Motorháztetők és autóajtók sorakoznak az acb Galéria fehér falain, mintha csak egy karosszériaműhelyben lennénk. Amit látunk: Selma Selman boszniai képző- és performanszművész egyéni tárlata, amelyen a kiállított hulladék alkatrészeken maga az alkotó szerepel érzéki pózokban megfestve – például egy Mercedes-Benz motorháztetőjén. Lírai üzeneteket olvashatunk tőle, amelyeket egy Omer nevű férfinak címzett – ezeket piros festékkel írta fel fekete autóajtókra. És noha a művek a hideg, fémes csillogásukkal és üvegfelületükkel első blikkre nyers erőt sugároznak, a rajtuk olvasható szövegek és a szuggesztív portrék mégis lágyságot és költőiséget kölcsönöznek nekik. Az alkotó idén számos rangos egyéni és csoportos nemzetközi kiállításon vett részt, többek közt az amszterdami Stedelijk Múzeumban, a bázeli Art Basel művészeti vásáron, a New York-i MoMA PS1 nevű művészeti központban, és most a magyar közönség is láthatja a legújabb munkáit.
– Boszniában nőttem fel, a családom roma származású, és nálunk a romák fémhulladékkal kereskednek, én viszont a művészetemben a fémnek meg akarom változtatni az értékét, merthogy fémhulladékkal dolgozni nem megbecsült munka – mondta lapunknak a művész. Hozzátette: ő mint alkotó, a fémet átértelmezi azzal, hogy képet vagy szöveget fest rá, majd elhelyezi egy múzeumban vagy galériában, hogy az emberek azt jobban értékelhessék. Selma Selman ezt az újrahasznosító gyakorlatot az értékek transzformációjának, átalakításának hívja.
– Édesapám tavaly halt meg, és volt egy roncsetelepe, amit én örököltem tőle. Ebben elpusztítunk autókat, számítógépeket, mosógépeket, bármit, amit találunk, hogy azt újrahasznosítsuk. A művészetemhez pedig ugyanezeket a tárgyakat, anyagokat használom fel, és ezekre festek. Amikor fiatal művész voltam, vászonra alkottam, de már undorodom tőle, így csak fémre tudok festeni, a gyönyörű fémelemekre, és új személyes, történeteket találok ki hozzájuk – mondja. A művek viszont a globális kapitalizmus körforgására is reflektálnak: a nyugatról érkező autókat Selman a festészetével átértelmezi, majd kiállításokra viszi azokat – akár nyugati galériákba –, ahol az egyes autóelemek új életet élnek immár a művészeti térben, amelyben a műgyűjtők újra megvásárolhatják azokat.
A tárlaton igencsak vonzzák a szemet az említett fekete autóajtókra piros festékkel írt üzenetek, amely képsorozat a Levél Omernek (Letter to Omer) címet viseli. De ki is pontosan ez a férfi? – Omer egy kitalált személy, akihez gondolatokat és történeteket írok, általában levél formájában. Omer pedig bűnös mindenért, de egyben ő a legjobb ember a világon. Ezekben a fiktív történetekben ő Japánban él, én pedig Jordániában – meséli Selman, majd hozzáteszi: a sztorik ötven százaléka valóság, a másik fele fikció. Az egyik autóajtón például ez áll: „Kedves Omer, én egy gyönyörű, fekete lyuk vagyok, és annyira szerelmes vagyok a semmibe”. Míg egy másikon: „Kedves Omer, a lyuk a lelkemen nem egy seb, hanem az őröm. Érints meg, és égni fogsz”. – Több önarcképemen szintén fekete lyukakat látni, mintha azok a lelken vagy a tudatban léteznének. Merthogy semmik vagyunk, és ezt el kell fogadnunk – vallja a művész, kiemelve, hogy noha a portréi rá hasonlítanak, ez nem jelenti azt, hogy őt is ábrázolják.
A tárlaton színes ceruzával és zsírkrétával rajzolt képeket is láthatunk, amelyeken a nőalakok félve tekintenek a semmibe, vagy vért könnyeznek, vagy sebek borítják a testüket. Ezekkel a művekkel Selman a világ brutalitását akarja megragadni, melyet ő maga is érez. De figuráinak végtagjai olykor különféle irányokba nyúlnak vagy alakulnak tovább. A tárlaton az egyik ezüstszínű motorháztetőn például egy meztelen nőalak egyik karja nagy méretű szárnnyá terebélyesedik. – Ezzel a képpel a francia filozófus, Simone de Beauvoir egyik mondására utalok: „levágják a szárnyait, és azzal vádolják, hogy nem tud repülni”. Én úgy érzem, a mai világ, és különösen a férfiközpontú, patriarchális társadalom is ezt várja el a nőktől, hiszen levágják a szárnyaikat, megtagadják tőlük a lehetőségeket, de közben elvárják tőlük, hogy érjék el a céljaikat. Én viszont vigyázok arra, hogy ne vágják le a szárnyaimat, hogy tudjak még repülni.
Infó: Selma Selman: Fana. Kurátor: Kopeczky Róna. acb Galéria, Budapest, VI. kerület, Király utca 76. Megtekinthető december 4-ig
Névjegy
Selma Selman bosznia-hercegovinai roma származású képzőművész és aktivista, aki jelenleg váltakozva él és alkot Amszterdamban, New Yorkban és Bihácson.
