- Olyanok lettünk, mint egy régimódi kupleráj: piros lámpa, diszkrét asztali fények, s emiatt a hangulat is bensőségesebb valahogy – neveti el magát az először névtelenséget kérő, aztán végül unokatestvére nevét használó Zoltán. – Az árvaszúnyog-rajzás egy teljesen új arculatot hozott számunka, de lépnünk kellett, különben lehúzhattuk volna a rolót.
Balatonföldváron járunk, kőhajításnyira a tótól, s persze a nádastól. Erősen szürkül, az utcai lámpák már éledeznek, s bár augusztus utolsó hetét jegyezzük, a nyár derekát idéző időjárásnak köszönhetően a vendégek sem maradnak el. A vártak és a hívatlanok sem, bár utóbbiakat inkább a pokolba kívánták. Július vége után ugyanis ismét itt az árvaszúnyog- invázió, mely immár nemcsak Siófokot és környékét érinti, hanem – igazságos módon, khm… – az egész tópartot. Csak miután jócskán korábban sötétedik, mint egy hónapja, a milliónyi zöldszúnyog is hamarabb szállja meg a partmenti területeket. Tömegével döngenek mindenhol, ahol fényt látnak, ellepik az utcai lámpákat, a fényforrások alatt parkoló autókat, megszállják a vendéglátóhelyeket, belerepülnek a fagylaltos tégelyekbe, a felszolgált ételekbe és italokba, de tele lesz tőlük az emberek szeme, szája is.
- Amikor a júliusi, siófoki esetekről olvastam, hallottam, azt hittem, kicsit felfújják a történteket, megy a szokásos hiszti egyes vendéglősök részéről, de belátom, tévedtem, megkövetem őket, ez tényleg minősíthetetlen – folytatja Zoltán. – Az átlagos rajzást megszoktuk, így amikor a múlt hét végén ideért ennek a mostaninak az első hulláma, én is elgondolkodtam, hogy megy a kukába a nyár vége.
Két napig olvasgattam a neten, mi az istent lehetne csinálni, de csak a semmit és a fénymentességet találtam, melyek közül egyik sem ideális megoldás. Aztán hallottam, hogy Siófokon megoldották: kicserélték sötét, meleg fényekre a lámpaégőket, az bejött.
Próba szerencse alapon mi is megcsináltuk, és valamennyire tényleg működik! Nézze meg, kint a lámpáknál megy az őrület, itt pedig egész kezelhető a helyzet!
Zoltánék az első két nap este nyolckor bezártak, vendég híján értelmetlen volt megpróbálni kitartani, bevallása szerint így néhány százezer forint veszteséggel megúszták. Persze a forgalom most sem verdesi az eget, de ahogy mondja, elzötyögnek, ráadásul a vendégek is értékelik a korábbinál meghittebb környezetet. A veszteségminimalizálásra törekvés nem egyedi, a megkérdezett vendéglátósok megannyi praktikát felsorolnak: akad, aki csak a placc sarkaiban hagyja égve a világítást, így küzépen a félhomályban kevesebb a szúnyog, mások a szúnyogriasztó gyertyákra/fáklyákra esküsznek, de az igazi védelmet a zárt helyek jelentik. Ám azoknál is, sokszor az utcai lámpáknak köszönhetően fényárban úszó főbejárat helyett mellékajtók felé terelik a vendégeket, mivel a központi ajtót vastagon belepik az árvaszúnyogok.
- A citrom a kedvenc – ironizál a fonyódi kikötő egyik fagylaltosa. – Mármint nem a vendégeké, hanem az árvaszúnyogoké. Jönnek a fehérre, mint a veszedelem, a forgalom meg apad,
hiszen ki szeretne szúnyogos fagylaltot nyalni. Tudom, Máriafürdőn tücsköst is kínálnak, de az más, ott meg van pirítva, próbáltam, észre sem veszi az ember, hogy rovart eszik. Itt viszont beleragadnak a gombócba, zümmögnek, gusztustalan az egész, én sem vennék…
A vállalkozó esti forgalma úgy a negyedére-ötödére esett vissza, korábban sokan a padokra telepedve nyalták-kanalazták a fagylaltját, most nemhogy kényelmesen leülni lehetetlen, de még a sorban állás is felér egy Canossa-járással: a néhány perc várakozás alatt zöldszúnyogok lepik el az emberek haját, ruháját.
- Még beszélgetni sem tudunk – állítja egy kitartóbb vásárló –, belerepülnek az ember szájába, szemébe. Hiába a jó idő, kétszer is meggondoljuk, hogy valami szabadtéri programot tervezzünk estére. Igaz, a szálláson sem jobb, az árvaszúnyog mászik, így a szúnyogháló illesztési résein simán bejön a szobába, s ott döng egész éjjel a teljes csapat, az ember vagy tehetetlenül hallgatja, vagy egész éjjel csapkod.
Kárpáti Péter is tehetetlennek érzi magát a zöldszúnyogokkal szemben: negyven éve működteti fagylaltos-gofris vállalkozását a déli parton, korábban Földváron, jelenleg Zamárdiban, s bár az évtizedek során már akadt jó néhány nagy árvaszúnyog-invázió, amit átéltek, az idei különösen zavaró szerinte.
- Kipróbáltunk mindent, amit az interneten írnak vagy másoktól hallottunk, de igazából egyetlen dolog véd a szúnyogokkal szemben: a sötétség – jelenti ki. – Szezonban este tízig szoktunk nyitva lenni, most fél kilenc körül bezárunk, s addig is csak sötétben vagyunk nyitva. Ha jön a vendég, vagy a telefonja fényével nézi meg a választékot, vagy adunk neki egy zseblámpát, ami azért valljuk be, messze van az ideálistól. És így is, hogy nincs fény, reggelente egy órát takarítunk ipari porszívóval, hogy eltüntessük a két-három centi vastagon mindent beborító szúnyogtetemeket. A forgalmunk nagyobb részét az esték adják, így most 10-15 százalék esik ki, pedig amúgy is gyenge volt az idei nyár: bár a propaganda sosem látott, jó szezonról beszél, a valóságban 25-30 százalékkal kisebb a forgalom, mint a korábbi években, aminek persze nemcsak az ismétlődő szúnyograjzás az oka, hanem a gazdasági helyzet is, de a rajzás azért lökött egyet rajta a negatív irányba. A kisvállalkozások egy részének ez már elviselhetetlen, emiatt jövőre sokan nem fognak kinyitni, akár lesz szúnyog, akár nem.
Szóltak előre, hogy baj lesz
Balatoni árvaszúnyog volt, van és lesz, az idei inváziók azonban sosem látott mértéket öltöttek a helyiek szerint. Némileg árnyalja a képet, hogy a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2024 őszén már jelezte, hogy az üledékben rekordmennyiségű lárvát találtak, ilyenre pedig az1990-es évek közepe óta nem volt példa. Tehát a jelenség nem újkeletű, az ideit az elmúlt 30 év legnagyobb inváziójának minősítették.
„Nem lehet már meginni egy pohár üdítőt, vagy legurítani egy sört anélkül, hogy ne fulladna bele néhány árvaszúnyog a poharunkba, sőt van ahol a levegővétel is nehéz, mert az orrba, szájba keveredik néhány állat”- olvasható egy 2007-es tudósításban az Origón. Az idén nyáron látott és érzékelt helyzetre viszont nemrég már úgy reagált a balatoni kutatóintézet - amelynek címeztünk kérdéseket, de válaszokat a héten nem kaptunk - azt közölte Facebook oldalán, hogy „jogos igény” az ilyen kiugró mértékű rajzások lehetőség szerinti megakadályozása. Álláspontjuk szerint ennek érdekében célzott, természettudományos alapú limnológiai elemzések és vizsgálatok szükségesek.
A következő csúcsinvázió szeptember közepére várható, és ez már nem csak a Siófoki-medencét, hanem még nagyobb területet érint az átlagosnál magasabb algakoncentráció és a meleg idő miatt. Az árvaszúnyogok első generációja idén júliusban rajzott ki, a lerakott petékből azóta nagy mennyiségű lárva indult fejlődésnek, vagyis kikelni készül a még nagyobb létszámú utánpótlás. Az árvaszúnyog révén a tó öntisztulása is zajlik, az időközben megcsappant számú hal és vízimadár, és az enyhe telek, meleg nyarak miatt gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy a helyzet tovább eszkalálódjon - derül ki a tudományos közleményekből.
