„Az biztos, hogy Donald Trump nem másoknak akar jót”

Van igazság David Pressman pénteken elhangzott értékelésében – fogalmazott a Népszavának Lattmann Tamás nemzetközi jogász a tegnap esti Orbán-Trump-találkozóról.

Hazánk volt amerikai nagykövete azt írta, a magyar miniszterelnök útja azért jött létre, mert Magyarország gazdasága romokban hever, és az oroszok a kőolajszállítással finanszírozzák harcát a függetlenség ellen, és mint ismert, a pénteki Orbán-Trump-találkozó azzal ért véget, hogy korábbi állításával szemben Donald Trump végül engedett, Orbán Viktor megkapta a teljes szankciómentességet orosz kőolaj és földgáz vásárlásának a tilalma alól. Ezen túl az amerikaiak a paksi bővítést sújtó büntetőintézkedéseket is eltörölték.

Lattman Tamás szerint tény, hogy a magyar gazdaság tényleg számos ponton függ az orosz nyersanyagtól, de úgy vélte, már az Orbán-kormány is érzi, hogy lassan diverzifikálni kellene. Csakhogy – tette hozzá a szakértő– ez technológiai és infrastrukturális átállást igényelne, ami egyik napról a másikra tényleg nem megoldható. A magyar kormány most inkább időt próbált nyerni – hangsúlyozta, leszögezve: nincs igazi alternatívája valamilyen kompromisszumos megállapodásnak. – Az egész biztos, hogy Trump sem másoknak akar jót, ő nagyon szeretné Európába tolni az amerikai LNG-t. Orbán pedig most úgy csökkentheti az orosz függést, hogy közben Trumpnak is kedvez, így két legyet üthet egy csapásra – mondta.

Trump viszont a találkozó előtti sajtótájékoztatón még nem adott konkrét választ arra, hogy – korábbi szavaival ellentétben – enged-e Magyarországnak az orosz kőolajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt sújtó szankciók kérdésében. Lattmann ezt úgy magyarázta: Trump rutinból nem foglal állást, amíg nem tudja, mit kap cserébe, ráadásul Orbán jóval felkészültebb nála ebben a kérdésben. Ahogy sokan elfelejtik, hogy neki még a szenátuson is át kell vernie ezt a kérdést, nem úgy, mint Orbánnak a saját parlamentjén.

Lattmann felhívta a figyelmet, hogy az amerikai média nem kapta fel a látogatást, így a saját médiagépezet és a közösségi tér miatt fontosabbak az itthoni benyomások. Bár Lattmann úgy vélte, a lényeg nem is az utazás látványossága, hanem az, végül milyen konkrét megállapodások születnek, és Orbán miként majd el itthon – mert előbb utóbb- el kell – hogy hirtelen mégsem az orosz energia a legjobb és legolcsóbb. Ha a korábbi propandisztikus narratívát meg tudják fordítani, az kommunikációs bravúr lesz – hangsúlyozta.

A szakértő a péntek napközbeni bejelentéseket is árnyaltan látja. Szerinte az amerikai fűtőelem-vásárlásról szóló bejelentés önmagában nem jelent sikert, inkább egy nagyobb alkuba illeszkedhet. „Ha az USA-ból jön majd az ellátás Paksra, azzal az amerikaiak is bekerülnek a buliba, és talán enyhülhet az orosz energiát illető szankciós hozzáállás. Illetve ezt még talán az oroszok torkán is könnyebb lenyomni – magyarázta.

Energetikai és fegyverbiznisz

Ritka a magyar miniszterelnöki és amerikai elnöki találkozó, ezért ezeket az alkalmakat a magyar diplomácia mindig igyekszik felhasználni üzleti lobbizásra, a hazai cégek javára. Ebből a szempontból a legnagyobb PR-fogás Horn Gyula miniszterelnök Bill Clintonnál tett 1995-ös vizitje volt, amikor a magyar diplomácia elérte, hogy a Fehér Ház kertjébe beállhasson egy, az USA-ban gyártott Ikarus (NABI) busz, amelyet az amerikai elnök még vezetett is.

A 180 fős mostani miniszterelnöki delegációba is szép számmal kerültek üzletemberek: Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója; Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója; Jászai Gellért, a 4iG; Mátrai Károly, az MVM; és Jákli Gergely, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, illetve Póser Zoltán, az állami N7 Holding első embere. A delegáció tagja továbbá Kis-Márton Vidor, a Continest vezérigazgatója, valamint Sárosi Lajos, a HungaroTrial vezérigazgatója.

A lista elején szereplő Orbán Gábor és a Richter már ma is jelen van az USA-ban – ráadásul a gyógyszercég egyik legfontosabb piacáról van szó. A Richter több gyógyszerét is forgalmazza az Egyesült Államokban, és a közeljövőben új terméket is piacra vinnének, miközben a Trump-adminisztráció a külföldi gyógyszergyártók megadóztatására készül – emiatt érthető, hogy a delegáció tagja lett a Richter első embere.

A többi üzletember az energetikai iparból érkezett – a MOL, az MVM és a Paks II. vezérei. Előbbi két cég az amerikai földgázvásárlási ügyletek miatt kerülhetett be a delegációba. Emellett az Orbán-kormány szorosabbra fűzné a nukleáris ipari együttműködést is a két ország között: szó van arról, hogy a jövőben nemcsak az oroszok, hanem amerikai cégek is ellátnák fűtőelemekkel a Paksi Atomerőmű blokkjait – ez pedig az MVM-et és a Paks II. Zrt.-t is érinti. – Az elérhető legmodernebb amerikai technológiát vesszük meg: így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből ki se kelljen hozni az elhasznált fűtőelemeket, és ott lehessen őket biztonságosan tárolni – mondta a miniszter.

 A 4iG emellett űripari részleget is épít. Jászai már feltűnt 2024 decemberében is Orbán Viktor oldalán Donald Trump Mar-a-Lago-i rezidenciáján, ahol Elon Muskkal is tárgyalt a magyar cég műholdprogramjáról – amely Musk cége számára is érdekes lehet.

Az Egyesült Államokban egyébként nem a külföldi kifektetések, hanem épp az idegen tőke és a gyártás bevonzása van napirenden: ez Donald Trump vámpolitikájának egyik sarokköve. Így inkább olyan üzletek várhatók, amelyek a magyar adófizetőknek okoznak pluszköltségeket; jobb esetben technológiai együttműködésekre nyílhat lehetőség közép- és hosszú távon néhány cég esetében