osztogatásba kezdett, amit nem bír el az államháztartás. Nincs az a pénz, amiből ki lehet gazdálkodni a 14. havi nyugdíjat, a 2, 3, 4 gyermekes anyák adómentességét, a béremeléseket, a fegyverpénzt, az adócsökkentéseket, a kedvezményes hiteleket, a családos adókedvezményt - még akkor sem, ha 3-4 százalékkal növekedne a gazdaság. És még nincs vége. Ki tudja még, mi mindent találnak ki a következő hónapokban, ahogy hétről-hétre szembesülnek a zsugorodó támogatottságukkal.
A kormány már úgy viselkedik, mint akinek semmi sem számít, legkevésbé az ország érdeke. Egyetlen cél mozgatja: bármi áron megfordítani a számukra kedvezőtlen politikai trendet, ha ez nem is sikerül, akkor minél nagyobb kárt okozni, ami majd az utánuk jövő kormányt lehetetleníti el. Ami most folyik, az szándékos károkozás, fosztogatás. Számos szakértő szerint mintegy 2000-2500 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség a választások után annak érdekében, hogy a költségvetés és a gazdaság ne álljon fejre.
Jó ha tudja mindenki: amit áprilisig elosztogat Orbán, azt kétszer, háromszor kell visszafizetnünk majd - inflációban, GDP-csökkenésben, adóemelésekben.
Pont úgy, ahogy az 2022-ben is történt. A kormány gazdasági rombolását egyedül a Fidesz parlamenti frakciója tudná megakadályozni, az erre hivatott intézmények – Költségvetési Tanács, számvevőszék – erre a feladatra alkalmatlanok.
Már nem az a kérdés, hogy Orbánék tudják-e kormányozni az országot. A válasz egyértelmű. Gyerekeink, unokáink jövője miatt már csak abban reménykedhetünk, hogy áprilisban végleg távoznak a közéletből. Az a kérdés, hogy az utánuk jövők – legyenek bármely párt tagjai – hajlandóak lesznek-e elvégezni a gyászos munkát, no és az sem elvetendő, hogy a társadalom többsége tolerálja-e majd az újabb nehézségeket, ami ránk vár. Nem lesz egyszerű menet. A következő fél évben még beljebb megyünk az alagútba és csak abban reménykedhetünk, hogy túloldalon lesz kijárat.
