Kiemelt kormányzati beruházásként gyorsított ütemben kellene elbírálnia az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal közismerten jó viszonyt ápoló Balázs Attila cége által felhúzott Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és üzletközpont geotermikus hőhasznosítására vonatkozó környezetvédelmi engedélyét. Csakhogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkérésére tavaly elkészült, a budapesti termálkaszt fenntartható hasznosítását taglaló jelentés nem javasolja a kiadását.
A Csömöri-Cinkotai út metszéspontjának közelébe telepített termálkutak ugyanis jóval beljebb vannak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jelentésében kijelölt piros zónahatárnál. Márpedig ez a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”. Enélkül pedig
fűtés és meleg víz nélkül maradhat a kormány által 244 milliárd forintért megvásárolt irodakomplexum, ahová számos minisztériumi részleg, a NAV és az Állami Számvevőszék költözne a következő hónapokban, a bevásárlóközpontot pedig már meg is nyitották.
Balázs Attila másik ingatlanfejlesztése is bajba kerülhet, lévén a Pólus Center mögötti rétre tervezett 3500 lakásos új negyedét is geotermikus energiával fűtenék. (A jelentős környezeti hatással járó, a környék, sőt Zugló közlekedését is hátrányosan befolyásoló beruházás ellen heves lakossági tiltakozás bontakozott ki, nem támogatja se a kerületi, se a fővárosi önkormányzat. Az építtető közösségi célú fejlesztések ígéretével sem hűti a kedélyeket, egyelőre sem a XIV., sem a XV. kerületi önkormányzattal nem írt alá területrendezési szerződést.) A „zuglói városközpont” projektnek – ahogy azt elsőként megírta a Népszava - környezetvédelmi engedélye sincs. A korábbi határozatot, miszerint környezeti hatásvizsgálatra nincs szükség, a bíróság visszavonta, a Pest Vármegyei Kormányhivatal pedig csak most jutott el oda, hogy a már elkészült létesítményt utólag vizsgálja.
Beperli a Bosnyák téri új negyed NER-közeli beruházóját a zuglói önkormányzatA Bayer Construct Zrt. nem először használna geotermikus energiát. A cégcsoport önálló üzletágat hozott létre a geotermikus energia hasznosítására, elsőként a Kerepesi út rozsdaövezeti területén felépült új MTK sportkomplexumban alakítottak ki termálvíz alapú fűtési rendszert. A zuglói városkörpont termálkútjait se most, hanem még 2023-ban fúrták ki, de az üzembe helyezési kérelmet csak idén augusztusban nyújtották be. Csakhogy közben változtak a játékszabályok.
A 2022-ben egész Európán végigseprő energiakrízis Magyarországon is előtérbe helyezte a geotermikus energia hasznosítását. Új kormányzati stratégia is készült és 2023 márciusában életbe lépett egy SZTFH rendelet, amely megnyitotta az utat a termálkutak fúrása előtt. Meghökkentően sok engedélykérelem érkezett, ráadásul a többség Budapesten és az agglomerációban próbált volna szerencsét. A Mol például szinte egész Budapestre bejelentkezett. De eddig csak kevesen kapták meg a hőn áhított engedélyt. Köztük van a kormány által 3,1 milliárd euróért megvásárolt Budapest Airport, a kormánnyal üzletelő orosz-magyar Ruszlán Rahimkulov birtokolta Southblaze, amely a Láng-negyedben építi fel a nemzetközi úszószövetség új központját részben magyar adóforintokból, és Balázs Attila érdekeltsége, a Bayer Construct Zrt. A cégcsoport Zuglóban és Kőbányán is kutat fúrt. Utóbbi volt az első, új szabályok alapján aláírt geotermikus hasznosítási szerződés idén februárban.
A nagy tülekedés kissé megriasztotta a döntéshozókat. 2023 szeptemberében az Energiaügyi Minisztérium (EM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az SZTFH közösen úgy döntött, hogy átfogó földtani, geofizikai és vízföldtani kutatást indítanak. A Budapest Geotermikus Kutatási Program keretében tavaly összegyűjtötték a meglévő adatokat és új geofizikai méréseket végeztek.
Az eredmény vélhetőleg a kutatás megrendelőit is meglepte. A jelentés szerint
a már beindított kutak miatt „már most tapasztalható vízszintcsökkenés a természetes viszonyokhoz képest”, „a vízszintek további számottevő csökkenése befolyásolhatja a jelenlegi áramlási pályákat és ezáltal megváltozhat a vízkémiai összetétel és hőmérséklet is”,
„Budapest belterületén a kutak rövid idő alatt hatnak egymás vízszintjére, azaz összefüggő rendszert alkotnak”, „a termálkarszt fő csapolási területének védelme szükséges a gyógyfürdők megfelelő vízellátásnak biztosításához”, Budapest déli régiójában (Dél-Pest, Csepel) a kevés ismeret okán még nagyobb a földtani és vízföldtani kockázat, mivel az áramlási irányok és a vízkémiai összetétel alapján összefüggés van a régió és a Gellért-, Rudas-, és Rác-fürdők forrásai között”.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. olvasatában az elkészült vízföldtani modell alapján megállapítható, hogy Budapest jelentős részén kockázatokat hordoz a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia hasznosítása, ezért korlátozni szükséges. Két korlátozó zónát állítottak fel. A piros zónán belül tilos új, geotermikus célú termálvíz kivételt létesíteni, a zöld zónán belül pedig a normál kutatásnál jóval részletesebb kutatással és modellekkel kell alátámasztani, hogy a környező vízhasználatokat nem érinti aránytalanul károsan az új kitermelés. A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság a 2025. január 1. után indult eljárásokban ezen korlátozások figyelembe vételével adja ki vagyonkezelői nyilatkozatait.
Az SZTFH 2025 júliusában Budapest teljes geotermikus termálforrás környezetét zárt koncessziós területté nyilvánította, mondván, az itt lévő termálvízkészlet „fokozottan érzékeny és sérülékeny, ezért szükséges az egységes kezelése, és a koncesszióval történő jogszerzés”. A rendelettel párhuzamosan módosították a bányatörvényt is, amellyel lehetővé tették a kutatási engedélykérelmek elutasítását, ha az „jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná”, hogy a koncesszió jogosultja kutathasson és hasznosítani tudja a geotermikus energiát. Az SZTFH a Népszavának azt válaszolta:
annak érdekében módosítottak több jogszabályt, hogy a fővárosi fürdőket is ellátó budai termálkarszt rendszer fenntartható működése hosszú távon is biztosítható legyen, a későbbiekben pedig koncesszió keretében teszik lehetővé az egységes termálhő hasznosítást.
„A koncessziós rendszernek az a célja, hogy tőkeerős, szakmailag felkészült cégek használhassák a geotermikus energiát, biztosítva ezzel a vízkészletek felelős hasznosítását” – írta az SZTFH, amely egyúttal megjegyezte, hogy a már kiadott engedélyeket ez a döntés nem érinti.
A Bayer Construct nem válaszolt a kérdéseinkre. Vélhetőleg nincs félnivalójuk, hiszen a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez. Balázs Attila projektjei rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak, s ha kell törvényt is írnak rá. Jó példa erre a kiskunlacházi kavicsbánya. Az Orbán-kabinet 2019-ben megkönnyítette a bányanyitás feltételeit: a foltokban erdővel borított, javarészt mezőgazdasági művelés alatt álló 303 hektáros terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították, majd 2021-ben – a járványhelyzetre hivatkozva – zárt pályázaton hirdették meg a bányaterület kitermelési jogát, amit Balázs Attila cége nyert meg, végül pedig kiemelt státuszt kapott a lacházi bányaművelés.
Mélyebbre ás, jócskán felpörgetné az üzletet a NER-közeli kavicskirályNem izgatja magát különösebben a fővárosi távfűtésért felelős Budapesti Közművek Zrt. sem. A Népszava kérdésére mindössze annyit válaszoltak, hogy „figyelemmel kísérik a geotermikus energiatermelésre vonatkozó jogszabályi környezet változását, és amint ismertté válnak a szabályozás, illetve ennek keretében a tervezett koncessziós pályázat részletei, kialakítja azzal kapcsolatos álláspontját”, de stratégiájuk fontos eleme a fővárosi távhőszolgáltatás zöldítése, a geotermikus energia részarányának növelése. A BKM FŐTÁV Divíziója tavasszal támogatást nyert egy meglévő geotermikus kút kapacitásának bővítésére, a termelés zuglói távhőkörzetbe történő betáplálására.
A fővárosi gyógyfürdőket üzemeltető BGYH már kissé feszültebb A „zárt területté” nyilvánítás pontos okáról és céljáról nincs információjuk, őket nem keresték meg, de bíznak benne, hogy a koncesszió majdani jogosultjának is figyelembe kell venni a fent említett kutatás eredményeit. Ha nem így lenne, a BGYH szakmai és jogi keretek között be fog avatkozni. Mint írják: „a budapesti termálkarszt kifejezetten érzékeny, összetett és bonyolult rendszer, amelyben még az alapos kutatások mellett is nehéz megjósolni, milyen rövid- és hosszú távú változásokat okozhat a nagy mennyiségű plusz termálvíz kivétele és adott esetben hűtött víz visszasajtolása. Következményként csökkenhet a vízhozam vagy a kitermelt víz hőmérséklete is, de lokálisan ugyanakkor nőhet is. Termelési technológiai szempontból, illetve a vízhőmérsékletet illetően üzemeltetési és vízhasznosítási szempontból a csökkenés és a növekedés egyaránt okozhat problémát”.
Kérdésessé vált a Széchenyi, a Gellért és a Rác fürdő felújítása