főváros;fővárosi önkormányzat;fővárosi cégek;

Csak néhány kivétel akad, ahol sikerült fb-tagokat találni. Az egyik ilyen a vízművek tulajdonában álló cég

Többnyire felügyelőbizottság nélkül működnek a fővárosi önkormányzat cégei, de akad egy meglepő kivétel

Az e-jegy-botrányban és a lámpaoszlop-bizniszben is érintett cég vezetője.

Május óta törvénytelenül működik a fővárosi önkormányzat cégeinek zöme, miután a Fővárosi Közgyűlésben ülő pártok nem tudnak megegyezni a felügyelőbizottságok tagjaiban. Ahogy arról beszámoltunk: az új összetételű Fővárosi Közgyűlésnek a Tisza Párt tavalyi bojkottja óta sem sikerült új igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokat választani, márpedig ez a törvényes működés alapfeltétele, ennek hiányában a társaságok felszámolását kezdeményezhetné a cégbíróság.

A városvezetés egy huszárvágással tavaly úgy oldotta fel a helyzetet, hogy a cégek igazgató tanácsainak jogkörét a közgyűlés hatáskörévé tette, míg az felügyelőbizottságokba a főpolgármesteri hivatal munkatársait ültették be. Csakhogy ezek a megbízások május végén lejártak, a városvezetés pedig hiába javasolta újra a hivatalnokok megbízását, a képviselők nem támogatták. Így azóta felügyelőbizottság nélkül működik többek között a BKV Zrt., a BKK Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., a BKM Budapest Közművek Nonprofit Zrt. és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

„Karácsony Gergely főpolgármester hiába várja a pártok javaslatait, politikai egyezség híján pedig nem jelöl senkit a posztokra, mondván, enélkül egyik jelölt se kapná meg a szükséges közgyűlési többség támogatását” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Hasonló játszma zajlik a cégvezetői pályázatok körül is. A vezérigazgató nélkül maradt BKV és BKK vezetését október végéig meghosszabbított megbízással, a két közlekedési társaság vezető beosztású munkatársaiból verbuvált 3-3 fős igazgatósági testület vezeti. 

A cégvezetői pályázatokról várhatóan ebben a hónapban dönt a közgyűlés. A felügyelőbizottságok helyzete azonban továbbra is rendezetlen.

Kivétel persze akad. A Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft. és egy fővárosi kertészeti cég mellett a Fővárosi Vízművek Zrt. többségi tulajdonában álló DUNA-KÚT Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. egyik lemondott felügyelőbizottsági tagjának helyére is sikerült rövid idő alatt alkalmas személyt találni, történetesen Sipos Gyulát. A vízművek igazgatója által javasolt Sipos megbízásáról Karácsony Gergely két közgyűlés között döntött. A főpolgármesteri határozat szerint Sipos Gyula határozatlan ideig, díjazás nélkül látja el a feladatot.

A döntés több szempontból is furcsa. Egyrészt a többi cég esetében nem tett javaslatot a főpolgármester, mondván a közgyűlés senkit se támogat, másrészt erről a javaslatról sem volt közgyűlési vita. 

Ám ennél is meglepőbb (vagy nem is annyira), hogy éppen Sipos Gyulára esett a választás. A számos céget birtokló, vezető üzletember több, fővárossal kötött szerződésben is érintett. Tulajdonosa és ügyvezetője volt például annak a GVSX Kft-nek, amely alvállalkozóként segítette a Zöld Terasz Kft.-t a 10 milliárd forintos veszteséggel zárt elektronikus jegyrendszer megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátásában. Az eredetileg 2018-ban lejárt szerződést a Zöld Terasszal úgy hosszabbították meg 2019-ben, hogy az e-jegy projekt már elbukott, a főváros addigra felbontotta a Scheidt & Bachmann-nal kötött vállalkozói szerződést.

A GVSX fejlesztette és üzemelteti több százmillióért a fővárosnak az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert (IKSZR), amelynek köszönhetően több száz kamerával pásztázzák Budapest útjait. A GVSX-t bevették a lámpaoszlopok reklámcélú hasznosításának üzletébe is. A pályázat első részét két éve az ESMA Reklám Zrt., a második részét – közlekedési adatgyűjtők kihelyezését – a (SYS IT jogutódja) SYS IT Network Zrt. vezette konzorcium nyerte, amely konzorciumi tagként bevonta az üzletbe a GVSX-t is. A több mint 44 ezer fővárosi lámpaoszlop hasznosításából tavaly 224 millió forint bevétele származott a fővárosnak, miközben iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is lehetne ebből. A cégbe tavaly bevásárolta magát az OTP, a főváros folyószámla-vezető bankja.

Sipos benne volt abban az informatikai üzletben is, amelybe tavaly belebukott Bolla Tibor, a BKV főpolgármester-váltást, M3-metrókocsi vásárlást túlélő vezérigazgatója. A BKV teljes informatikai rendszerének üzemeltetésére és fejlesztésére még Tarlós István főpolgármestersége idején szerződött a BKV a SYS IT Kft-vel. A sok milliárdos BKV-konc azonban még azon a nyáron átkerült a SYS IT Kft.-ből kivált SYS IT Network Zrt.-hez, amelybe azután beszállt a Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi körébe sorolt Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft. Utóbbinak tavaly óta szintén Csányi Sándor OTP vezér a többségi tulajdonosa. A SYS IT-ból közben PRO-IT Solutions Zrt. lett, de a cégvezető Sipos Gyula maradt. Bollát viszont menesztette Karácsony Gergely, mert több fotó is előkerült, amelyen a BKV vezérigazgatója együtt bulizik a SYS IT Kft. korábbi tulajdonosi körébe tartozó F. Zsolttal, aki ellen számlagyár működtetése, korrupció és túlárazott szerződések miatt folyik nyomozás.

A kormányhivatalokban sem lett gyorsabb az ügyintézés, a MIA elnevezésű pontokra telepített érintőképernyős gépek a hálózatból kihúzva porosodnak.