Az árrésstop kivezetésnek minden feltétele teljesült – hangsúlyozza lapunknak is eljuttatott állásfoglalásában az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A közlemény kiemeli, az élelemiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött.
„A kormány korábban ehhez a feltételhez kötötte a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését, tehát semmi nem indokolja, hogy az árrésstop novemberi felülvizsgálatakor fenntartsák a rendszert. Az árrésstop valódi árát már így is a lakosság fizette meg”
– véli az OKSZ.
A legutóbbi bejelentés szerint – folytatódik a közlemény – novemberben dönt a kormány arról, hogy meghosszabbítja-e az árrésstop hangsúlyosan átmenetinek nevezett intézkedését. A szövetség megjegyzi, az intézkedést márciusban semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg, és rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig többször is beszélt arról, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszer infláció.
„Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a feltétel teljesült. A kiskereskedelemben mért élelmiszer infláció Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adati szerint március óta – tehát több mint fél éve – 5 százalék alatt van. Szeptemberben az éttermi árakkal kiegészített élelmiszer inflációs mutató is 5 százalék alá csökkent, bár a vendéglátás áraira a kiskereskedelmi árrésnek egyébként is minimális hatása van”
– hangsúlyozza Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetAz állásfoglalás felidézi: ahogy arra számos elemző felhívta a figyelmet, az árrésstop, mint bázishatás legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól. Ekkor az OKSZ szerint „ismét láthatóvá válik a most szőnyeg alá söpört infláció, és ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat”. A közlemény kiemeli, az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH.
„Éppen ezért az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs”
– állapítja meg Kozák Tamás. Ha – folytatja – a kormány mégis fenntartja, azzal ellentmond saját, deklarált céljainak, és tovább rontja a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét.
A közlemény azt is kiemeli, hogy
az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság, és azon belül is 5-10000 főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs, vagy nagyon kevés bolt van, ismertebb kiskereskedelmi lánchoz tartozó egység pedig egyáltalán nem található.
az árréstop kedvezőtlen hatása ezzel összefüggésben a tovább erősödő boltbezárási hullám. Az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni.
nagy vesztes a magyar élelmiszeripar is, aminek teljesítménye továbbra is gyenge, és csökkenő tendenciát mutat. Ez különösen rossz hír a termelésben nagyobb szerepet vállaló KKV szektor számára.
a kiskereskedelmi láncoknak ebben a helyzetben korlátozott lehetőségei maradnak arra, hogy hatékonyan kigazdálkodják a hazai beszállítók emelkedő költségeit. E gazdasági nyomás hatására a szereplők kényszerűen fordulnak az olcsó import felé, és a gazdaságpolitika erre biztatja is őket.
mivel a mezőgazdaság hozzáadott értéke már a második negyedévben is 11,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, az import felé tolódás tovább súlyosbítja a hazai élelmiszeripar és a gazdaság amúgy is gyengélkedő teljesítményét.
a kiszámítatlan, érdemi egyeztetések nélküli, folyamatosan változó, a piacot nagyban korlátozó szabályozási környezet is nehezíti a kereskedők és a hazai gyártók helyzetét.
a keletkező veszteség miatt a kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik (vagy nem javul) a kiszolgálás minősége, csökken a szektorban foglalkoztatottak száma, ami nemzetgazdasági szinten sem támogatja sem a növekedést, sem a fejlesztéseket.
Az OKSZ szerint a kormány árazásba történő beavatkozása miatt kevesebb akciós termék érhető el a polcokon, mert a kiskereskedőknek azokat az élelmiszereket kell meghatározott árréssel adni, amelyeket a kormány kiválasztott. Emellett az árrésstop rontja a kiskereskedelem alkupozícióját a beszállítókkal szemben is. A lényegében fix árrés felfedte a termelők és beszállítók előtt egymás értékesítési árait, aminek következtében (a GVH vizsgálati megállapításai szerint is) megszaporodtak a beszállítók szerződésmódosítási igényei a kiskereskedelemmel szemben. Ez veszélyes tendencia, ami áremelésekben csúcsosodik ki.
„Az Országos Kereskedelmi Szövetség mindezek alapján fenntartja azt az álláspontját, hogy tartós inflációfékező hatást csak a szabad, adminisztratív beavatkozásoktól mentes verseny tud kiváltani. Ennek eléréséhez ki kell vezetni a rendszerből az árrésstopot, és haladéktalanul felül kell vizsgálni mindazokat tényezőket (adók, díjak, egyéb gazdaságpolitikai intézkedések), amelyek rontják a hazai beszállítók versenyképességét”
– szögezi le az OKSZ főtitkára.
Megnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szembenAz árrésstop március közepi bevezetésekor egyébként általános véleményként hangzott el – mind szakmai, mind elemzői körben –, hogy a kereskedelmi láncok a rendelkezés alá nem eső termékek esetében majd jelentősen növelik az áraikat, ezzel ellensúlyozva a kormányzati döntés hatására kieső bevételeiket. Vagyis lényegében keresztárazással érik el, hogy ne kelljen a veszteséget elkönyvelniük. A lapunk által nemrég elvégzett – az árrésstop előtti és a jelenlegi – összehasonlítás szerint azonban ez csak részben történt meg, a társaságok önfegyelmet tanúsítanak, és úgy látszik, ahol tudják még mindig féken tartják az áraikat. Persze nem mindig tudják, és azt érezzük is bevásárláskor.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára már nyáron, a Népszavának adott interjújában is hangsúlyozta, hogy az árrésstop csak átmenetileg fojtja le az inflációt, az olcsó külföldi áruk felé tereli a kereskedőket és kárt okoz a magyarországi élelmiszer-feldolgozóknak is. Az interjú ezen a linken érhető el.
Már több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak, az árréstop a magyar kiskereskedelmi szereplőket is keményen sújtja