Kérdésessé vált a Széchenyi, a Gellért és a Rác fürdő felújítása

Elkerülhetetlenné vált három budapesti történelmi fürdő rekonstrukciója. A Gellért fürdő októberben bezárt. A 2002 óta zárva tartó Rác fürdőt, 2021-ben azzal vásárolta vissza a fővárosi önkormányzat 5,1 milliárdért, hogy 2022 végére megnyitják. A fővárosi fürdőket üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. bevételeinek felét – évi 13 milliárdot - kitermelő Széchenyi fürdő termál részlege pedig olyan rossz állapotban van, hogy hamarosan arra is lakat kerülhet, ha nem újítják fel. Csakhogy sem a fővárosnak, sem a BGYH-nak nincs pénze erre, ezért a fürdőtársaság 60 millió euró (23,34 milliárd forint) keretösszegű hitel felvételére tett javaslatot. (Erről korábban részletesen írtunk.)

„Az euró alapú hitel visszafizetése nem hordoz a főváros számára nagy kockázatot” – érvelt Borosné Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta: a bevétel 23 százaléka eleve euróban érkezik, a szűkebb 2026-27-es évek után jelentős bevétel növekedés várható. A tulajdonos főváros felé történő osztalékfizetés sem lett volna veszélyben a cégvezető szerint, mivel az adósságszolgálati mutató egyik évben sem csúszna a bankok által elvárt alá. Az egyetlen kockázat szerinte a 2 millió forintos szerződéskötési díj, amelyet akkor sem térítenek vissza a hitelező bankok – OTP és K&H –, ha az Orbán-kormány nem járul hozzá a hitelfelvételhez. (Ez kötelező kellék önkormányzati cégek esetében.)

A BGYH vezérigazgatója ugyanakkor elmondta, hogy a Gellért Hotel tulajdonosát, amely történetesen Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó BDPST Group figyelmét felhívták arra, hogy a fürdő rekonstrukciója csak hitelből valósulhat meg. (Mivel a fürdő nélkül nem sokat ér a hotel, vélhetőleg lett volna némi nyomás a kormányon, hogy megadja az engedélyt.) De ez egyelőre nem fog kiderülni.

Vitézy Dávid, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke egy módosító indítvánnyal megtorpedózta az előterjesztést. (Korábban sem támogatta.) Az általa benyújtott javaslatban arra kérik fel a főpolgármestert,

Vitézy módosítójának elfogadása után már nem is szavaztak az eredeti előterjesztésről. (Vitézy mellett a Tisza és a Kutyapárt szavazta le, a Fidesz, a DK és a Párbeszéd képviselője támogatta.) A Fővárosi Közgyűlés ettől függetlenül még tárgyalhatja az előterjesztést szerdán, de bizottsági gáncs után kevés az esély az elfogadására. Így a fürdőfelújítások, a Gellért és a Rác újranyitása bizonytalan időre tolódik.

Nem ez volt az egyetlen meglepő vita a bizottsági ülésen. Mindjárt az elején Lego kockákból épített tornyot az előtte lévő asztalra a Waterfront City lakópark folytatásaként tervezett új épületek magasságát szemléltetendő Tálosné Vass Katalin, aki a helyi civilek képviselőjeként ádáz harcot vív az Óbudai-szigetre gyalogos hidat ígérő Biggeorge Property Bogdáni út-Szentendrei út kereszteződésébe tervezett 1600 lakásos lakóparkja ellen. Holott Nagygyörgy Tibor cégcsoportja menet közben visszavett a vágyaiból és az eredetileg tervezett 65 méteres lakótornyok helyett 51 méteres magasházakat emelne. A beruházás első lépéseként azonban módosítani kell a területre vonatkozó fővárosi és kerületi építési rendezési szabályokat. A véleményezési szakasz lezárása okán került ismét napirendre a kérdés a bizottság hétfői ülésén.

– hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid bizottsági elnök. Mint mondta: „a főváros csak arról dönthet, hogy pláza vagy lakás épüljön területre. A beruházó korábbi vállalásait megtoldva immáron 4 milliárd forint értékű közösségi célú beruházást vállal a volt harisnyagyári területre tervezett projekthez kapcsolódóan. A város szempontjából ideális, hogy felszámolnak egy rozsdaövezetet, lakások épülnek, nem kell fákat kivágni. Fővárosi oldalról ez támogatandó projekt” – tette hozzá.

Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója pedig elmondta, hogy a kérdést még kétszer tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. Novemberben a lakhatási és a infrastruktúra fejlesztésekkel kapcsolatos településrendezési szerződések kerülnek terítékre, míg decemberben a végleges tervekről mondanak véleményt. A tervező elmondta, hogy a projektet ellenző észrevételek többsége nem az új negyed környékén élőktől, hanem a kerület távolabbi részéről érkeztek. A szomszédságban élők 79 százaléka ugyanis támogatja a projektet. Arra is rámutatott, hogy a beépítési sűrűség ideális, hiszen nagyvárosi környezetről van szó, erre tekintettel az illeszkedés is megfelelő.

Zábó Attila Óbuda ellenzéki alpolgármestere szerint a fővárost megtévesztették, a tervező pedig nem a lakosságot képviseli, hanem a beruházókat. (Kiss László polgármester korábban heves vitába bonyolódott a projektet erősen kritizáló helyettesével.) Nagygyörgy Tibor a Biggeorge tulajdonosa mondott néhány számot: csak arra 6 milliárdot költenek, hogy a volt ipari terület egyáltalán beépíthető legyen, további 4,5 milliárd forintból olyan infrastrukturális fejlesztéseket valósítanak meg, amely a környéken élőket szolgálja ki. A beépítés nem sűrűbb, mint amire korábban már engedélyt kaptak, a tornyok között 36 méter lesz, ami másfélszerese az előző ütemben megvalósult épületeknek, a házak pedig egy nagy zöld parkot vesznek majd körbe.

Kiss Ambrus zárszóként kiemelte: lakhatási válság van, amelynek kezelésére lakásokat kell építeni, a legjobb erre a rozsdaövezet. A beépítési sűrűséggel kapcsolatban összehasonlításul elmondta, hogy a kiemelt állami támogatást élvező XV. kerületi Szilas-ligetnél 3,5 a szintterületi mutató, miközben itt csak 2,5. Azt is megjegyezte, hogy az óbudai testület elé éppen Zábó Attila terjesztette elő az erről szóló javaslatot, amit szeptemberben el is fogadtak. A bizottság átruházott hatáskörben végül úgy döntött, hogy a támogatták a Waterfront City II. megvalósítását lehetővé tevő szabálymódosítást.

A lisszaboni sikló tragikus balesetére tekintettel Vitézy Dávid azt javasolja, hogy az ott készült vizsgálati anyag megállapításai alapján értékeljék ki a budavári sikló működését. Héri József a BKV üzemeltetési vezérigazgató-helyettese a felvetésre válaszul elmondta, hogy október első felében úgy döntöttek, hogy külső szakértőkkel megfelelőségi értékelést végeztetnek el a BKV járműállományára kiterjedően. A bizottság támogatta a vizsgálatot.