Kevesebb a víz a Balatonban, de a jövő nyár miatt nincs pánikhangulat

„Akinek csónakja van, az Őrház utcai strandon jönne segíteni kiásni egy folyosót az iszapban, hogy ki lehessen menni csónakkal horgászni? Körülbelül 17 méter hosszú, 1 méter széles és nagyjából 20 centi – egy ásónyomnyi – mély árok kellene. Várom a jelentkezőket, 4 ember úgy másfél óra munka, gumicsizma elég, 2 ásó, 2 nagyobb kapa kell hozzá” – volt olvasható a kétségbeesett felhívás Balatonmáriafürdő közösségi oldalán, újabb jelét adva, hogy Balaton megszokottnál alacsony vízállása egyre több gondot okoz a déli parti településeken, mind több a szárazulat a mederben. Az ezekről készült képek futótűzként terjednek az online felületeken, mind több aggodalmat kiváltva.

A tó átlagos vízállása alig egy hete alig 64 centiméter volt, jelenleg 67. Tavaly és tavalyelőtt ilyenkor 92-93, 2022-ben 70, 2021-ben 86, öt éve 98 centin állt a mérce, míg az évezred legalacsonyabb vízállását, 23 centit 2003 októberének közepén mérték. Ettől még több, mint 40 centi választja el a Balatont, ráadásul az ősz második felében jellemzően megérkező esőzések jelentősen kompenzálni tudják a vízhiányt: két éve például december második hetében meg kellett nyitni a siófoki Sió-zsilipet, ugyanis két hónap alatt 30 centinyi csapadék esett, s tartósan átlépte a 110 centis, téli üzemi vízszintet. A 22 évvel ezelőtti, nagy vízhiány utáni nyári szezon amúgy 82 centiről indult, azaz októbertől júniusig 0,6 méterrel emelkedett a vízszint.

Ezek után nem meglepő, hogy a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint nincs ok aggodalomra. Facebook-posztjukban el is magyarázták, hogy a Balaton vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a jelenlegi érték nem veszélyezteti sem a tó élővilágát, sem a vízminőséget, a jelenleg tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását jelzi, hanem a Balaton természetes működésének része. A kutatók emlékeztettek rá, fontos különbséget tenni a társadalmi elvárások és az ökológiai szempontok között: a horgászok, fürdőzők és turisztikai szereplők számára a magas vízszint tűnhet ideálisnak, ugyanakkor az élővilág számára a mérsékelt vízszint-ingadozás elengedhetetlen, a tartósan magas vízállás hosszabb távon épp a parti élőhelyek és a nádasok pusztulásához vezethet. Megállapították, nincs ok aggodalomra, de szükség van a klímaváltozással összefüggő új hidrológiai jelenségek folyamatos megfigyelésére és az esetleges beavatkozások tudományos előkészítésére.

Persze a tóparti önkormányzatoknak inkább a társadalmi elvárások fontosak, főleg az idei nyári szezon után, amely – bár hivatalos adatok még nincsenek, hiszen a vállalkozók csak később fizetik be a helyi adókat – gyengébbnek bizonyult, mint az előző években, többek között a többszöri árvaszúnyoginvázió, a kaotikus tömegközlekedés és a korábbinál hűvösebb időjárás miatt.

- Természetesen figyeljük a híreket, de a Balaton vízállásának kérdése az önkormányzaton túlmutató, szakmai feladat – mondta a Népszavának Balog Mátyás balatonmáriafürdői polgármester. – Tapasztalataink szerint 8-10 évente ciklikusan megismétlődik az alacsonyabb vízszint, így nem érdemes pánikolni, a természet eddig is megoldotta a problémát, reménykedünk benne, ezúttal is így lesz majd. Ha pedig emberi beavatkozás szükséges, az sem a települések feladata, ott a vízügy, a limnológiai intézet, a szakemberek bizonyosan lépni fognak.

Balog Mátyás hozzátette, egyelőre a helyi vállalkozók sem aggódnak, az ősz amúgy sem alkalmas a fürdésre, vagyis az ilyenkor érkező vendégeket nem zavarja az alacsonyabb vízszint, jövő nyárig pedig visszatelhet a tó.

- Nyilván szóba kerül, hogy jelenleg kevesebb a víz a tóban, de a helyi vállalkozók közül még senki sem keresett meg emiatt, vagyis nincs pánikhangulat a jövő nyár miatt – magyarázta Csákovics Géza, Zamárdi polgármestere is, aki hozzátette, érdemes hinni a szakembereknek, hogy a tónak szüksége van vízszint-ingadozásra, s hogy az állandóan magas vízállás rossz az élővilágnak. – Sokkal nagyobb probléma a Balatonnál, hogy kevesebb a turista, aki nemcsak néhány napra érkezik, hanem hosszabb ideig marad. Mi is tapasztaljuk, egyre több az úgynevezett fürdőturista, aki reggel jön, este megy, a szabadstrandokat keresi, s alig költ valamit. Az alacsony vízszint sok esetben még pozitív is, a kisgyerekes családok sokkal jobban kedvelik, mint a magas vízállást.

Ugyanezt tapasztalták Balatonföldváron is: Herényi Károly alpolgármester állította, a vízszint miatt a kikötők mellett nagyobb lett a mesterségesen kialakított plázsterület, s ezt kifejezetten élvezték a vendégek és a kikötőkben sem okoz gondot az alacsonyabb víz.

- A szezon rosszabb volt, mint a korábbi években, de nem a Balaton vízállása miatt – erősítette meg kollégáit. – Emberi beavatkozásra szerintem nincs szükség, még országgyűlési képviselő voltam, amikor a kétezres évek eleji negatív vízszintrekord idején a parlamentben is felmerült a vízpótlás kérdése, akkor a Rába és a Rábca merült fel, ahonnét vizet lehetne szó szerint átcsatornázni. Szerencsére ötlet szintjén maradt az elképzelés, s a természet meg is oldotta a problémát. Most sem lesz másként valószínűleg, ám az egyre hosszabb aszályos időszakok, illetve a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség miatt a tó környékének vízmegtartási képességét mindenképpen növelni kellene: esővíztározókra lesz szükség, melyekből aztán vissza lehet vezetni a vizet a Balatonba. Csak mellékesen jegyzem meg, az emberek ilyen esetekben mindig az önkormányzatoktól várják el a megoldást, ám a Balaton medre állami terület, így a víz visszahúzódásával megjelenő szárazulatok is, azaz semmit sem tehetünk, még ha akarnánk sem.