Magyarország;rendőrség;kábítószer;iskolák;drogprevenció;

A civil drogmegelőzés helyét a rendőrségi prevenciós programok vették át az iskolákban

Szeptembertől a rendőrség tart rendszeres iskolai drogprevenciós programokat, a szakmát meg sem kérdezték

Indulás előtt nem egyeztettek a civilekkel, nem is vonták be őket a folyamatba.

Sem a rendőrség, sem a kormány nem egyeztet a civilekkel a drogprevenció kérdésében, és egyébként másban sem. Miközben a létező rendőrségi megelőzésre leginkább a dilettantizmus jellemző. Ez is egy szakma, megvannak a maga szakemberei, akik tudják mi az, ami tényleg működik. Azt százszor elmondták, hogy az elrettentés például nem, bármennyire is látványos – kommentálta lapunknak Sárosi Péter jogvédő, a Drogriporter oldal szerkesztője a rendőrség által szeptembertől elindult iskolai drogprevenciós programot.

Az új drogprevenciós program Horváth László drogügyi kormánybiztos felügyeletével valósul meg, és a korábbi, ELLEN-SZER nevű rendőrségi program továbbfejlesztett, egységesített változata. A Rendőrségi Drogprevenciós Program (REDP) egységes arculattal, videós kampányokkal, filmvetítésekkel és workshopokkal jelenik meg az iskolákban. A prevenció elméletileg új megközelítéseket alkalmaz, például megpróbálják megszólítani a fiatalokat az online térben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság fejlesztésében elindult az online drogprevenciós szabadulószoba, amely játékos, interaktív formában mutatja be a szerhasználat következményeit és a döntési helyzeteket. A rendőrség közleménye szerint „a rendhagyó prevenciós program során a tanulók önkéntesek bevonásával egy látványos rendőrségi akción keresztül tapasztalhatják meg, hogyan zajlik egy elfogás. Ezt követően a diákok részt vehetnek egy rögtönzött bírósági tárgyaláson, ahol megismerkedhetnek a magyar igazságszolgáltatás működésével, látják, hogyan zajlik egy kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított ügyének tárgyalása, és milyen jogi következményekkel járhat a bűncselekmény elkövetése.” Ezt követően megbeszélik a tapasztalatokat, és valós esetekről és a drogok káros hatásáról is szó esik. A rendőrség minderre 215 millió forintot kapott.

Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Belügyminisztérium már tavasszal utasította az intézményeket, hogy az osztályfőnöki órákon kábítószer-ellenes filmeket vetítsenek. Az ajánlott két film közül egyik sem éri el a kétperces időtartamot és nem érintik érdemben, miként alakul ki a függőség.

A kezdeményezés azért is érdekes, mert a rendőrségi drogprevenció keretein belül bejelentették, visszaengedhetik a civileket az iskolákba. Mint emlékezetes, a 2021-es pedofil-törvényként emlegetett, úgynevezett gyermekvédelmi törvény előírja, hogy azok a szervezetek tarthatnak drogprevenciót, amelyeket nyilvántartásba vettek. Csakhogy a kormány nem jelölte ki, nem hozta létre azt az intézményt, amelynek a nyilvántartás lenne a feladata.

Sárosi Péter elárulta, ezt a mulasztást most pótolták, és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot nevezték ki nyilvántartást vezető szervként. Ráadásul már pályázhatnak is a civil szervezetek, de mint ahogy Sárosi Péter lapunknak fogalmazott, azokkal akikkel ő beszélt, még egy esetben sem történt elbírálás, tehát nem tudni, hogy ténylegesen visszatérhetnek-e a jó minőségű prevenciók az iskolákba.

– Egy másik fejlemény, hogy vármegyei önkormányzatok pályázhatnak drogprevencióra, 130 millió forintos keretösszegben. Budapest nem, miközben tudjuk, hogy a szerhasználat egy része a fővárosban koncentrálódik. 

Mivel a vármegyei önkormányzatok többnyire kormánypárti kézben vannak, félő, hogy nagyrészt a „csókos” szervezetek jutnak pénzhez – fogalmazott Sárosi Péter.

Ráadásul szerinte ez a keretösszeg nagyon kevés. 2-3 milliárd forintból már látványos változást lehetne elérni a prevenció területén. Ahhoz képest, hogy a kormány 24 milliárdot különített el Horgászturisztikai Stratégiára, Sárosi Péter úgy gondolja ez a 2-3 milliárd nem lenne sok. Különösen, hogy ennek is van GDP-ben mérhető értéke, hisz a drogfogyasztók egy része kiesik a munkapiacról. Ehhez persze szerinte nem egy ciklusban kéne gondolkodni, hanem hosszútávon, ami eddig a kormányok többségének nem igazán ment.

- Azt azért leszögezném, olyan régóta nincsenek pályázatok, hogy én már ennek is tudok örülni, mert ez az összeg az eddigi semminél, pont 130 millióval több – mondta Sárosi Péter.

Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, Magyarország egyik legnagyobb addiktológiai ellátórendszerét működtető Indit Közalapítvány szakmai irányítója mindehhez hozzátette: ha a civileket vissza is engedik az iskolákba, kérdéses, hogy képesek lesznek-e megtartani a foglalkozásokat, ugyanis ezeknek a szervezeteknek nem igen van pénzük.

A most futó prevenció egyébként a szülőket is igyekszik bevonni. A KRÉTA rendszerében például már megjelent egy meglehetősen általános tájékoztató füzet. Ez többek között bemutatja milyen okok – családi, iskolai problémák - húzódhatnak meg a kábítószer-fogyasztás hátterében. Kitér arra is, hogy mire gyanakodjon a szülő, és hogyan beszéljen a gyerekkel a kábítószerekről. 

Bár ez is meglehetősen általános kapaszkodót nyújt: az őszinte beszédet, a korlátok kialakítását és a kornak megfelelő rugalmasságot említi. A dokumentum végén három különböző segélyvonal elérhetőségei találhatóak . Ezen felül elméletben szülői értekezleteken is történik felvilágosítás.

Sárosi Péter szerint nagyon fontos lenne bevonni a szülőket is, de nem így. – Ha egy gyerek meg egy szülő közt nincs őszinte kommunikáció, az rég rossz. Márpedig a kábítószer-használat mögött általában diszfunkcionális család van. Ez a prospektus pedig pont arra nem ad érdemi választ, hogy mi történjen, ha bebizonyosodik, hogy a gyereknek valóban problémája van. A tapasztalatom, hogy a szülők nem szeretnek ebben részt venni, inkább azt szeretnék, hogy valahogy javítsák meg a gyereket. Pedig a függőség nem csak az „elromlott” gyerek problémája, hanem egy diszfunkcionális családé. Épp ezért is a prevenciónak több fajtája van, ilyen esetekben az úgynevezett javallott prevencióra volna szükség, ami a család bevonásával olyan diákokhoz szól, akik már veszélyeztetettek. – magyarázta a szakértő, aki hozzátette, hogy a tájékoztató füzet végén legalább olyan szervezetek elérhetőségeit kellett volna megadni, amelyek speciálisan szerhasználattal foglalkoznak. Egyiknek, a Kék Vonalnak van jó minőségű prevenciós anyaga.

– Mi egyébként csináltunk a Drogriporteren egy aloldalt, ami megmutatja hol van lakóhely szerinti drogambulancia, és azok elérhetőségét is feltüntettük. Ez aztán tényleg nem kerül pénzbe, az állam miért nem csinál ilyet?

Gyurcsány Ferenc még pártelnökként megígérte, a Demokratikus Koalíció pedig teljesített.