történelem;Donald Trump;álhírek;

A Tisza Párt október 23-i tüntetésén többen lehettek, mint a békemeneten

Álhírek régen és manapság

Sajnos az újabb kori álhírek között volt, ami emberéletekbe került.

A történelem tele van álhírekkel. Pontosítsunk: téves hírekkel, elferdített tényekkel, amelyekre viszonylag hamar fény derült. Ezeket propagandacélokra használták fel hadseregek, kormányok és a fennálló rend újságjai. Szép példája az ilyen álhíreknek az a tény, hogy 1589-ben a pápa hálaadó misét celebrált a spanyol hajóhad (Armada-Ármáda) Anglia fölötti győzelmének álhíre hallatán. Gondolom, kicsit csalódott lehetett, amikor megtudta, mi történt valójában ezzel a szépen felvonult, de aztán alaposan megtépázott, szétesett hajóhaddal.

De menjünk közelebb, a hazai történelemhez. Miután Jellasics 1848-ban betört Magyarországra, Pákozdnál megtanulta, hogy a magyar tüzérek jól céloznak és jobb lesz visszavonulnia. Erről Pulszky Ferenc ír emlékirataiban: „A bécsi hivatalos lapban egy rövid sürgöny: »A bán megverte a magyarokat, s meglepő szárnymozdulattal Győrbe érkezett.«” Jellasicsnak ezt a „rugalmas elszakadását” (így hívták a német csapatok menekülését a második világháborúban) Petőfi minősítette keresetlen szavakkal: „Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva…” Amikor megtudták az igazat, a bécsi lapok még rátettek egy lapáttal: igen, hát Jellasics, meglehet, a jobb tüzérség miatt vesztett, de a magyar ágyúkat francia tüzérek kezelték! A bécsiek mindössze 140 évet tévedtek.

Sajnos az újabb kori álhírek között volt egy, ami emberéletekbe került: 1956 novemberében az amerikai propaganda hatására elterjedt a valótlan hír arról, hogy hamarosan ENSZ-csapatok érkeznek Magyarországra. Nem hiszem, elhangzott-e ez valóban a Szabad Európa Rádióban, de a hír elterjedt és hozzájárult egyes helyeken a további fegyveres ellenálláshoz. Nagy volt a különbség az ENSZ közgyűlésén elhangzott szavak és a tények között: a szovjet megszállók még ENSZ-megfigyelőket sem engedtek be az országba.

Érdekes, hogy az újabb időkben Donald Trump és hívei hogyan bánnak az álhírekkel: teljesen önkényes akciókat alapoznak olyan hírekre, amelyek igazságtartalma azonnal megkérdőjelezhető. 

Ilyen volt, hogy nem Joe Biden, hanem ő nyerte meg a 2020-as választásokat, újabban pedig a Kanadával szembeni vádja a nagyarányú fentanil-csempészetről, vagy épp az, hogy anarchia uralkodik olyan amerikai (demokrata többségű) városokban, mint Portland és Chicago. Nyugodtan elmondhatjuk, Trump uralmának egyik fontos, szinte állandó tényezője a valótlan, mert mesterségesen felnagyított, vagy kiforgatott hírek használata. Ebben a tekintetben európai hívei is követik: amikor a kormány szóvivője azt állítja, október 23-án többen voltak az úgynevezett (más országokból is támogatott) „békemeneten”, mint a Tisza Párt tüntetésén, a két tüntetésről készült fényképek alapján valótlant állít. Kérdés, hogy ez az álhír befolyásolja-e egyáltalán az úgynevezett „bizonytalanok” jövő évi választási kedvét, vagy éppúgy lepereg a tiszásokról, mint a Fidesz korábbi próbálkozásai? Szerencsére már Magyarországon is működik a Lakmusz, amelyik kiszűri az álhíreket – én az ellenzék helyében minden magyar településre próbálnám eljuttatni ezt az interneten elérhető kiigazító forrást. Amit persze be is lehetne tiltani, mint az „ellenséges propaganda” részét, de ezt azért nem ajánlom az állandóan Brüsszelre mutogató és színtiszta putyini szövegeket visszhangzó magyar kormánynak.

Van két nap az évben – az „üdvözült lelkek emléknapja” (mindennapi szóhasználatban: mindenszentek) és a halottak napja –, amikor aki csak teheti, meglátogatja elhunyt szerettei sírját, vagy azt a helyet, ahol elhelyezték hamvaikat, hogy gyertyát gyújtva emlékezzen, letéve a kegyelet koszorúit/virágait.