üzemanyag;benzin;MOL;gázolaj;benzinár;üzemanyagár;Orbán-Trump találkozó;

Sokat lenyelnek a nagykereskedelmi áremelésekből a benzinkutak

Orbán Viktor most védte meg Washingtonban a rezsicsökkentést, kár, hogy az üzemanyagáron ez nem látszik

Fura üzemanyagáremelések.

Az elmúlt napokban meglódultak az üzemanyagárak: míg szombaton 4 és 8, addig kedden 2 és 5 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi díja. Igaz, ezt a kútár ma már szinte soha nem követi le pontosan. Olyannyira, hogy az elmúlt két hét során a gázolaj kiskereskedelmi árrése 23 forinttal körülbelül felére szűkült; a benziné kevésbé.

A mostani nagykereskedelmi árugrás azért különösen fura, mert amióta az USA október 23-án az orosz Rosznyeftyre és Lukoilra kereskedelmi tiltásokat lengetett be és így az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 60-ról 65-re ugrott, a kurzus lefelé csorog. Ráadásul a forint is rég nem látott erőt mutat, ami szintén árcsökkentést igényelne. Most piaci alapon emelés helyett lapunk szakmai forrásai szerint is vágni kellett volna a kútárakon. Ez különösen annak fényében sajátos, hogy Orbán Viktor pénteki washingtoni tárgyalásai során, legalábbis saját szavai szerint, épp most védte meg az olcsó olajimporttal együtt a rezsicsökkentést. 

Ez a töltőállomásokon legalábbis nem látszik.

Forrásaink a jelekből a Mol megnövekvő pénzigényére következtetnek. A nagykereskedelmi ár a kormány ama politikai elvárása miatt nő jóval a végfelhasználói felett, miszerint a hazai kútárak nem nőhetnek a környező államok (nyilván piaci alapú) díjai fölé. Így viszont a nagykereskedelmi árrés ugrása értelemszerűen a kiskereskedelmi esését hozza. Forrásaink ezt azzal magyarázzák, hogy míg a Molnak csoportszinten mindegy, a többlet nagy- vagy kiskereskedelmi ágából folyik-e be, ezzel visszavágja kiskereskedelmi versenytársai, vagyis a többi, kisebb-nagyobb lánc vagy állomás jövedelmezőségét. A szokatlan jelenség kapcsán, más fogódzó nem lévén, forrásaink a Dunai Finomító (Dufi) három héttel ezelőtti tűzesetének hatásaira gyanakodnak, bár ezt az összefüggést a Mol korábbi nyilatkozataiban elvetette.

Alaptalan riogatás az ezer forint feletti benzinár 

Hernádi Zsolt Mol-vezér pénteken a Donald Trumptól – Orbán Viktor szerint – örökre megkapott oroszolaj-beszerzési engedély feletti örömében azt is megerősítette, hogy e döntés nélkül jelentősen megugrottak volna az üzemanyagárak. Ezt a kormányzati keretezést, ami a Századvég ezer forint feletti üzemanyagárakkal riogató „tanulmányában” csúcsosodott ki, szakértők határozottan cáfolják. És nem csak azért, mert jelenleg az Orbán-kormány nem is engedi a hazai díjakat a környezők fölé. Hanem mert ha a Mol jelentősen a piaci árak fölé növelné kútdíjait, a többiek a környező államok - például az OMV - finomítóiból vásárolva jóval az emelt árak alatti tarifákat alkalmaznának - vélik.

E háttérerőfeszítések eredőjeként mindenesetre a KSH múlt héten közzétett októberi üzemanyagárösszehasonlítása gondmentes képet fest: a hazai benzin 574 forintos átlagtarifája 4, az 581 forintos gázolajátlag pedig 5 forinttal maradt el a figyelembe vett szomszédok középértékétől.

Morzsolódik a kutak árrése

A november 1-i hatállyal bejelentett 3 és 4 forintos nagykereskedelmi árcsökkentés helyett a töltőállomásokon a díjak 10 és 8 forinttal estek, majd mindennemű nagykereskedelmi árváltozás nélkül 8 és 6 forinttal ugrottak, a most szombaton bejelentett 4 és 8 forintból 1-1 forintos árcsökkentés, illetve drágulás lett, a keddi 2 és 5 forintból pedig csak a gázolaj drágult 3-mal - számítottuk ki a Holtankoljak.hu adatbázisa alapján. Míg október 28. és most kedd között a 95-ös nagykereskedelmi ára 10, a dízelé pedig 33 forinttal nőtt, a kutakon előbbi csak 3, utóbbi pedig 10 forinttal drágult.

Finomítói fordulatok

Bár a Dufiban történt robbantásról szóló sejtetéseket a Mol már az oltás utolsó óráiban cáfolta, Orbán Viktor tíz nappal később a belügyminiszterre hivatkozva arról posztolt, hogy még nem tudjuk, baleset, üzemzavar, vagy külső támadás áll a háttérben. De emlékeztetett, hogy a lengyel külügyminiszter egy bejegyzésében az ukránokat a magyar oroszolaj-ellátás mögött álló Barátság vezeték bombázására biztatta. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a kormányfővel együtt folytatott washingtoni tárgyalásai során a Mandinernek adott, szokás szerint baráti és a – mások által élesen megkérdőjelezett – kormányintézkedéseket üdvözlő interjúban a tűzeset kapcsán, mondhatni váratlanul, a külső behatás eshetőségét határozottan tagadta, hozzátéve: konteóelméletek keringenek, de a vizsgálat technikai problémára utal. (Információink szerint egy elfáradt cső repedhetett meg a belső túlnyomástól és az így kiáramló olajgőz kaphatott lángra.) Múlt héten a látszólagos ellentmondás kapcsán lapunknak az olajcégtől azt válaszolták, hogy a Dunai Finomító AV3 üzemében történteket követően a tűzesetben nem érintett üzemegységeket újraindították, így október végén csökkentett kapacitással újra elindulhatott az üzemanyagtermelés; zavartalan a munka, Magyarország ellátása biztosított; a kárfelmérés jelenleg is zajlik; "tényfeltáró munkacsoportunk a hatóságokkal közösen vizsgálja az esetet és helyreállítási tervet készít” – írták. A tőzsdén is jegyzett olajcsoport pénteken közzétett első háromnegyedévi gyorsjelentésének egy angol nyelvű melléklete arról tudósított, hogy a Dufi tűzesetének helyreállításáig a finomító 50-55 százalékon termel; emiatt nyersolajfeldolgozási tervük havi 250-300 ezer, éves szinten pedig mintegy félmillió tonnával 11,5 millió tonnára esik. Bár a közölt teljesítmény az Erste korábbi becslésénél rosszabb, az elemzőcég akár féléves javítást se zárt ki, míg a Mol saját feldolgozási becslése csak kéthavi kiesésre utal.

Gyors kommunikációs tűzoltás

A Molnak a washingtoni kormánylátogatás hajnalán közzétett első háromnegyedévi, angol nyelvű tőzsdei anyaga a kabinet és az olajcég hivatalos álláspontjánál kissé megengedőbben a Horvátországból kiinduló Adriát a Barátság-vezeték tartós kiesése esetén mintegy 80 százalékban alkalmasnak nevezte a Mol érintett százhalombattai és pozsonyi finomítója ellátására - szúrta ki a Hvg.hu. Pedig az, hogy az Adria csak egy megbízhatatlan kiegészítő olajútvonal, a magyar kormány orosz beszerzés melletti ádáz harcának oly szilárd pillérje, hogy azt Orbán Viktor még a Donald Trumppal folytatott zárt körű megbeszélések előtti közös sajtótájékoztatón is megjegyezte. (Igaz, a kormányfő korábban több alkalommal azt állította, hogy a Barátságon kívül Magyarországra nem is érkezik más olajcső.) Mindazonáltal péntek délutánra a Mol az angol beszámoló érintett sorait jóval Adria-ellenesebbre cserélte. A déli cső alkalmatlanságáról szóló vádakat, mérési adatok alapján, a horvát szakaszt üzemeltető Janaf, az ottani kormány és független szakértők is cáfolják.