Kellemetlen meglepetést hozott a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss konjunktúrafelmérése: a Magyarországon működő német vállalatok hangulata 2010 óta mindössze egyszer volt rosszabb, mint most.
A Befektetési Hangulat Index (BHI) –4 ponton áll, ami első pillantásra talán nem tűnik drámainak, de ha figyelembe vesszük, hogy a mutató +100 és –100 pont között mozog, és hogy a Covid évében sem volt ennyire alacsony, (noha azt azért figyelembe kell venni, hogy abban az évben a járványról már lehetett hallani, ám a fertőzés magyarországi kirobbanása előtt vették fel az adatokat) akkor sokkal beszédesebb ez az érték. Mindez azért is fajsúlyos vélemény, mert a külföldi vállalatok magyarországi jelenléte kapcsán lényegében nincs olyan mutató – akár a befektetéseket, akár a foglalkoztatottak számát, de akár az árbevételt tesszük mérlegre –, amely esetében ne a német vállalatok rendelkeznének a legnagyobb részesedéssel.
A friss felmérésben mindössze a vállalatok 16 százaléka számít javuló gazdasági környezetre, növekedésre miközben 43 százalék pedig nem számít fellendülésre. Saját helyzetüket tekintve sem optimisták: csupán 26 százalék mondta, hogy javult a cégük állapota, ami 2010 óta a legalacsonyabb arány. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha az üzleti kilátásokat tesszük mérlegre. Az ezen a téren javulást váró 24 százaléknyi kör 2010 óta mindössze két évben (2012-ben és 2013-ban) volt ennyire alacsony. Azokkal az évekkel összevetve talán csak az jelent most pozitívumot, hogy akkor a saját céget érintő üzleti várakozások tekintetében nagyobb volt a további romlást előrejelző német társaságok száma.
Sajnos az utóbbi adatokat régiós kitekintésben mérlegre téve is az látszik, hogy nemcsak az elmúlt évekre visszatekintve éli az egyik legrosszabb időszakát a magyar gazdaság, hanem a környező országok is jobban teljesítenek – mutatott rá Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője. Régiós összevetésben Magyarország szerepel a legrosszabbul a saját üzleti helyzet megítélése alapján, és az üzleti kilátásokat tekintve is csupán Szlovákia marad mögöttünk. Miközben Csehország, Lengyelország vagy Románia legalább időnként képes pozitív hangulati kilengésekre, nálunk mintha beragadt volna a pesszimista mutató.
A felmérés azt is világosan megmutatja, hogy mi nyomja leginkább a német cégek vállát. A legnagyobb nehézség a gyenge kereslet: a válaszadók 62 százaléka aggódik emiatt. A második legfontosabb probléma a megugró munkaerőköltség, amit a cégek fele jelölt meg. A harmadik pedig az, amiről ma már egyre gyakrabban hallani: a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika. A vállalatok 42 százaléka emiatt aggódik, minden harmadik pedig a jogbiztonságot is hiányolja. Ezek a félelmek ráadásul nem új keletűek: évek óta stagnálnak magas szinten.
Ha ezekben a számokban mindenáron szeretnénk kedvező elemet találni, akkor az az lehet, hogy ágazati bontásban az ipari cégek körében a legalacsonyabb a gazdaságpolitika (26 százalék) és a jogbiztonság (17 százalék) miatti aggodalom. Az utóbbi időben számos különadóval sújtott kereskedelmi társaságok esetében viszont ezek ijesztően magasak. A német kereskedelmi vállalatok csaknem kétharmada szerint a gazdaságpolitika problémát jelenthet saját cégük működése számára, míg a jogbiztonsággal – az átlagértékhez hasonlóan – valamivel több mint 30 százalékuknak van gondja.
Nagy változások kellenének
Az idén a GDP-növekedés várhatóan 0,3 százalék körül alakul. Jövőre ez 2,4, majd 2027-ben 2,6 százalék lehet – jelezte Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet vezetője a konjunktúrajelentés bemutatóján. Hozzátette: ahhoz, hogy a fejlett gazdaságokhoz – és már Lengyelországot is ide sorolta – belátható időn belül felzárkózzon Magyarország, évi 7–8 százalékos növekedési szint kellene. A szakértő gazdasági elemzésének, és egyben Magyarország romló teljesítményének egyik sarokpontjának nevezte, hogy a termelékenység fejlődésében meg sem közelítjük egykori régiós versenytársainkat. Ebben a mutatóban 1995-höz képest 63 százalékos növekedést értünk el 2024-ig, ám Szlovákiában és Lengyelországban 124 és 156 százalékos fejlődést regisztráltak hasonló időszakban.
A keresletet mérsékelheti a bankadó emelése
A GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalékra emelésével kapcsolatban Kozák Ákos annyit jelzett, hogy a növelés mértéke meglepte. Ezzel együtt maga az emelés nem, hiszen az idei költségvetésben nem volt benne az év elején még a lakhatási program, a háromgyermekes édesanyák támogatása vagy a 14. havi nyugdíj sem. A Népszava azon felvetésére, hogy a bankadó tervezett jövő évi emelése a keresletre lehet-e negatív hatással, Dirk Wölfer annyit mondott, hogy a keresleti oldalt, az eredményességet csökkentheti, ám további részletekbe nem kívánt belemenni.
