A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt, mivel a pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan tükröződnek Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin – közölte a szervezet egy, lapunknak is megküldött tájékoztatásában.
A közleményben felidézték, hogy az extraprofitadó 2022-es, eredetileg két évre tervezett bevezetésekor már jelezték: az intézkedés nemcsak a bankok eredményességét rontja, hanem a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait is kedvezőtlenül befolyásolja. Hozzátették, hogy a bevezetés idején 18 százalékos irányadó kamatszint mostanra 6,5 százalékra csökkent, így az extraadó indokoltsága megszűnt, ezért azt ki kellene vezetni.
Nagy Márton bejelentette, hogy a vártnál rosszabb gazdasági mutatók miatt emelik a jövő évi hiánycélt és a bankadót isEmlékeztettek arra, hogy a hazai bankok többször is kifejtették: a több száz milliárd forintnyi hagyományos adón felül kivetett extra terhek súlyosan torzítják a pénzügyi közvetítőrendszer piaci folyamatait. Ezáltal nemcsak a szektor hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét gyengítik, hanem a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalmat is csökkentik.
A közlés szerint a bankokra vonatkozó adó- és szabályozási rendszer, valamint annak gyakori változtatásai közvetlenül hozzájárultak az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági tendenciáihoz, beleértve a beruházások alacsony szintjét, a tartósan magas inflációt és a gazdasági növekedés elmaradását. A magyarországi bankok 2025-ben a hagyományos adókon felül 842 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában a költségvetési előirányzat szerint. Ez az összeg nem tartalmazza a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM-telepítési kötelezettség és a várhatóan emelkedő ingyenes készpénzfelvételi limit további, több tízmilliárd forintos hatását.
Alkotmánybírósághoz fordul az OTP az ATM-törvény miattA Bankszövetség kiemelte, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése közös érdek, ehhez pedig elengedhetetlen a hitelállomány bővítése, ezért a hazai bankok aktívan részt vesznek az államilag támogatott programok megvalósításában. A most tervezett intézkedés azonban ellentétes a hazai gazdasági szereplők és a lakosság érdekeivel, rontja Magyarország megítélését, és indokolatlan előnyhöz juttatja a határon átnyúló szolgáltatást nyújtókat, ezért a Bankszövetség határozottan ellenzi azt – zárul a tájékoztatás.
