„Jelen formájában értelmetlen” – Politikai célokkal vádolják a Versenyképes Járások Programot, zúgolódnak az ellenzéki polgármesterek

- Le is lőhettek volna, ám végül inkább megsimogattak – mondta lapunknak egy megyei jogú város vezetője a Versenyképes Járások Programról (VJP), utalva rá, hogy a várt elvonás helyett települése nem járt rosszabbul, mintha saját célokra fordíthatta volna a program miatt központilag elvont összeget. A nagybefizető települések vezetőinek többsége hasonlóképp megkönnyebbült a program első ütemének pályázati elbírálása után, ám azért akadnak bőven, akik szerint komoly reformokra szorulna a VJP.

Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly ősszel jelentette be, hogy minden járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a VJP keretében: az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az 2024-eshez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A hivatalos verzió szerint a program növeli a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósulhatnak meg, s hogy ne fordulhasson elő, egy nagy önkormányzat elviszi a keret nagy részét, a pályázati előírások között szerepelt, egy projekthez minimum három település konzorciuma szükséges.

Ezt erősítette, hogy – mint arról lapunk elsőként beszámolt – a megyei egyeztetések kezdetekor Gelencsér Attila kaposvári fideszes honatya arról beszélt a somogyi polgármestereknek, hogy jövőre választás, ezért arra biztat mindenkit, olyan fejlesztéseket válasszon, melyek legalábbis látszanak a ’26-os választás előtt, mert a döntésnél ez prioritást élvez majd.

 - A Pénzügyminisztérium eredendően úgy kalkulált, hogy a járásból bő kétmilliárd kerül majd a közös kasszába, ehhez képest az 500 milliós minimumkeret csak úgy jött össze, hogy nagyjából a 40 százalékát az állam kénytelen kipótolni, ugyanis a járás hét településéből ötnek nem volt adótöbblete, vagyis mi tulajdonképpen nyertesi vagyunk a VJP-nek – tudtuk meg az érdi önkormányzat sajtóért felelős munkatársától. A járás 16 projektjéből Érd két konzorciumban érintett: traffipaxokat telepítenek a városban cirka 100 millióért, illetve a központosított egészségügyi ügyeleti rendszer mellett a hét település egy sajátot is működtetni fog.

A Dunai Vasmű válsága miatt Dunaújvárosnak nem volt olyan bevétele, amit be kellett volna fizetnie a programba, amelybe két projektet adtak be Nagyvenyimmel és Perkátával közösen, s ezek támogatást is kaptak: a kórházi parkolóépítésre 110 milliót, egy mammográfiás készülék beszerzésére pedig 65 milliót, igaz, 35 millió forint önrészt kell vállalniuk.

Debrecen tavaly 10,3 milliárd szolidaritási adót fizetett, emellett további 500 milliót vontak el tőlük a Versenyképes Járások Program keretében. Ennek ellenére a tervezett beruházások megvalósulnak, ugyanis eleve számoltak a fenti elvonásokkal – válaszolták kérdésünkre a fideszes Papp László vezette városházán. Hozzátették: Debrecen esetében az állami támogatások és az önkormányzati befizetések szaldója bőven pozitív. A VJP első ütemében konzorciumban 400 millió forintot kaptak – partnertelepülésük, Hajdúsámson 100 milliót –, az elnyert pénzből közlekedési cégük veszteségét csökkentik, míg Hajdúsámson az ivóvízellátó-rendszert fejleszti.

Jászberénytől tavaly 1,3 milliárd forintot vontak el szolidaritási adó címén, ami miatt több városi útfelújítás, közművezeték cseréje, új ivóvíz-kút fúrása, gépek beszerzése, informatikai fejlesztések, az önkormányzati ingatlanok és intézmények fejlesztése hiúsult meg, illetve maradt el – mondta lapunknak Budai Lóránt polgármester (Közösen Jászberényért Egyesület). Hozzátette:

- Közel 200 millió szolidaritási adót fizettünk be, emiatt önkormányzati utak felújításai maradtak el, míg a VJP-ből 80 milliót kaptunk Hajdúnánással és Tiszagyulaházával közösen – tudtuk meg Polgár polgármesterétől, Tóth Józseftől (Lokálpatrióta Mozgalom Egyesület). – A pénzből a város és az ipari park közötti kerékpárutat újítjuk fel.

Tiszaújváros 2024-ben közel 3 milliárd szolidaritási hozzájárulás megfizetésével járult hozzá - elvileg - a térség kisebb településeinek a felzárkóztatásához, tudtuk meg Fülöp György polgármestertől (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták), ami azt jelentette, hogy az adózók által befizetett több mint 5 milliárd forintnyi helyi iparűzési adó 58 százaléka az államkasszába vándorolt. Emiatt fontos fejlesztések maradtak el, sőt, már a működési kiadások is veszélybe kerültek. A VJP-ből ezzel szemben mindössze 52 milliós támogatást kaptak Sajószögeddel és Girinccsel közösen, a városra jutó 20 milliót az egészségügyi alapellátásnak helyet adó épület rekonstrukciójára fordítják.

Székesfehérvár tavasszal 500 milliót utalt át a program számára, melyet egy őszi befizetéssel kell majd még kiegészítenie a hivatalossá váló iparűzési adóbevételek ismeretében. A város a VJP-ből 234 milliót kapott vissza fejlesztésekre. - Hat projekttervet nyújtottunk be, ebből hármat fogadtak el – tájékoztatta a Népszavát Cser-Palkovics András kormánypárti polgármester. - Az egyik egy mammográf diagnosztikai eszköz beszerzése, amellyel a kórház vármegyei prevenciós munkáját segítjük. A másik egy meddőségi szakambulancia kialakításához biztosít majd támogatást, a harmadik a városi közösségi közlekedés vonalhálózati fejlesztésének működési költségeihez járul hozzá. Mindhárom esetben a szomszédos Táccal és Szabadbattyánnal alkottunk konzorciumot.

Cser-Palkovics András hozzátette, mindhárom fejlesztés a városon túlmutató, nagyobb közösséget érintő projekt, így a VJP célja találkozott hosszú évek óta hangoztatott javaslatával: a szolidaritási hozzájárulásként befizetett összegeknek legalább egy része abba a térségbe kerüljön vissza, ahol az képződött, azaz az adott agglomerációban élőket segítené. Emiatt készek a folytatásra, de fontos lenne, a jövőben ne az adónövekményből, hanem a szolidaritási hozzájárulás terhére finanszírozzák a programot.

Székesfehérvári kollégájával szemben Márki-Zay Péter szerint jelen formájában semmi értelme a VJP-nek: Hódmezővásárhely 577 milliós szolidaritási adót fizetett az idén, ám

- Jelen formájában értelmetlen a program, ezért is éltünk alkotmányossági panasszal – mondta az ellenzéki városvezető. – Elfogadhatatlan, hogy lehetőség van egyes települések politikai célzatú kizárására, kiszorítására. Jogállami keretek között kiküszöbölhető lenne, hogy politikai szempontoktól függetlenül forráshoz juthatna minden település, s akkor talán a programnak lenne értelme.

Győr a március 31-ig befolyt adóbevételek többlete kapcsán 1,68 milliárdot kellett, hogy befizessen, ehhez jön még majd a még feldolgozás alatt iparűzési adótöbblet.

- A járás 2 milliárdnyi összegre pályázott, a minisztérium összesen félmilliárdot hagyott jóvá, Győr valamilyen konzorciumban 8 fejlesztési igényt nyújtott be cirka 1,3 milliárd értékben – felelte megkeresésünkre Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere. – Biológiai szúnyoggyérítésre és térinformatikai fejlesztések 140 milliót kaptunk 21 partnertelepüléssel közösen, kamerarendszer fejlesztésre pedig 131,9 milliót. Meg kell jegyezni, ez nem plusztámogatás, hanem csak visszaszereztük a pénzünk egy részét, amit el sem kellett volna vennie a kormánynak. Az idén a szolidaritási adó több, mint 12 milliárdra emelkedett, ebből a helyzetből hoztuk ki a maximumot pályázatok beadásával és a saját pénzünk sikeres „visszanyerésével”.

Nagykanizsának a VJP-ba 122 millió forintot kellett befizetnie, ami az összes idei elvonás valamivel kevesebb, mint 10 százaléka. A város 13 tervjavaslatot adott be, ezek közül mindössze egyre, a mentőállomás 50 milliós fejlesztésére kapott támogatást. - A járási fejlesztési fórumon a térség polgármesterei leszavazták, hogy a teljes összeg 40 százalékára tehessünk javaslatot, ha már lakosságarányosan 60 százalék vagyunk – mondta Horváth Jácint, a zalai város ellenzéki polgármestere. – A mentőállomás fejlesztése amúgy szerepelt a céljaink között, de nem volt saját anyagi forrásunk rá. Szerintem a program működhet a jövőben, de csak úgy lenne értelme, ha valóban a térségi jelentőségű célokat támogatnának, illetve a fejlesztési fórumon ne a települések száma számítson, hanem lakosságarányosan döntsön a többség.

Több lapunk által megkérdezett településvezető is hasonlóképpen vélekedett, megjegyezve, egy nagyobb járásban nehéz sokakat érintő közös projekteket találni, nem véletlen, hogy bár az előírások között legalább három település összefogása kellett egy beruházástervhez, a gyakorlatban a minisztérium ezt meglehetősen nagyvonalúan kezelte, s szemet hunyt a földrajzi távolságokból adódó képtelenségek felett. Mint például Kaposvár esetében, ahol – ahogyan azt a Kapos-t hírblog észrevette – a város és a szomszédos falu közötti kerékpárút projektjének harmadik résztvevője egy, a beruházásban valójában érdektelen, 25 kilométerrel arrébb fekvő település.