„Ezek csekély fejlesztési összegek, látványos beruházást nem lehetett elindítani, arra jó, hogy összeugrassza a polgármestereket”

A vidéki Magyarország élhetőségének és népességmegtartásának támogatása, a városok és községek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása, valamint a települések közötti térségi együttműködések ösztönzése érdekében a Versenyképes Járások Program (VJP) 2026-ban is folytatódik – olvasható a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján. A program pénzügyi kerete járásonként most is 500 millió forint, amennyiben a járás székhelye megyei jogú város, míg az összes többi esetben ez az összeg járásonként 250 millió forint. A rendelkezésre álló összeg ötvenmilliárd, ezen kell osztoznia az ország valamennyi településének.

Mint arról beszámoltunk, a VJP keretét részben azokból a pénzekből töltik fel, amelyeket az egyes önkormányzatoktól vonnak el a tavalyihoz mért iparűzési adóbevétel-többlet alapján. Ha nincs ilyen többlet, vagy nem elegendő, a járási keretet az állam egészíti ki. A Magyar Közlönyben szerdára virradóra jelent meg, hogy az egyes településeknek mennyit kell befizetniük novemberben. Ez az elvonás egyébként csak az egyik, ami a településeket sújtja, hiszen a szolidaritási hozzájárulással is von el pénzt a városok egy részétől az állam.

 – fogalmazott lapunknak Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár baloldali városvezetője. Szavai szerint mindenki nyilván a saját községét, városát akarta előtérbe helyzeni, s minél nagyobbat kikanyarítani a járásokra eső pénzből, de azt csak a többiek rovására lehetett volna elérni, mert a keret nem lett nagyobb. Ráadásul ütközött a kistelepülések és a nagyobb városok érdeke is. Előbbieknek az volt a kiindulópontjuk, hogy ez a forrás eleve nekik lett „kipántlikázva”, hiszen nincs adóbevételük, így fejleszteni sem tudnak. A nagyobb települések, mint amilyen például esetünkben Polgár vagy Hajdúnánás – pedig azzal érveltek:

Polgáron egyébként a mostani második ütemben a járóbeteg szakellátás eszközparkját fejlesztik, illetve az egyik, a környékbeli lakosok által is sokat használt sportlétesítményhez vezető utat újítják fel. Az első ütemben a város és az ipari park között egy kerékpárút felújítására kaptak nyolcvanmillió forintot, de mivel ez az összeg meghaladta az ötvenmilliós határt, így egy bonyolultabb közbeszerzési eljárásban kellett részt venniük. A kivitelezést így még nem tudták elkezdeni, s vélhetően már nem is fogják a tél miatt, így a beruházás legfeljebb jövő márciusban indulhat el, vagyis biztosan nem lesz kész a jövő évi országgyűlési választásokra.

Siófok ellenzéki polgármestere, Lengyel Róbert szerint a VJP második ütemének meghirdetése egyértelműen választási kampányfogás, különös tekintettel arra, hogy a program első üteme még le sem zárult, az odaítélt összeget még meg sem kapták, így a kivitelezés sem indulhatott el, de már a második ütemben benyújtandó fejlesztésekről kell döntenie majd a járás településeinek, ha minden igaz még novemberben.

– mondta Lengyel Róbert. – Az sem biztos, hogy a jövő évi választásokig befejeződik, ugyanis a rekonstrukció csak részben fut ennek keretén belül, a másik rész állami beruházásként készül majd el, ugyanis a nővérszálló közös önkormányzati és állami tulajdon, mi csak az általunk használt, földszinti háziorvosi rendelőket újítjuk fel.

A városvezető hozzátette, a VJP komoly kompromisszum Siófok számára, ugyanis sokkal szívesebben költenék az adóbefizetéseket helyi fejlesztésekre, nem a járás más településeinek beruházásaira, főként, hogy utóbbira fizetik elvileg a szolidaritási hozzájárulást, mely az idén 873 milliós mínuszt jelentett a városnak.

– jegyezte meg Lengyel Róbert, aki szerint egyelőre képlékeny, vesztesei vagy nyertesei a programnak, ugyanis eddig 128 milliót fizettettek be velük, s 127 milliót nyertek pályázaton. – A befizetett összegből például megvalósíthatnánk a 65-ös főút melletti sportkomplexumot, sportpályákkal, kiszolgáló helyiségekkel, amelyre egyébként már koncepciótervekkel rendelkezünk, de sok helyi út is megújulhatna.

A program vesztesének tartja magát Szigetvár: a baranyai járásközpont-kisváros 131 milliós szolidaritási adót fizetett be az idén, s bár májusban nem kellett iparűzési adótöbbletet fizetniük, azt cikkünk írásakor még nem tudták, novemberben is így lesz-e. (Azóta kiderült, igen, vagyis nulla forint van náluk a novemberi fizetési kötelezettségnél). Mindenesetre a program keretében mindössze 20 millió forintot kaptak a járás szempontjából kiemelten fontos integrált szociális intézmény felújításának megtervezésére – a rekonstrukció amúgy több, mint 300 millióba kerül. Cseppet sem mellékesen a másik két, tervezett projektjük nem kapott támogatást.

– jegyezte meg Vass Péter ellenzéki polgármester, aki hozzátette, a második ütemben 104 milliót kérnek az integrált szociális intézmény felújításához. Felvetésünkre, észszerű döntés, avagy kampányfogás, hogy a kormány máris elindította a második ütemét úgy reagált: – Mivel a program első körében elfogadott fejlesztésekről még nem sok mindent lehet tudni, a második kört célszerűbb lett volna az első ütem tapasztalatainak és projektjeinek kiértékelése után elindítani.

Ezzel szemben Schwartz Béla, Ajka ellenzéki városvezetője szerint előnyös a második ütem korai kezdése, ugyanis az ajkai járás települései már az első körben, tavasszal megfogalmazták a további fejlesztési igényeket, s így ezeket korábban meg tudják valósítani.

– mondta Schwartz Béla. - A minisztérium négy pályázatot hagyott jóvá, ezek kivitelezése folyamatban van, s kettő bizonyosan be is fejeződik a választásokig. A mostani pályázati szakaszban a tavasszal közösen elfogadott projekteket adjuk be, csak módosított összegekkel és tartalommal. Nálunk gördülékenyen zajlott a VJP, ugyanis vannak a járásban olyan feladatok és célok, amiket érdemes és szükséges együttműködésben megvalósítani. Ez a program pedig ezt segíti. Ajka amúgy is, mivel a tavalyi iparűzési adóbevétel alacsonyabb volt, mint az azt megelőző évi, így nyertese a programnak.

Szilvásvárad, a Heves megyei üdülőfalu változatosan és gyorsan használta fel első körben a rá eső 54 millió forintot: vettek egy traktort, egy terepjárót és egy ebédhordó gépjárművet, szabadtéri kondiparkot hoztak létre és napelemekkel, villamos energiatárolókkal, légkondicionálókkal szerelték fel a községházát.

– tudtuk meg Szaniszló László polgármestertől. A balassagyarmati járásban, amely 29 települést foglal magába, idén az volt az elfogadott koncepció, hogy lehetőség szerint minden település körönként azonos összeget kapjon. Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere lapunknak elmondta: náluk az első ütemben a meglévő kutyamenhelyüket fejlesztették, a következőben pedig a kamerarendszert bővítik majd közel 9-9 millió forint értékben. Szavai szerint mivel náluk már idén tavasszal megegyeztek a polgármesterek mind a fejlesztési tervekről, mind a felosztott összegekről, s már akkor kidolgozták a versenyképes járások program második ütemének részleteit is, így most csak az elfogadott döntés szerint kell eljárniuk.

A nyírbátori járásban is így tettek: ott húsz település között kellett elosztani a keretet, s mindenütt a közbiztonság, illetve az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése lett a fő cél. Máté Antal, Nyírbátor baloldali polgármestere lapunknak elmondta: valójában a városuk „fizette ki” a két ütem félmilliárdos keretét az iparűzési többlet-adóbevételből, a környékbeli falvakban nincsenek működő nagy üzemek. A város a pénz szétosztásakor viszont nem érvényesítette „erőfölényét”, sőt hozzájárultak ahhoz is, hogy első körben a kistelepülések tudjanak biztonsági kamerákat vásárolni.